‘Rövid lejáratú követelések’ kategória archívum
Hogyan számold el a behajthatatlan követelést?
Így év elején a záráskor kiderült, hogy egy követelés behajthatatlan?
Mit kell tenned?
A követelés behajthatatlanná válásakor a korábban elszámolt értékvesztést a követelés számla és az értékvesztést kimutató számla ellenkező oldalára történő könyveléssel kell megszüntetned, a fennmaradó követelést pedig egyéb ráfordításként kell elszámolnod. Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »
Mi van, ha kétszer fizet….?
Neked gondot okozott már a kétszer kiegyenlített vevő vagy szállító?
Most nézzük meg, hogy mit is kell tenned ilyen esetben!
Figyelj arra, hogy abban az esetben, ha belföldi vevők között van 2x kifizetett vevő X Ft értékben,
akkor
- a 311-es vevők számlán túlfizetés van,
- és ezt az összeget a rövid lejáratú kötelezettségek közé kell sorolnod!
- Mivel a főkönyvi kivonatban már a kétszeres kifizetés utáni egyenleg van, ezért hozzá kell adnod a vevőkhöz is az összeget!
Ha a belföldi szállítók között található 2x kiegyenlített X forint értékű szállítói számla,
akkor
-A 454-es számlán követelés keletkezik,
- s ez az összeg a rövid lejáratú követelések közé kerül.
- Mivel a főkönyvi kivonatban már a kétszeres kiegyenlítés utáni egyenleg van, ezért annak összegével meg kell emelni a 454-es számlát!
Figyelj arra, hogy ezeket a “szabályokat” a mérleg összeállításánál figyelembe kell venned!
Bízom benne, hogy ezek után nem fog gondot okozni, ha ilyen kiegészítéssel találkozol a vizsgán.
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
Jöjjön egy kis előleg!
Volt már gondod előleg elszámolásával?
Ha nem, akkor ismételj egy kicsit, ha igen, akkor számodra még hasznosabb lesz az alábbi bejegyzés.
