Ma folytatjuk a tárgyi eszközök kivezetésének témáját.

Megmutatom, hogy miként kell lekönyvelni, ha a tárgyi eszköz apportba adással kerül ki a cégből. Az apport is , hasonlóan az értékesítéshez, két lépésben történik.

Az apportálás kívül esik a szokásos üzletmeneten, így az eredménykimutatásban a rendkívüli ráfordításokat érinti. 

Először a létesítő okiratban szereplő tételt (a megszerzett részesedésnek bekerülési értékét) rendkívüli bevételként kel elszámolnod,

majd az átadott eszköz könyv szerinti/nettó értékét pedig rendkívüli ráfordításként.

Nézzük a tárgyi eszköz apport adás könyvelési tételeit!

1. Létesítő okirat szerinti értéket számold el!

T: 368 Egyéb követelések  K: 981 Rendkívüli bevételek

2/1. Az eszköz könyv szerinti értékét számold el rendkívüli ráfordításként!

T: 881 Rendkívüli ráfordítások  K: 12-15 Tárgyi eszközök

2/2  Ki kell vezetned a halmozott terv szerinti értékcsökkenést is!

T: 129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e    K: 12-15 Tárgyi eszközök

2/3 Ne feledkezz meg a terven felüli értékcsökkenés kivezetéséről se!

T: 128-158 Tárgyi eszközök terven felüli écs-e    K: 12-15 Tárgyi eszközök

Vagy így:

Bruttó érték kivezetése :

T: 881 Rendkívüli ráfordítások   K: 12-15 Tárgyi eszközök

A halmozott terv szerinti értékcsökkenés kivezetése:

T: 129-159   K: 881 Rendkívüli ráfordítások

Majd a terven felüli értékcsökkenés kivezetése:

T: 128-158  K: 881 Rendkívüli ráfordítások

3. Végül cégbírósági bejegyzéskor vedd állományba a részesedést!

T: 17 Tartós részesedések   K: 368 Egyéb követelések

Nézz vissza, mert még folytatjuk az kivezetéssel kapcsolatos eseményeket!

Kapcsolódó bejegyzések

• Apport könyvelésével kapcsolatos feladat – videó
• Kezdd el a vizsgára készülést!
• Értékeljük a berendezést :)

Pap Ági szakértőnk készített egy oktató videót, melynek segítségével könnyen és gyorsan el tudod készíteni akár a saját, akár ismerősöd személyi jövedelem adó bevallását.

Ági megmutatja, hogy

- miként tudod  a NAV honlapjáról letölteni a nyomtatványkitöltő programot,

- hogyan kell telepítened az 1153-as nyomtatványt.

A videóban elkészített adóbevallásban,  azt az egyszerű esetet mutatja be, amikor csak bér jövedelmet kapsz, és semmi mást. Vagyis alkalmazott vagy és csak a munkahelyedről kapsz fizetést. Valljuk be őszintén, hogy az emberek többségére ez igaz

Katt a videóra!

Ági honlapját pedig itt találod: www.adoreceptek.hu

Ha hasznosnak találtad a videót, oszd meg ismerőseiddel is!

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?

Igen, jól gondolod, nem csak az értékesítés tartozik ide.

Milyen események tartoznak még a tárgyi eszközök kivezetése közé?

Nézzük!

A kivezetést el kell végezi tárgyi eszköz :

- értékesítés

- apportként történő átadás

- térítés nélküli átadás

- selejtezés, hiány  és

- átsorolás esetén is.

Autó is tárgyi eszköz, de ezt kivezetni bűn...

Ma nézzük meg kicsit részletesebben az értékesítés elszámolását!

Mindig tartsd szem előtt, hogy  értékesítés elszámolásának két része van:

1. Az értékesített tárgyi eszköz áfa nélküli eladási árát el kell számolnod bevételként, mégpedig egyéb bevételként.

2. Az eszköz könyv szerinti értékét (nettó értékét) pedig ráfordításként, azon belül egyéb ráfordításként.

Nézzük a könyvelését!

1. Első lépésben számold el az áfa nélküli eladási árat bevételként :

T: 311 Vevők   K: 961 Egyéb bevétel

Ezután a fizetendő áfát:

T: 311 Vevők   K: 467  Fizetendő áfa

2. Tárgyi eszköz kivezetése

Ezután  vezesd ki a  könyv szerinti értéket (nettó érték):

T: 861  Egyéb ráfordítások   K: 12-15 Tárgyi eszközök

Majd ki kell vezetned a halmozott terv szerinti értékcsökkenést:

T: 129-159   K: 12-15 Tárgyi eszközök

Majd a terven felüli értékcsökkenést is:

T: 128-158  K: 12-15 Tárgyi eszközök

Mindezt megoldhatod úgy, hogy a bruttó értékét vezeted ki a tárgyi eszköznek egyéb ráfordításként, s  ezután az écs-ket a ráfordítással szemben vezeted ki.

Ennek könyvelése:

Bruttó érték kivezetése :

T: 861 Egyéb ráfordítások   K: 12-15 Tárgyi eszközök

A halmozott terv szerinti értékcsökkenés kivezetése:

T: 129-159   K: 861 Egyéb ráfordítások

Majd a terven felüli értékcsökkenés kivezetése:

T: 128-158  K: 861 Egyéb ráfordítások

A következő bejegyzésekben áttekintjük a többi kivezetési módot is, s ezeket megnézzük feladatokon is.

Nézz vissza, s tanuld meg vagy ismételd át azokat is!

Kapcsolódó bejegyzések

• Hogyan készülj a vizsgá előtti utolsó héten?
• Mit ismételj? Gyere, segítek!
• Segítség a kiskereskedelmi árukhoz és göngyölegekhez

Ha igen, akkor biztos örülsz annak, amit ma hoztam Neked.

Nem? Akkor ismétlésként is érdemes tovább olvasnod!

Készítettem Neked egy apporttal kapcsolatos feladatot, melyet itt tudsz megnézni:

(Ha kétszer rákattintasz, megnyílik nagyban is.)

Bízom benne, hogy ezek után már könnyebben fognak menni az apporttal kapcsolatos feladatok.

Kapcsolódó bejegyzések

• Értékeljük a berendezést :)
• Mi van ha levonható és mi van, ha nem….?
• Tárgyi eszközök állománynövelő tételeinek könyvelése

Már átnéztük a legjelentősebb társasági adóalapot csökkentő tényezőket ebben a bejegyzésben.

Így ma folytatjuk a társasági adóalapot növelő tényezőkkel.

A felsorolás most sem teljes, az általam legfontosabbnak ítélt adóalapot növelő tényezők vannak benne.

Nézzük is az adóalapot növelő tényezőket!

1.    A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás. (pl. garanciális kötelezettség, végkielégítés miatt képzett céltartalék)

2.    Számviteli törvény által elismert értékcsökkenési leírás (terv szerinti és terven felüli)

3.    Tárgyi eszköz, immateriális jószág kivezetésekor könyv szerinti érték

4.    Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek különösen:

•  200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

• hiányzó, selejtezett eszköz,áru könyv szerinti értéke, ha nincs megfelelően jegyzőkönyvezve, vagy tárolása nem volt megfelelő és ezért ment tönkre. Lényegében akkor, ha megállapítható, hogy a vállalkozó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére

• megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék

• bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;

• a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;

• ellenőrzött külföldi társaságnak (off-shore cégnek) kifizetett ellenérték, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy az a vállalkozás érdekében merült fel

• véglegesen átadott pénzeszköz/eszköz, annak áfája (amennyiben az átvevő nem téríti meg), átvállalt kötelezettség, térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás, amennyiben

• olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatáselkerüléséről

• ellenőrzött külföldi társaság (off-shore) cég kapja – meghatározás lásd feljebb

•  olyan személy kapja, melynek vállalkozása veszteséges. Ehhez be kell szerezni a juttatásban részesülő nyilatkozatát, hogy e nélkül a juttatás nélküli eredménye nem lesz negatív és ezt utólag a beszámolóval is alá kell támasztani !

• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés

• a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik

5.    Jogerős határozatban megállapított bírság, büntetés, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik

6.    Követelésre elszámolt értékvesztés

7.    Behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés, kivéve, ha elengedése magánszemély, vagy kapcsolt vállalkozás javára történik

8.    A forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben.

9.    Adóellenőrzés, önellenőrzés során költségként elszámolt összeg

10.    Azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese, amelyet az adózó a negyedik év végéig azt elidegenít, nem helyez üzembe, nem vesz használatba

11.    Alultőkésítési szabály : nem kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönre (kivéve hitelintézettől) fizetendő kamat összege, amennyiben a tartozás napi átlagos állománya nagyobb, mint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosa.

12.    Átlagos állományi létszám csökkenésénél a csökkenés és az előző évi minimálbér szorzata 20%-al növelten (de max.az előző években ilyen címen elszámolt adóalapot csökkentő összeg 20%-al növelten), ha három éven belül történik a létszámcsökkenés. Kivéve, ha a csökkenés betegség, katonai szolgálat, halál,  szülés miatt következik be

Bízom benne, hogy ez a kis összefoglaló segítségedre lesz a feladatok megoldása során.

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?

Nézzük most meg, hogy miként kell elszámolnod 2012-ben a munkavállaló bérével kapcsolatos tételeket, levonásokat, s annak kifizetését!

Ma már akár az üzemben is megoldható

1. Először a bérköltséget el kell számolnod költségként:

T: 541 – K: 471

2. Ha kapott fizetési előleget, akkor azt le kell vonnod a béréből:

T: 471 – K: 361

Munkáltatót terhelő járulékok:

3. Szociális hozzájárulás  elszámolása költségként (SZOCHO:27%):

Ez a korábbi tb

T: 56 – K: 473

4. EHO (27%):

T: 562 – K: 463

5. Szakképzési hozzájárulás (1,5%):

T: 56 – K: 474

Munkavállalót terhelő levonások:

6. Levont szja (16%):

2.424.000 Ft-ig 16%, az azt meghaladó részt szuperbruttósítani kell (szorozni kell 1,27×0,16).

T: 471 – K: 462

7. Levont nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (10%+4%+3%+1,5%):

T: 471 – K: 473

8. Nettó bér átutalása:

Ehhez nézd meg a 471 egyenlegét, s azt kell átutalnod.

T: 471 – K: 384

Házipénztárból fizetve:

T: 471 – K: 381

Ha  készpénzben, házipénztárból fizetik ki, akkor a fel nem vett bérek visszavételezése a pénztárba:

T: 381- K: 472

 Bízom benne, hogy ezek után egy bérelszámolással kapcsolatos példa már nem fog Neked gondot okozni.

Ha hasznosnak tartottad a bejegyzést, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!

Kapcsolódó bejegyzések

• Jövedelemelszámolás
• Mit ismételj át a vizsga előtti napon?
• Hogyan állj neki a mérlegképes számvitel vizsgafeladatnak?

Ezeket érdemes megjegyezned, mert a vizsgán mindig ki kell számolnod az adóalapot, s nem mindig adják meg összevontan az adóalapot módosító tényezők összegét, hanem sokszor azt neked kell kiszámolnod, s ahhoz tudnod kell, hogy mi csökkent és mi növel.

A felsorolás nem teljes, az általam legfontosabbnak ítélt adóalapot csökkentő tényezők vannak benne.

Nézzük is az adóalapot csökkentő tényezőket!

Jól

1.    Korábbi évek elhatárolt veszteségéből  az adózó döntése szerinti összeg,
Előző  évek vesztesége időbeli korlát nélkül elhatárolható. Mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell leírni. 2003.december 31-ig keletkezett veszteséget a következő 5 évben lehet elhatárolni.

2.    Kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg,

3.    Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege

4.    Adótörvény szerinti értékcsökkenés

5.    A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy a részesedést az adózó az értékesítését megelőzően legalább egy éven át birtokolta.

6.    Lekötött fejlesztési tartalék – max.AEE 50%-a, de max.500 millió ft. A lekötött fejlesztési tartalékot az adóév utolsó napjával kell az adózás előtti eredményt csökkenteni és az éves beszámolónkban ennek megfelelően, lekötött tartalékként kimutatni. A lekötött összeget 6 év alatt beruházásra kell fordítani, ha nem sikerül, kamatostul kell az adót rá megfizetni utólag. A lekötött tartalékból megvalósított beruházásra értékcsökkenés nem számolható el (az adóalap csökkentés erejéig persze). Tehát ez az adóalap csökkentési lehetőség nem más, mint egy előrehozott értékcsökkenési leírási lehetőség, nem igazi kedvezmény (de sakkozásra az adózásban kiváló)

7.    Kapott osztalék (kivéve ellenőrzött társaságtól, lsd.off-shore)

8.    A sikeres szakmai vizsgát tett  szakképző iskolai tanuló  továbbfoglalkoztatása esetén, valamint a munkanélküli személy foglalkoztatása esetén  legfeljebb 12 hónapon át befizetett TB járulék összege, akkor,  ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.

9.    Behajthatatlan követelés
A követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; (kivéve : elévült és bírósági úton sem behajtható követelés

10.    Elengedett bírság (ha előtte alapnövelő volt)

11.    Kapott jogdíj bevételének 50%-a – maximum az adózás előtti eredmény 50%-áig

12.    K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkenteni kell a kapott támogatással és az alvállalkozók költségével)

13.    Műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál,

14.    Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként  vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg,

15.    Legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb a  minimálbér, feltéve, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,

16.    Átlagos állományi létszámnövekedésnél a növekmény és a havi minimálbér éves szintre átszámított szorzata,akkor, ha az adózónak nincs dec.31-én köztartozása és az átlagos állományi létszám az előző évben 5 fő volt. Csak mikrovállalkozások vehetik csak igénybe

17.    Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál

18.    Közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében,  vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének a  20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, valamint  további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Következő bejegyzésben az adóalapot csökkentő tényezők után, még megnézzük az adóalapot növelő tényezőket is !

Nézz vissza,  nehogy lemarad!

Kapcsolódó bejegyzések

• Tárgyi eszköz kivezetése I. rész
• Hogyan készülj a vizsgá előtti utolsó héten?
• Mit ismételj? Gyere, segítek!

Az aktív időbeli elhatárolások az adott időszak eredményét növelik, majd a következő évben a tárgyévi eredményt csökkentik.

Az eredményt az aktív időbeli elhatárolás kétféle módon növelheti:

- bevétel-hozam növelésével- ezek a bevételt növelő aktív időbeli elhatárolások
- költség- ráfordítás csökkentésével- ezek a ráfordítást csökkentő aktív időbeli elhatárolások

Láthatod, hogy mindkét fajtánál végeredmény az, hogy az  eredmény nő.

Most nézzük meg a bevételek aktív időbeli elhatárolását!

Itt kell kimutatnod azokat a bevételeket, amelyek a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak, de csak a mérleg fordulónapja után esedékesek.

Bevételek aktív időbeli elhatárolásának könyvelése a tárgyévben:

T: 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása

K: 9 Bevételek

Bevételek aktív időbeli elhatárolásának könyvelése a tárgyévet követő évben:

1. lépés a feloldás vagy másként fogalmazva a visszavezetés:

T: 9 Bevételek

K: 391 Aktív időbeli elhatárolások

2. lépés a tényleges bevétel elszámolása

T: 3 Pénzeszközök/3Követelések

K: 9 Bevételek

A bevételek aktív időbeli elhatárolására néhány példa:

- Például a bérbeadónál a bérleti díjnak az az összege, amelyet csak a mérleg fordulónapja után számláztak le, de a fordulónap előtti időszakra vonatkozik.

- Bankbetétek fordulónap után esedékes, a tárgyévre jutó időarányos kamata.

Mindezt nézzük meg egy feladaton keresztül!

KISKAPU Zrt. 2.000.000 Ft kölcsönt ad Nagykapu Kft-nek adott év november 1-jén .

A kölcsönnek kapcsolatban az alábbi adatokat ismerjük:

- futamidő: 4 év

- kamat évi 12%

- kamatfizetés évente, s törlesztés a futamidő végén egy összegben.

Könyveljük le a szükséges gazdasági eseményeket a KISKAPU Zrt-nél a tárgyévben és a tárgyévet követő évben!

Először a tárgyévet nézzük!

1. lépés a kölcsön nyújtásának elszámolása:

Mivel a futamidő 4 év, ezért befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatnod!

T: 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök  2.000.000

K: 384 Elszámolási betétszámla   2.000.000

2. A  tárgyévre járó kamatot el kell határolni, mert a tárgyévet illeti meg, de a következő évben fizetik ki.

T: 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása   40.000

K: 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai  40.000

Az összeg pedig :

kölcsön összege x kamatláb/12x felvétel (vagy utolsó kamatfizetés) óta eltelt hónapok száma

2.000.000 x 0,12/12×2= 40.000 Ft

Ezután jöhet a tárgyévet követő év elszámolása:

1. lépésben oldjuk fel az időbeli elhatárolást!

T: 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai  40.000

K: 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása   40.000

A kapott kamatot november 1-jén el kell számolnod:

Itt az első évre (egy év) jutó kamatot kell elszámolnod:

T: 384 Elszámolási betétszámla   240.000

K: 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai  240.000

Kamat összege:

2.000.000 x 0,12= 240.000 Ft.

Ezután év végén ismét el kell határolnod a tárgyévre járó kamatot:

Most a kamatfizetés óta eltelt időszakot kell figyelned, ami nov. 1- dec. 31-ig terjedő időszak, tehát 2 hónap.

T: 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása   40.000

K: 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai  40.000

És készen is vagyunk.

A témát még folytatjuk!

Kapcsolódó bejegyzések

• Bérbeadás – Időbeli elhatárolás
• Másodszor is határolj el! ;)
• Időbeli elhatárolás feladat

Ezért ez a hallgatás.

Erikával nagyon dolgozunk.

Hogy min?

Egy ici-picit morzsát megosztunk belőle.

Nézd csak!

Szerinted mire készülünk pontosan?
Várom a tippeket a Facebook-on.

Kapcsolódó bejegyzések

• Tippek a sikeres 2012-es évhez!

Ha még nem, akkor itt pótolhatod.

Most nézzük meg, hogy miként kell könyvelned a nem valódi penziós ügyletet!

Valódi penziós ügylet:

- Mivel itt biztosan megtörténik az értékpapírok visszaszolgáltatása, nem adás-vétel könyvelésére kerül sor, hanem követelés-kötelezettség elszámolására, összevezetésére.
- Az értékpapírok ugyan átadásra kerülnek, de ez csak az analitikában jelenik meg, a főkönyvi könyvelésben nem.
- A penzióba adónál jövőbeni kötelezettséget, míg a penzióba vevőnél jövőbeni követelést el kell számolni a 0-ás számlaosztályban.

Könyvelése:

A penzióba adónál:

1. A 0-ás számlaosztályban el kell számolnod a jövőbeni kötelezettséget a fizetendő kamat összegében!

Ennek értéke a penziós díj, ami a viszonteladási ár és az eladási ár különbsége.

T: 0 jövőbeni kötelezettségek ellenszámla – K: 0 Jövőbeni kötelezettségek

2. Befolyt ellenértéket el kell számolnod

A valódi penziós jelleg miatt egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell elszámolni .

T: 384 – K: 479

3. Könyveld el a visszavásárlási ár átulását!

T: 36 – K: 384

4. Vezesd össze a követelést és a kötelezettséget!

T: 479 – K: 36

5. Penziós díj elszámolása (fizetett kamatot), ezt mutatja a 36-os számlán maradt összeg.

T: 87 – K: 36

6. Ne felejtsd el törölni a 0-ás számlaosztályból a jövőbeni kötelezettséget!

T: 0 jövőbeni kötelezettségek – K: 0 Jövőbeni kötelezettségek ellenszámla

7. Ha az ügylet a fordulónapig nem zárul le, akkor a fizetendő kamatot el kell határolnod!

T: 87 – K: 482

8. Az elhatárolás feloldása

T: 482 – K: 87

A penzióba vevőnél:

1. A 0-ás számlaosztályban el kell számolnod a jövőbeni követelést a penziós díj összegében!

Penziós díj a viszonteladási ár és az eladási ár különbsége.

T: 0 jövőbeni követelések – K: 0 Jövőbeni követelések ellenszámla

2. Kifizetett ellenértéket el kell számolnod

A valódi penziós jelleg miatt egyéb rövid lejáratú követelésként kell elszámolni .

T: 36 – K: 384

3. Könyveld el a viszonteladáskor kapott „eladási” értéket!

T: 384 – K: 479

4. Vezesd össze a követelést és a kötelezettséget!

T: 479 – K: 36

5. Kapott kamat elszámolása (penziós díj) , ezt mutatja a 479-es számlán maradt összeg.

T: 479 – K: 97

6. Ne felejtsd el törölni a 0-ás számlaosztályból a jövőbeni kötelezettséget!

T: 0 jövőbeni követelések ellenszámla – K: 0 Jövőbeni követelések

7. Ha az ügylet a fordulónapig nem zárul le, akkor a járó kamatot el kell határolnod!

T: 391 – K: 97

8. Az elhatárolás feloldása

T: 97 – K: 391

Kapcsolódó bejegyzések

• Penziós ügyletekről röviden