Szakértő válaszol

Megakadtál a könyvelés során?

Gyakorlati problémád van?

Esetleg adózási kérdésed van?

Kérdéseddel nincs kihez fordulnod?

Itt tedd fel nyugodtan kérdéseidet!

Tapasztalt, szakképzett szakértőnk, Erika és Ágnes szívesen válaszol Neked.

Most pedig lássuk, hogy kik is fognak Neked válaszolni!

Ökrös Erika

Ökrös Erika vagyok (közgazdász, mérlegképes könyvelő)

1995 óta a kisvállalkozások életét könnyítem meg azzal, hogy a könyveléshez kapcsolódó összes adminisztrációt leveszem a vállukról.

Találkoztam már rengeteg tevékenységi körrel, előforduló számviteli gubanccal, de mindig megtaláltuk rá a kreatív, de mégis szabályosan jó megoldást.

Mivel a cégek élete nem a számvitelről szól, így annak a háttérben kell tökéletesen működnie, és naprakész információkat adnia a cégvezetés felé. Ez az a feladat, ami nem látványos, de a cégek fejlődéséhez elengedhetetlen.

Miben tudok Nektek segíteni?

Hosszú évek gyakorlati tapasztalatával a számvitel-adózás kombináció területén.

A számvitel nem bonyolult, de az élet azzá teheti!

Kérdezz, és segítünk!

Honlapom: http://adobevallas-konyveles.hu/

Pap Ágnes

Pap Ágnes vagyok, szakmámat tekintve adószakértő.

Az elmúlt 10 évben voltam revizor az Apehnél, majd átálltam a másik oldalra és nemzetközi cégstruktúrákat dolgoztam ki az adó-optimalizáció jegyében.

Közreműködtem offshore cégek alapításában, asszisztáltam jó pár svájci bankszámla megnyitásánál. Mindkettő nagyon izgalmas világ, pár cikkben majd mesélek nektek róluk.

Dolgoztam ezen kívül magyar kis-, közép- és nagyvállalatoknak, de amerikai multinak is adó és számvitel szakterületen.

A közelmúltban indítottam el szakmai blogomat, az adoreceptek.hu-t.

 

Várjuk kérdésedet!

Az adott cikk linkje: http://merlegkepestanoncok.hu/szakerto-valaszol

481 comments

Skip to comment form

  1. 243
    • Babenyecz Csilla on 2015. október 28. szerda at 11:22
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!

    Egyéni vállalkozóként pénztárkönyvvel kapcsolatos kérdéseim vannak.

    1. kérdés
    Aerobik óra tartásából befolyt bevételt az értékesítés bevétele oszlopába kell felvezetni?

    2. kérdés
    Mely költségek között számolhatom el a nyomtatványok, az irodaszerek, a ruházat illetve az üzemanyag felhasználás költségeit?

    Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget!

    Üdv. Csilla

  2. 242
    • Kissné Anita on 2014. február 18. kedd at 16:24
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők,

    az egyik kérdésem az lenne, hogy adószámos őstermelőként indíthatok-e webáruházat, ahol a magam által megtermelt termékeket árusítanám (tehát nem csak a piacra mennék vele). Hogyan alakul ekkor a számlaadás ill. nyugtaadás?
    Másik kérdésem pedig az, hogy tudomásom szerint, kézműves termékeket is értékesíthetek őstermelőként, nemcsak pl. házi lekvárt vagy magam termelte fűszernövényeket, gondolok itt ékszerekre, ajándéktárgyakra, melyeket különböző kézműves technikákkal állítok elő. Igaz ez?
    Válaszukat előre is köszönöm!

  3. 241
    • Veréb Ágnes on 2014. február 17. hétfő at 19:45
    • Válasz

    Kedves Tanácsadók!

    Az időbeni elhatárolásokkal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy az olyan számlákat amiket ebben az évben egyenlítettek ki ,de a múlt évre szólnak és szállítói számlák,de a tavalyi ÁFA bevallásban szerepelnek, kell-e elhatárolni és ha igen akkor jó-e a következő kontír:
    T 814 K 454
    T 3679 ( ÁFA következő időszaki) K 454
    Válaszotokat előre is köszönöm!
    Ági

  4. 240

    Kedves Tanácsadók!

    A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz:

    Jelenleg egy amerikai cégnél dolgozok, akik magyarországon is üzemeltetnek irodát. Bizonyos idő után adnak részvényopciót a dolgozóknak azon az árfolyamon, amit ért a cég részvénye a belépésük idején.

    Szerencsémre amikor beléptem elég alacsonyan állt a cég és most közel 3x annyit ér a részvényopcióm.

    A kérdésem az, ha élek a lehetőséggel és kivásárolom a részvényopciómat és eladom a profitáló árán mennyi adót kell érte fizetnem? (kb. 1800$ ról van szó)

    1. 240.1

      Kedves Sándor,

      Az árfolyamnyerség után kell adót fizetni.
      SZJA jelenleg 16%.

      Erika

      1. 240.1.1
        • Sándor on 2014. február 25. kedd at 11:12
        • Válasz

        Köszönöm a válaszát.
        Eho-t nem kell fizetnem, csak SZJA-t?

  5. 239
    • Vámosi Tímea on 2014. január 28. kedd at 09:50
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!
    Arra a kérdésre keresek választ,hogy alanyi adómentes kft-vel rendelkezek,ebben a hónapban egy jó üzleti lehetőség adódott egy lengyel partnerrel.Kutya felszereléseket vásárolnék tőlük,amivel nagykereskedést indítanék itthon.Kell-e áfát fizetnem?Hogyan szóljon a lengyel számla?És a magyar partnereim visszaigényelhetik-e az áfát?Előre is köszönöm válaszukat.

    1. 239.1

      Kedves Tímea,

      Ha alanyi adómentes a vállalkozás, akkor két eset lehetséges:
      1. van EU-s adószám
      2. nincs EU-s adószám

      1. ha van EU-s adószám, akkor azt a partnernek meg kell adni, a lengyel partner nem számol fel áfa-t (EU-n belüli értékesítés), viszont alanyi adómentesként itthon havi áfa bevallásban + EU-s bevallásban ezen beszerzés után 27% áfa fizetési kötelezettség keletkezik.
      2. ha nincs EU-s adószám, akkor 10.000 EUR összegig nélküle is belehet szerezni árut EU-s partnertől, de akkor ő a helyi, országában érvényes áfa mértéket alkalmazza, ami itthon már nem lesz visszaigényelhető.

      A vállalkozás vevője, akinek itt Magyarországon eladja a terméket nem fizet áfa-t, mert alanyi mentes cégtől vásárol, így nincs is mit visszaigényelnie.

      Üdv.

      Erika

    2. 239.2
      • Vámosi Tímea on 2014. február 17. hétfő at 10:35
      • Válasz

      Köszönöm a válaszukat.

  6. 238
    • zombori marietta on 2014. január 11. szombat at 12:45
    • Válasz

    Tisztelt Ágnes.
    Olyan kérdéssel fordulok önhöz hogy tavaly kiváltottam az őstermelői igazolvány és már menti rá egy kis összeg .De nem is ez a legfontosabb hanem 2013január 20-án született egy kisfiam és hogy így lehetek e őstermelő vagy nem meg kell várnom hogy egy éves legyen a kisfiam ami most lesz január 20-án.Ez az őstermelői saját vállalkozásra van mivel a páromnak és nekem van fólia és abban dolgozunk csak eddig anyósom volt fő állású őstermelői ,de ő nyugdíjas volt meg már nagyon idős így már elérte az a kor határt hogy nem lehet fő őstermelői .Így én is csináltattam őstermelői igazolvány és erre is ment egy kis összeg .Na most én arra lennék kíváncsi hogy rosszat csináltam e vagy sem ?Mert én még most vagyok először őstermelői ?És nem tudom mi a teendő ilyenkor sajnos.És azért kérek öntől segítséget.

  7. 237

    Kedves Erika!
    A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásának könyvelésére kérek tanácsot (a postaköltséget számlázom tovább változatlan áron) az alábbiak szerint:
    1. kiállítom a számlát a vevő felé, melyen szerepel a termék mellett a postktg.
    2. készpénzért megvásárolom a postán a közvetítendő szolgáltatást
    3. banki utalással kifizetik a terméket és a postaktg-et is.
    A kérdésem a felsorolt 3 könyvelési tételnél hova kell könyvelni a postaköltséget? Köszönöm a segítséget!

    1. 237.1

      Kedves szabom59,

      Vevő: T311, K911,467, benne a termék és a szállítási költség is.
      Posta: T815-K3811, ha csomagfeladás, akkor lehet, hogy van rajta áfa is.
      Bank: T3841-K311 beérkezik a vevői számla kiegyenlítése.

      Ez mind akkor igaz, ha ráírtam a számlára:

      “A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz!”

      Erika

  8. 236
    • Dénes on 2013. december 31. kedd at 12:54
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!

    2011.07.26.-án édesanyám nekem ajándékozott egy lakást 10 millió forint értékben. Én ezt a lakást eladtam 9,9 millió forintért (a teljes vételár kifizetésre 2013. februárjában megtörtént, viszont 2012. decemberében kaptam 1 millió forint foglalót, és 2 millió forint vételár előleget). Nem tudom, hogy van-e jelentősége, de az összeget 2013. februárjában lakás vásárlására fordítottam. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e adót fizetnem az eladott (régebben édesanyámtól ajándékba kapott) lakásért? Ha igen akkor mennyit, és hogyan tüntetem fel az adóbevallásban, és kérem erősítsen meg abban, hogy ezt a 2014-ben (azaz a 2013-as évi adóbevallásban) kell megtennem.

    Köszönettel
    Dénes

    1. 236.1

      Kedves Dénes,

      Az ajándékozott lakás értékesítésekor a jövedelemmel szemben költség számolható el, mely az eladási ár 75%-a. Az adás-vétel 2013-ban jött létre, így a 2014. május 20-ig beadandó adóbevallásban kell bevallani.
      A bevétel 25%-a így adóköteles. Adója 16% SZJA.
      Hogy mire fordítottam, az a NAV-ot már nem érdekli jó néhány éve, egyedi méltányosságot lehet kérni.

      Erika

  9. 235
    • Bánis Ágnes on 2013. december 8. vasárnap at 19:35
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    Segítségüket szeretném kérni abban, hogy ha (pillanatnyilag munkanélküli, de regisztrált munkanélküli státuszban NEM lévő) magánszemély interneten egy amerikai cég honlapján keresztül grafikai pályázatokat nyerne meg (pályamunkákat nyújtana be ,nyerne és ezért pénzt kapna), ezeket az elnyert összegeket online paypal számlára kapná meg, ez után, kell-e adózni, ha igen hogyan, és mennyit ? Szellemi tevékenység jellege nyújt bármiféle kedvezményt?

    Amennyiben ( jó esetben ) a személynek sikerül elérnie egy havi minimumot mi az a forma amit a leg kedvezőbben lehetne alkalmazni? (pl érdemes-e havi nagyobb összegek esetén mondjuk céget alapítani?) A családunkban van dolgozó személy és kft is aik esetleg tudnának segíteni .

    Ha az ember nem hívja le konkrét magyar bankszámlára pénzt hanem online paypalon keresztüli utalással magyar webáruházakban vásárol ennek is van külön adózása?

    Segítségüket nagyon szépen köszönöm! 🙂 (elnézést a kezdőségemért , az interneten máshol nem találtam választ:( )

    Üdv:Ági

    1. 235.1

      Kedves Ágnes,
      Hogy kell-e itthon adózni az amerikai cégtől kapott jövedelem után, az attól is függ, hogy ott ez a munka milyen jogviszonyban, milyen adólevonással kerül kifizetésre.
      Ha ott nem fizetnek adót utána, akkor itthon kell megfizetni az adót, függetlenül attól, hogy a jövedelem paypal vagy magyar számlára érkezik-e.
      Ezt a grafikusi tevékenységet itthon üzletszerűen vállalkozóként (egyéni vállalkozóként vagy cégként) lehet számlázni. Igen, segíthet az ismerős cég. 🙂

      Erika

  10. 234
    • Rita on 2013. december 5. csütörtök at 23:43
    • Válasz

    Kedves Szakértők!
    Az lenne a kérdésem, hogyha 8 órában 140 körüli bruttó bérért dolgozó alkalmazott szeretne szabadidejében magán-angolórákat tartani, hogy jöhet ki a legjobban, hogy minél több haszna megmaradjon? Milyen adózási mód a legmegfelelőbb ehez? Van valamilyen költségmentesség, ha mondjuk havi x-ezer ft alatt keresne a tanítással?

    1. 234.1

      Kedves Rita,

      Egyéni vállalkozó alanyi adómentességgel.
      A tervezett bevétel és az elszámolható költségek nagyságától függ, hogy SZJA, átalányadó, vagy KATA adózással jár-e a legjobban.
      Kötelező havi TB fizetési kötelezettség nincs a főállás mellett.

      Erika

  11. 233
    • Tallár Katalin on 2013. november 29. péntek at 17:58
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    Alapítványunk tehetségkutató versenyt rendez, melynek első három helyezettje díjazásban részesül.
    A díjak egy része tárgynyeremény (könyv, cd), más része pénzdíj, vagy vásárlási utalvány lenne.
    Tudnának abban segíteni, hogy a nyeremények után milyen adó terheli a kifizetőt, illetve a nyertest? Mi módon kell bevallani?

    Köszönettel,
    Tallár Katalin

  12. 232
    • I. József on 2013. november 28. csütörtök at 16:11
    • Válasz

    Kedves Tanácsadó(k)!

    Zenész vagyok, hogy koncertekről számlát tudjak adni, 7-es adószámot igényeltem a NAV-nál, hogy magánszemélyként adhassak számlát. Emellett van egy “rendes” állásom rendszeres jövedelemmel, a munkáltatóm természetesen fizet mindent utánam, ami szükséges (nyugdíj, egészségügyi hozzájárulás stb. stb.). Vettem számlakönyvet is, amit beregisztráltak (vagy nem tudom a pontos kifejezést rá). Nem rendszeresek a koncertek, eddig összesen kettőről adtam idén számlát, 15 000 és 20 000 Ft összegben. Mivel a NAV-nál mondták, hogy az alanyi adómentes kategóriába esek bele ekkora összegek esetén, mindkettő tételnél A.N. lett az áfa %-nál beírva. Állítólag a következő évi (2014-es) adóbevallásomkor kell erről majd nyilatkoznom, addig fizethetek előleget (kaptam csekket), de ez nem kötelező (?).
    Azt szeretném kérdezni, hogy előre láthatólag mennyi kötelező kiadásra lehet számítanom ezekkel a tételekkel kapcsolatban, amit a NAV-nak kell majd befizetnem? Mert telefonos érdeklődés és személyes informálódás után is többször több NAV-os ügyintézőtől is más-más, néha egymásnak ellentmondó információkat kaptam.
    Legutolsó információm az, hogy elvileg 16% SZJA-t és 27% EHO-t kell fizetnem ezek után a NAV-nak, ÁFA pedig nincs. Ez összesen majdnem az összeg fele. Ez tényleg létezik és reális, hogy kedvezményes magánszemélyi számlázás és alanyi adómentesség esetén is a pl. 20 000Ft-ból alig több, mint 10 000 Ft-om marad csak?
    Remélem tudnak segíteni, válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!

    Üdvözlettel:
    I. József

    1. 232.1

      Kedves József!

      Igen, 16% SZJA + 27% EHO a fizetendő.
      Negyedévente kötelező adóelőleget fizetni átutalva vagy csekken, az éves bevallásban pedig a teljes évről kell bevallást beadni.
      2013-tól adószámos magánszemélyként ez a tevékenység véleményem szerint nem számlázható, hanem egyéni vállalkozóként.

      Erika

  13. 231
    • Tímea on 2013. november 27. szerda at 17:40
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    Munkába járási költségtérítéssel kapcsolatos kérdéssel fordulnék Önökhöz. Jelenleg 8 órás alkalmazotti munkaviszonyban dolgozom, a munkahelyem 25 kilométerre van a bejelentett tartózkodási helyemtől, a munkáltató téríti a helyközi tömegközlekedéssel történő utazásomat. Mivel a munkahelyemre történő eljutáshoz igénybe kell vennem a helyi és helyközi tömegközlekedést egyaránt, ami többletköltséget (helyi bérlet) és sok időt igényel, ezért szeretnék a későbbiekben autóval járni. Jelenleg a tömegközlekedéssel történő eljutás napi kb. 2,5 órát vesz igénybe (melyből a járatok közti várakozási idő 35 perc, a helyközi járat menetideje pedig 1 óra), míg autóval az utazási idő összesen 52 perc. A munkáltatómat megkérdeztem, hogy amennyiben autóval járnék, jogosult lennék-e a 9 Ft/km adómentes költségtérítésre, kérdésemre nemleges választ kaptam.

    Ezúton érdeklődnék, hogy a vonatkozó jogszabályban leírt “várakozási idő” pontosan mit takar, illetve hogy az Önök véleménye szerint jogosult lennék-e a költségtérítésre.

    Válaszukat előre is köszönöm!

    Tisztelettel:
    Tímea

    1. 231.1

      Tímea!

      A kilométerenként 9 Ft összegű költségtérítés csak úgy adható adómentesen, ha
      a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
      b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
      Hogy mit is jelent a hosszú várakozás?
      A tv. alapján ezt:
      “Az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.”
      Én még nem találkoztam sehol semmilyen konkrétabb magyarázattal, hogy a gyakorlatban mit jelent.
      Véleményem szerint ezért nem akarja neked fizetni a munkáltató a 9Ft-ot.

      Mónika

  14. 230
    • Orbán Éva on 2013. november 27. szerda at 15:23
    • Válasz

    Kedves Tanácsadók!
    Leselejtezett tárgyi eszköz elszállításával kapcsolatban lenne egy kérdésem.
    Cégünk nagy mennyiségű számítógépet és annak tartozékait selejtezte le. Az e-hulladékot összetörtük és elvittük egy hulladékudvarba, letettük (mert azt mondták) és otthagytuk. Ez így jó? A szállítólevél mellé nem kell csatolni semmit? Talán egy átvételi pecsétet?
    Köszönöm a választ,Éva

  15. 229

    Tisztelt Tanácsadó!
    Heti 40 órás munka mellett, egy pályázat pénzügyi asszisztensi feladatainak ellátása miatt kiváltottam a vállalkozóit, átalányadózó lettem.
    1. Milyen nyilvántartási kötelezettséggel jár, elég bevételi nyilvántartást vezetni, saját készítésű excel táblával megoldhatom, vagy vásároljak pénztárkönyvet?
    2. Ugye nem kell számlákat gyűjtögetnem, rám az általános -40%-os- költséghányad automatikusan vonatkozik? (20.000.-Ft/hó a bevételem havonta, gondolkozok, hogy máris visszaadom a vállakozóit és inkább ingyen ellátom a feladatokat, csak ne legyen vele sok gond, a bevallásokkal…stb.+senki nem ért a környezetemben az átalányadóhoz)
    3. Mit kell megfizetnem, milyen gyakorisággal és hogyan?
    Szerintem kell adó, szoc.hozzájárulás (pedig van főállásom is), nyugdíjjárulék és egészségbizt. jár.
    4. Ha a 1358-as bevallást nullásan adtam le eddig, mert nem kaptam egy fillért sem, pedig augusztusban adtam róla számlát, ha most érkezett a számlára a bevétel, megbüntethetnek, hogy nem vallottam be szeptemberben? Novemberben bevallhatom az utána érkező bevétellel együtt? Egyátalán a 1358-ason kell bevallani? Utána hogy fizetem meg a szoc.hozzájárulást, adót…stb.
    Végül: sajnos nem marad pénzem könyvelőre, de nem is találok, mert senki nem tud állásfoglalást adni átalányadózásra.
    Bocsánat, hogy sok a kérdés(még lenne több is 🙂 ), előre is köszönöm a válaszát.
    Dolgozó

  16. 228

    Tisztelt Szakértők !
    Szeretném segítségüket kérni. Egy magyar áfakörös unios adószámmal rendelkező Kft Romániában szeretne telephelyet nyitni. Önök szerint ez a kedvezőbb megoldás, vagy ha romániai céget alapít? Ha mégis az első variációt választja, mi a menete? Véleményem szerint Román adószámot kell kérnie, és külön könyvelése is lesz Romániában és Magyarországon is. A könyvelési bizonylatok kettős rendelkezésre bocsátása szükséges. Ez gondolom nagyon macerás, nem vagyok ebben otthon.
    Segítségüket nagyon megköszönöm!

  17. 227
    • Kiss Anita on 2013. november 17. vasárnap at 18:32
    • Válasz

    Tisztelt szakértők!

    Azt szeretném megtudni, hogy ha valaki október közepétől válik KATA-s egyéni vállalkozóvá, akkor ugye idén 3 hónapra adózik, tehát az egész októberre, nem csak a felére. Számlázni mennyit számlázhat? Októberre vonatkozóan értem. Egy hónapnyit, vagy csak fél hónapnyi árbevétele lehet? (Az egész év ugye 6 millió forint, hónapokra bontva 500.000 Ft—>tehát ebben az esetben 1.500.000 Ft lehet még idén, vagy 1.250.000 Ft?)

    Köszönöm

    1. 227.1

      Kedves Anita,

      3 hónapra megfizetett KATA adóval, 3* 500.000.-Ft vehető figyelembe.

      Erika

  18. 226
    • Mara on 2013. november 14. csütörtök at 16:37
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    8 órás alkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy cégnél, mellé fusizgatok ide-oda havi 100-150 e Ft értékben. Apukám egyéni vállalkozó, hasonló tevékenységi körrel, mint amin belül én munkálkodom, ezért ő az, aki kiszámlázza a munkáimat minden hónap végén.

    Mivel az adójóváírásra csak az az alkalmazott volt jogosult, akinek nincs más bevétele a munkabérén túl, ez a konstrukció eddig kényelmes volt (miért mondtam volna le évi 170 e Ft-ról, ha nem muszáj?), ám mivel idén megszűnt az adójóváírás visszaigényelhetősége, már akár én is lehetnek számlaadó vállalkozó.

    Utánajártam, hogy főállás mellett a KATA után csak 25 ezer Ft-ot kell fizetni, de nem tudom, érdemes-e erre költenem (+a könyvelő havidíja, ugye). Van valami előnye annak, ha nem apukám számlázza a dolgaimat a saját neve alatt? A munkabérem okés, jó hitelkategóriába tartozom, tehát ez nem feltétlenül szempont.

    Vagy esetleg van valamilyen konstrukció, ami még ennél is kényelmesebb, gazdaságosabb, de mégis hivatalosan tartalmazza az én nevemet is? (bt, kft, ilyesmi)

    A választ előre is köszönöm szépen, és további sok sikert kívánok!

    1. 226.1

      Kedves Mara,

      Van más megoldás, és minden egyéb (kft, bt) könyvelő köteles, csupán “pénzkidobás”.
      A KATA adózás főállás mellett havi 25eFt + évi 5eFt kamarai hozzájárulás, + 50eFt iparűzési adó évente.
      KATA-hoz könyvelőre nincs szükség, bevételi nyilvántartás vezetése kötelező és a havi KATA adó átutalása. Minden év február 25-ig kell a KATA bevallást beadni.
      Az adójóváírás 2012.01.01-től nem létezik már, nem csak az volt rá jogosult, hanem az is, akinek az éves összes bevétele nem érte el a határt (sanszosan a munkabér + vállalkozói nyereség elérte volna).
      Kényelmesen, adófizetés nélkül bevétel… no comment. Apuka így is adózik év végén… kérdés, azt ki fizeti, vagy milyen “nem kamu” költség számlákkal tünteti el.
      Erika

  19. 225

    Tisztelt Szakértők!

    Az alábbi kérdésem lenne.
    Társaságunk alanyi adómentesként ÁFA-s tevékenységet folytató társasággal kötött szerződést és a számlázható összeggel kapcsolatban
    véleménykülönbség merült fel közöttünk.
    A szerződésben a jutalék összegére vonatkozóan az alábbi szerepel:
    ” A garantált jutalék mértéke… bruttó 120 000 Ft/hó, amely összeg az áfát tartalmazza.”

    Egy az interneten talált APEH állásfoglalásban az következő szerepel:
    “A bruttó összeg = nettó összeg + az áthárított adó. Ha az intézmény alanyi adómentes,tehát adót nem hárít át, akkor a bruttó összeg egyenlő a nettó összeggel.”
    Egy másik szakmai vélemény szerint:
    “Mivel a szerződés bruttó összegről beszél és a mindennapi gyakorlatban is nem valami + ÁFÁ-ról állapodnak meg a vállalkozások ( mivel már jó ideje nem lehet árat nettó + áfá-ban megadni ), ezért a számlázandó bruttó összeg jelen esetben egy alanyi mentesnél megegyezik a nettó összeggel mivel Nála az ÁFA értéke 0.”

    Egy szakmai oldalon pedig az alábbit találtam:
    “Általában (itthon) az alanyi mentes státuszú adózó a meghatározott értékhatárig nem számol az általa forgalmazott áru forgalmi adó tartalmával. Azaz: bruttó módon vásárol és bruttó módon értékesít. Nincs adólevonási joga a beszerzései után, egyúttal nincs adófizetési kötelezettsége az értékesítései után. Ez így kiegyenlített rendszer.”

    Kérdésem, hogy a fentiek figyelembevételével jól értelmezzük-e, hogy esetünkben a bruttó és nettó összeg is 120 000,- Ft, vagyis ez a számlázandó összeg?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    1. 225.1

      Kedves gfsm,
      A szerződés rossz.
      Meg kell állapodni a konkrét összegben, a cég adózási módjára tekintettel.
      Minden ügylet alapja a szerződés, és annak pontossága. A szerződés megkötésekor is ismert volt az áfa alanyi mentesség, úgy kellett volna megállapodni, és nem utólag.
      Ha a szerződő fél tudja magáról, hogy alanyi mentes, akkor nem ír alá áfa-s szerződést.
      Egyébként a munkadíj összege a nettó, mert ha az áfa körbe tartozna a cég, az áfa összege nem képezné az árbevétel részért, azt az állam felé be kellene fizetni.
      Erika

  20. 224
    • Sándor on 2013. szeptember 23. hétfő at 16:30
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők
    A jelenlegi könyvelőm nem túl gyakorlott és a következő problémára nem tudja a választ, ami nekem elég fontos lenne. A probléma a következő:
    Egyéni vállalkozóként a 2012. évben jó néhány hónapban nem tudtam befizetni a havi járulékaimat, avval a szándékkal, hogy apránként törlesztek. Az összes tartozásom sajnos megközelítette az 500.000 Ft-ot. 2013. év elején NAV-os végrehajtók látogattak meg, jegyzőkönyvet írtak, hogy nincs lefoglalható ingóság és a törlesztést havi rendszerességgel kell rendeznem személyesen! Minden hónapban, előre megbeszélt időpontban ott is voltam a megbeszélt összeggel, míg az adósságomat rendeztem. A befizetett összegekről nyugtát és jegyzőkönyvet kaptam. Tehát az adósságrendezés minden probléma nélkül megtörtént. A jelenlegi könyvelőm szerint az utólag befizetett, elmaradt járulékokat nem lehet költségként elszámolni. Önök szerint is így van ez? Létezik az, hogy -bár utólag- befizetek majd 500.000Ft-ot és nem számolhatom el költségként csak azért mert késve lett befizetve?
    Köszönettel : Sándor

    1. 224.1
      • Sándor on 2013. október 8. kedd at 15:58
      • Válasz

      Érdemes még várnom, h valaki a segítségemre legyen???

      1. 224.1.1

        Elszámolható költségként az a része, ami az eredeti időszakban is elszámolható lett volna. Pl. szociális hozzájárulási adó, de az áfa, és a levont szja + egészségbiztosítási és nyugdíj járulék nem.
        Erika

  21. 223
    • Sándor Károly on 2013. szeptember 12. csütörtök at 09:21
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!

    Vállalkozásunk januártól a kata hatálya alá tartozik. Az éves bevételünket 3-4 millió forintra terveztük. Emiatt az önkormányzatnál az ipa fizetés azon módját választottuk, hogy 2,5 millió forint után fizetünk.

    Sajnos már most látni lehet, hogy a bevételünk nem fogja elérni a tervet, de még a 2 milliót is csak alulról érinti.

    Mivel az önkormányzatunknál a 2,5 millió forint éves bevétel alatti vállalkozásokra IPA mentesség vonatkozik, szeretnénk mi is élni ezzel, ha van rá lehetőség.

    A kérdésem az, hogy van-e mód változtatni a korábban bejelentett ipa fizetési módon, illetve amennyiben igen, akkor mikor kell ezt megtenni? Elegendő lesz a helyi adó bevallásban, vagy már korábban meg kell ezt tenni? Ha korábban, akkor mikor? Még az idén év végéig, vagy jövőre a bevallást megelőzően?

    Köszönöm!

  22. 222
    • Szilvi on 2013. augusztus 20. kedd at 16:07
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    A következő kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Utolsó éves vagyok a főiskolán, és szeptemberben szigorlati vizsgám lesz, többek közt számvitelből is. Azonban az egyik tétel kidolgozásában elakadtam. A tétel címe: “A termelési és értékesítési folyamat bemutatása”.

    Abban kérném a segítségüket, hogy ehhez a tételcímhez mi tartozik pontosan? Nem tudom honnan induljak el, milyen anyagrészek tartoznak ide számviteli szempontból.

    Válaszukat előre is megköszönve,

    Szilvi

  23. 221
    • Viktor on 2013. augusztus 6. kedd at 13:49
    • Válasz

    Kedves Lea,

    Csabáéhoz hasonló kérdésem lenne. Álláskeresőként alkalmi bevétel, külföldről. Az összeg és a fizetés időpontja változó. A kifizető ország USA, nem áfaköteles. Nekem mindenki mást javasolt.

  24. 220
    • Juhász Kinga on 2013. augusztus 5. hétfő at 21:09
    • Válasz

    Kedves Tanácsadók!

    Jelenleg a mérlegképes könyvelői tanfolyamra járok. Decemberben végzek. Most fogok elhelyezkedni egy kereskedelmi banknál bankműveleti ügyintézőként. Érdeklődni szeretnék, hogy a 3 év kötelező könyvelői gyakorlatba beleszámít-e az ilyen fajta munkakörben megszerzett gyakorlat? Csak a könyvelői végzettséget igazoló bizonyítvány kézhezvételétől kezdődhet meg a gyakorlati idő letöltése? Vagy már korábbi pénzügyi területen szerzett tapasztalat is beleszámít? A további kérdésem az lenne, hogy kizáró ok-e hogy a banki munka mellett másodállásban könyvelhessek egy cégnél vagy vállalkozást indítsak? Tudomáson szerint vannak összeférhetetlenségi tényezők bizonyos szakmáknál. NAV-os dolgozó soha nem lehet könyvelő és nem indíthat vállalkozást sem. A banki dolgozók esetében nincs ehhez hasonló korlátozás? Mi áll fenn abban az esetben, hogyha olyan céget könyvelnék, amelynek a számlavezető pénzintézete az a bank ahol majd dolgozok éppen?

    1. 220.1

      Összeférhetetlenség: munkaszerződés tartalmazza, hogy vállalkozást be kell-e jelenteni, tiltva van-e. Ha nincs, akkor nincs akadálya.
      Banki ügyintézői munka szakmai gyakorlatként nem lesz jó.
      Számviteli gyakorlatra lesz szükség a regisztrációhoz.
      Erika

  25. 219
    • Kallanich Géza on 2013. augusztus 1. csütörtök at 10:31
    • Válasz

    Tetszik a fórum. Milyen sok és sokszínű kérdés… Kár, hogy válaszokat nem látni… 🙁

    1. 219.1

      Szia!

      Örülök, hogy tetszik. Igen, mostanában sajnos kicsit elmaradtunk a válaszokkal, de igyekszünk minél előbb válaszolni. Egy kis türelmet kérünk.

      Mónika

  26. 218
    • Csaba on 2013. július 12. péntek at 10:35
    • Válasz

    Tisztelt szakértők!

    Főleg amerikai és kanadai online fotóügynökségeknek (pl. istockphoto) készítek képeket, amelyeknek felhasználása (letöltése) esetén jogdíjat (royaltyt) kapok. Kérdésem az lenne, hogy főállásban hogyan végezhető ez a munka, hogyan kell adóznom, szükséges -e bármilyen engedély ehhez, kell-e vállakozást létrehozni, illetve hogyan igazoljam a bevételt, mivel számlát nem állítok ki. A jogdíjat Paypal számlára utalják. Egy-egy fotó esetében munkavégzés egyszer történik, de a felhasználási joga akárhányszor értékesíthető. Köszönöm! Csaba

    1. 218.1

      Kedves Csaba!

      Ahhoz, hogy teljesen pontos választ tudjak adni, kérem adja meg, hogy milyen gyakorisággal történik szerzői jogdíj kifizetése, mert alapesetben, azaz nem üzletszerű tevékenység – eseti, nem rendszeres – esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és külföldi díjfizetők miatt Önnek kellene befizetnie havonta a járulékokat.

      Lea

      1. 218.1.1
        • Csaba on 2013. augusztus 3. szombat at 22:37
        • Válasz

        Kedves Lea!

        A szerzői jogdíjak kifizetése havi rendszerességgel történik.

        Köszönöm: Csaba

  27. 217
    • Csipke on 2013. július 12. péntek at 08:38
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!
    Nem lakás céljára használatba vett építmény mentesíthető-e az adókötelesség alól? Mezőgazdasági épületről van szó, külterületen, ún zártkerti részen, vállalkozás nem használja.

    Köszönöm: Csipke

    1. 217.1

      Kedves Csipke!

      Ipari építmény esetén meg kellene nézni, hogy a cég törzsadatában ingatlan értékesítésre az áfa szempontjából bejelentkezett-e a cég adókötelezettség alá, mert alapesetben a 2 évnél idősebb ingatlan értékesítése áfa mentes. Egyéb adó szempontjából nem lesz mentes az adó alól.

      Üdvözlettel:

      Lea

  28. 216

    Kedves Erika!!!
    Érdeklődni szeretnék 4 gyerekes anyuka vagyok 3 iskolás és egy 9 hónapos. Férjem vállalkozónál dolgozik béren kívüli jutatatással kapcsolatban szeretnék érdeklődni a munkáltatónak a beiskolázási támogatás és a SZÉP kártya mennyibe kerül mennyit kell utána fizetni??? Még milyen juttatásokat tudunk igénybe venni???
    Válaszát előre is köszönöm!!
    Gyöngy Tiborné

    1. 216.1

      Kedves Gyöngy Tiborné!

      Az iskolakezdési utalvány a minimálbér 30%-áig adható, azaz 29.400 Ft/tanköteles gyermek/szülő összegig. Alapvetően mind a SZÉP kártya, mind az iskolakezdési utalvány után az összeg 1,19-szeres alapja után 16% személyi jövedelem adót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

      Üdvözlettel:

      Lea

  29. 215
    • Kriszti on 2013. július 5. péntek at 20:58
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    Kérdezni szeretnék, mert teljes káoszban vagyok.
    Minap felhívtam NAV telefonos ügyfélszolgálatát , tanácsot kértem ,hogyan tudom megoldani a következőket:
    Heti 20 órát varrok egy cégnek, itthonról. Arra gondoltam, hogy munkám mellett
    készítenék olyan dolgokat ,/ mint pl.:babzsákfotel, babatakaró,párna, oviszsák stb. (ezeket mind elkészítettem kisfiamnak, és többen vevők lettek volna rá, innen az ötlet)/ melyeket Meskán,Jófogáson stb. értékesítenék.
    Azt tanácsolták legyek adószámos magánszemély. Elmentem a kirendeltségre, ahol ugyanezt elmondtam, papírokat kitöltöttük, megkaptam a számot.
    Ügyintéző tanácsára alanyi adómentességet választottam.(bár elmondta mit jelent, akkor azt hittem értem,de nem értem mégsem) Ügyintéző azt mondta 6 millió Ft-ig van adómentességem, viszont különböző oldalakon 600 ezret írnak.
    Mit jelent ez ? Mire kell figyelnem? Munkáltatómnak van valami kötelezettsége emiatt? (mert egyes oldalakon azt veszem ki, hogy igen, de hivatalban nem mondtak erről semmit.)
    És felmerült még két kérdés: adószámos magánszemélyként nyithatok e web áruházat , valamint vállalhatok e ruha átalakítást?
    Köszönöm válaszuk: Kriszti

    1. 215.1

      Ez a tevékenység egyéni vállalkozásért kiált.
      A 600eFt, nem a vállalkozásra vonatkozik, hanem az adószám nélküli magánszemélyek ingó adás-vételére. Addig nem figyelik az üzletszerűséget sem.
      Webáruház, ruhakészítés = egyéni vállalkozás, cég: vállalkozási tevékenység.
      KATA adózással havi 50eFt költség + iparűzési adó. (Ha van 8 órás főállás, akkor pedig érdemesebb alanyi mentes normál egyéni vállalkozás).
      6 millió: KATA értékhatára és az áfa mentességé is, ami választható.
      Erika

    2. 215.2

      Kedves Kriszti!

      Az alanyi adómentesség 6 millió Ft-ig az általános forgalmi adóra vonatkozik, azaz eddig az összegig nem fizetsz áfát, de a beszerzéseid áfáját (anyag, gomb, tű, cérna például) nem is tudod levonni. A 600.000 Ft/adóév arra vonatkozik, hogy adószám nélkül, magánszemélyként eddig az összegig tudsz ingóságot eladni.

      Adószámos magánszemélyként havonta járulékbevallást kell beadnod (12-éig), a munkáltatódnak, ha a szerződésedben benne van, akkor be kell jelentened ezt a bevételszerző tevékenységedet, de egyéb dolgod nincs. Adószámos magánszemélyként rizikós webáruházat nyitni, ahhoz már jobb ha egyéni vállalkozóvá is válsz.

      Üdvözlettel:

      Lea

  30. 214
    • Rozál on 2013. július 2. kedd at 21:03
    • Válasz

    Tisztelt Tanácsadók!
    Szeretném megkérdezni, hogy ha banki terminállal rendelkezünk, – KFT vagyunk – akkor a könyvelésben hogyan kell rögzíteni az ezzel kapcsolatos könyvelési tételeket! Mi vagyunk a befogadók, vendéglátóipari egységünkben banki kártyával, cafetériával fizetnek a vendégek! A pénztárgépbe beütésre kerülnek a fogyasztások, egyik üzletben külön tételben, a másik üzletben pedig nincs külön rögzítve, hogy bankkártyás vásárlás.
    Köszönjük szépen a segítségüket! További jó munkát kívánunk Mindannyiuknak!!!

    1. 214.1

      Pénztárból:
      T 368 – K 3811 bankkártyás bevétel kivezetése (ha nincs nyilvántartva a pénztárgépben, akkor a banki terminál alapján)
      Bankba érkező összeg:
      T3841 – K 368 banki bevétel (egyezően a pénztár kivezetéssel)
      T 532 – K 3841 banki jutalék könyvelése

      Erika

  31. 213
    • Jánosi Balázs on 2013. június 29. szombat at 20:58
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    Az első kérdésem az lenne, hogy oktatási tevékenység (magánoktatás, korrepetálás) végezhető-e jelenleg adószámos magánszemélyként?

    Második kérdésem: Mi a helyzet akkor, ha ez online formában történik, úgy hogy egy weboldalról saját készítésű oktatóvideókat lehet letölteni pénzért. (A fizetés is természetesen online módon történik) Ebben az esetben is végezhető ez adószámos magánszemélyként, vagy csak egyéni vállalkozóként?

    1. 213.1

      Kedves Balázs!

      Alapvetően végezhető, a kérdés mindig az üzletszerűség és a rendszeresség, mely szerintem az esetedben megvalósul a weboldal miatt, így érdemesebb lenne egyéni vállalkozóvá válnod.

      Lea

  32. 212

    Kedves Erika!

    Pályázat elszámolásával kapcsolatosan lenne két kérdésem.
    Az első, hogy Kft. esetében a pályázatot külső cég írta meg, aki ki állította számláját, mely szintén a beruházás részét képezi?
    Valamint nem világos számomra, hogy most az értékcsökkenés elszámolható-e vagy sem?
    Illetve egyéni vállalkozó szintén pályázat útján vásárolt egy tárgyi eszközt, annak az értékcsökkenése hogyan számolható el?

    Megtisztelő válaszát ezúton is köszönöm!

    Üdvözlettel: BaMaya

    1. 212.1

      Kedves BaMaya!

      Konkrétan melyik pályázatról van szó?

      Lea

  33. 211
    • Gábor Tamás on 2013. június 12. szerda at 10:16
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    Családi betéti társaságunk január 1-től áttért a KATA hatálya alá. Ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatói tevékenységet végzünk. Alanyi adómentesen működünk, bevételünk év végéig várhatóan nem haladja meg 6 millió forintot. partnereink a teljesített szolgáltatások után banki átutalással fizetnek.

    A bankszámlára érkező összegeket korábban készpénzfelvétellel vettük ki és tettük a házipénztárba, ahonnan a további felhasználása megtörtént.

    Mivel alanyi mentes KATA-sként csak bevételi nyilvántartást kell vezetnünk, továbbá ebből kifolyólag nincs házipénztárunk (számvitelileg), van-e mód arra, hogy a bankszámlánkról ne kp-ben vegyük fel a szükséges összeget, hanem a tagok valamelyikének bankszámlájára utaljuk át közvetlenül?

    Köszönöm válaszukat!

    1. 211.1
      • Zavareczky István on 2013. július 8. hétfő at 07:28
      • Válasz

      Na, ez engem is érdekelne…

    2. 211.2

      Van rá mód, ha a KATA megfizetésre került, akkor a tagok már felhasználhatják a fennmaradó összeget.

    3. 211.3

      Kedves Tamás, István!

      A bevételi nyilvántartás miatt a pénztár nem tűnik el mint számviteli elszámoló egység, azaz a korábbi gyakorlatot is lehet folytatni, de természetesen a bankszámláról közvetlen utalás a magánszemélyek bankszámlájára is megoldás lehet.

      Üdvözlettel:

      Lea

  34. 210
    • Borbély Emília on 2013. június 8. szombat at 18:17
    • Válasz

    Kedves Tanácsadók!

    Könyvelési feladat során akadtam fenn egy kérdésen, ami a következő, van egy euroban kiállított szállító számlám, aminek a teljesítési ideje nem hétköznapra esik (tehát az adott napon nem történik árfolyam jegyzés). Én úgy gondoltam, hogy akkor az ezt megelőző munaknapon jegyzett (MNB) árfolyammal kell átszámoljam a számla ellenértékét. A segítséget abban kérném, hogy ezt jól gondolom-e vagy a következő jegyzési napi árfolyammal kell számoljak?Előre is köszönöm a segítséget! Emília

    1. 210.1

      Előző napi (amikor van árfolyam).
      Akkor MNB, ha be van jelentve a NAV-hoz, ha nem akkor a számviteli politikában meghatározott saját banki árfolyam.

      Erika

      1. 210.1.1
        • Borbély Emília on 2013. augusztus 27. kedd at 22:16
        • Válasz

        Kedves Erika!

        Nagyon köszönöm!

  35. 209

    Kedves Szakértők!

    Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném a segítségüket.
    Hogyan kell könyvelni a letéti számlára érkező összeget?
    Mi a teendő a letéti számlára érkező olyan pénzeszközzel
    – ami más személyt illet meg – erről az a személy állít ki számviteli bizonylatot, akit megillet, és akkor amikor Ő megkapja (a letéti számla tulajdonosának kell-e kiállítani bizonylatot)?
    – ami végül a letéti számla tulajdonosát fogja megilletni (ennek egy része az utalás pillanatában ismert, egy része később lesz ismert)?
    Segítségüket köszönöm szépen.

    Üdvözlettel: A.

    1. 209.1

      Kedves Adryenn!

      Számviteli bizonylatot mindenképpen ki kell bocsátani a letéti számlára érkező pénzről és az átutalásról is.

      Könyvelése pedig így néz ki:

      T 385 Letéti számla – K 3851 Letéti számla -ügyfél alszámla
      T 385 Letéti számla – K 97 Kapott kamatok

      Üdvözlettel:

      Lea

  36. 208

    Kedves Szakértők!

    Olyan kérdésem lenne, hogy van egy munkatársunk, akinek 3 gyermeke van, 2 már felnőtt, önálló jövedelemmel. Az 1 eltartott gyermek után 62500 vagy 206250 Ft adóalap kedvezmény jár neki?

    Segítségeteket köszönöm.
    Üdv
    Juli

    1. 208.1

      62.500.-

      Üdv.
      Erika

    2. 208.2

      Kedves Juli!

      Azt kellene tudni, hogy a két felnőtt gyermek után jogosult-e a szülő családi pótlékra, mert alapvetően ez dönti el a kérdést.

      Üdvözlettel:

      Lea

  37. 207
    • Kitty on 2013. június 1. szombat at 19:44
    • Válasz

    Tisztelt Tanácsadók!

    Szeretnék a saját lábamra állni, saját vállalkozást indítani. Célom: cukormentes házi sütemények készítése eladásra. Egyenlőre bizonytalan vagyok, hogy itt a környezetemben lenne e igény erre. Nem merem úgy kezdeni, hogy kiváltom a vállalkozóit, mert mi van, ha mégsem sikerül? Kérdésem az lenne, nem lehet valahogy úgy megoldani, hogy először nem váltom ki, és ha ,,beindult” kicsit a dolog, utána leszek csak egyéni vállalkozó? Édesapám is egyéni vállalkozó, vendéglátós egységünk van, van neki eladói és szakács szakképesítése is. Nem lehetne valahogy társasvállalkozásként mellé csatlakozni? Aztán később kiválni? Nem lehetne valahogy, valamilyen úton módon megoldani ezt? Hallottam a 7-es adószámról is, de nem vagyok pontosan tisztában vele, hogy mikre is lehet kiváltani.
    Ha válaszolnának nekem erre, azt nagyon megköszönném, Szeretnék valamibe önállóan belekezdeni, a saját lábamra állni, csak félek, nehogy még el sem kezdtem, de már bele is bukom a dologba.

    Köszönettel és sok Tisztelettel:

    Kitty

    1. 207.1

      Kedves Kitty,
      Ennyire bizonytalanra én nem váltanék ki egyéni vállalkozóit. El lehet kezdeni az apuka vállalkozásában: ki kell bővíteni vele a vállalkozásának tevékenységi köreit, téged pedig be lehet oda jelenteni egy részmunkaidős foglalkoztatásra is akár. Aztán, ha már kinőtte magát a tevékenység, és stabilan nyereséges, akkor lehet kiváltani rá vállalkozóit, vagy céget alapítani.
      7-es adószám nem erre való.
      Erika

  38. 206
    • H-né Krisztina on 2013. május 29. szerda at 03:59
    • Válasz

    Tisztelt Tanácsadók!

    A következő lenne a problémám: főállásban tanítottam, mellette vállalkozóként is dolgoztam, de 2007 óta gyermekeimmel itthon vagyok GYES-en, ami nemrég lejárt. Most a szabadságomat töltöm. Mivel egyik gyermekem tartósan betegnek számít, 10 éves koráig maradhatok vele GYES-en. HA felmondanék a munkahelyemen, de a vállalkozásomat meghagynám, a GYES mellett milyen költségeim lennének, ha vállalkozóként dolgoznék?
    Válaszukat előre is köszönöm!
    Krisztina

    1. 206.1

      GYES mellett: lehet vállalkozni, a jövedelem kivét után kell fizetni a járulékokat, ha nincs kivét, akkor a 1358-as bevallásban kieső időként kell jelölni, és fizetni nem kell.

  39. 205
    • Csende Éva on 2013. május 21. kedd at 22:03
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    Érdeklődni szeretnék, hogy az osztalékfizetési korlát számításánál abban az esetben, ha nincs csökkentő tétel (pozitív az eredménytartalék és nincs jegyzett, de be nem fizetett tőke) az adózott eredményen és az eredménytartalékon felül bevonható-e a tőketartalék is az elméletileg maximálisan kifizethető osztalékba.
    Köszönettel:
    Éva

    1. 205.1

      Kedves Éva!

      Tőketartalékból osztalékot nem lehet fizetni.

      Üdvözlettel:

      Lea

  40. 204
    • Heni on 2013. május 21. kedd at 11:47
    • Válasz

    Sziasztok!

    A következő problémával szembesültem:
    Az egyik vállalkozásom belefogott kutya tenyésztésbe.Adásvételi szerződéssel megvásárolt egy kan és egy szuka kutyát magánszemélytől. Márciusban kiskutyák lettek.
    Hogyan kell elszámolni a tenyészkutyákra értékcsökkenést és mennyi a leírási kulcs? Ha nekem kell meghatározni, akkor mit veszek alapul?
    A négy kiskutyából 1 kiskutyát megtartanak, valószínűleg későbbi tenyésztés céljából. Hogy kell állományba vennem és milyen értéken.
    A többi kiskutya 75.000 Ft/db áron lett eladva.
    A kiskutyák 1 évben 1x vagy 2 évente 1x lesznek a tervek szerint.

    Üdv: Heni

    1. 204.1

      Kedves Heni,
      Az állatok nem értékcsökkennek, max terven felül temetéskor.
      Szaporulat:
      félkész termék + rá a költségek (oltások, táp stb.), majd késztermékként értékesítés, ami marad, az megy a tenyészállatok közé.
      Erika

  41. 203

    Mindenkitől elnézését kérünk, de szja és éves zárás határidő miatt a válaszok késhetnek.

    Mónika

  42. 202

    Kedves Tanácsadók!

    Főállású, átalányadós, alanyi ÁFA-mentes egyéni vállalkozó vagyok, és szeretnék áttérni a KATA-ra.
    Rendszeresen kapok jutalékokat a svájci székhelyű LYONESS Europe AG multinacionális Társaságtól az általam beszervezett tagok vásárlásai után. Sok országban van irodájuk, így Budapesten is, de a helyi iroda csak tagsági, adminisztratív ügyeket intéz, a jutalékok megállapítása, kifizetése a svájci székhelyről történik, és a számlázás is oda irányul.

    Bizonyosan tudom, hogy az éves árbevételem a LYONESS-től meg fogja haladni az 1MFt-ot, tehát a 2012. évi CXLVII. Törvény 11.§ (5) bekezdése számomra adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő erről a cégről és az éves árbevételről, amit 2014 február 25-ig a 13KATA-02 bevallási lapon kell majd megtennem.

    Próbaképpen letöltöttem az említett nyomtatványt és azt tapasztaltam, hogy a kitöltő program a táblázatba csak magyar kifizetőhelyet enged beírni, külföldi cég feltüntetésére nem alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy halvány fogalmam sincs a svájci LYONESS adószámáról. Ha pedig kihagyom az adószámot a táblázatból, a program hibát jelez, és nem engedi kinyomtatni, illetve elküldeni a bevallást.

    Érdeklődtem a LYONESS hazai irodájánál, hogy ilyenkor mi a teendő, de eddig még nem kaptam választ. Röhejes, hogy ha az ember becsülettel be akarja vallani a bevételét, akkor is úton-útfélen akadályba ütközik. Arról aztán meg végképp fogalmam sincs, hogy miként fogom bebizonyítani az adóhatóságnak, hogy ezzel a nemzetközi Társasággal nem állok munkaviszonyban. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy mi lehetne számomra a követendő megoldás.

    Szíves válaszukat előre is nagyon köszönöm.

    1. 202.1

      Kedves efenvi,
      Csak magyar céggel kapcsolatban merül fel a NAV-ban, hogy munkaviszony lehet.
      6 meghatározásból kettőt kell tudni bizonyítani egy ellenőrzés során:
      – a kisadózó a tevékenységét nem csak személyesen végezheti
      – a kisadózó bevételeinek legalább 50%-a más partnerektől származik
      – a megbízó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára
      – a tevékenység végzésének helye a kisadózó tulajdona
      – a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat nem a megbízó biztosította a kisadózónak
      – a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
      Szerintem ebből kettőnél több is bizonyítható, így nem lesz gond a KATA-val.
      Erika

  43. 201
    • Belicsné Kóris Etelka on 2013. május 10. péntek at 19:38
    • Válasz

    Kedves Erika! Egy ismerősömnek akinek mellesleg évek óta én készítem a bevallását a következő problémája van.A férje külföldön dolgozik és adó visszaigénylésbe kezdtek. De ehhez kellene adóigazolás amit nem adnak ki a következők miatt.:1 ) 2011.évben a feleség(aki Magyarországon van) adóbevallásában nem szerepel az egyszerűsített foglalkoztatás összege.Amit én nem raktam bele,mert ezen kívül csak munkanélküli segélyt kapott és az egyszerűsített jövedelem nem érte el a 840000 Ft-ot. 2) a feleségnek idén nem készült adóbevallása a 2012-es jövedelemről.Viszont 2012-ben csak egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme volt ami nem érte el a 840.000,-Ft-ot. 3) A férj (ő dolgozik külföldön) szintén nem adott be a 2012-es évre vonatkozóan bevallást. Magyarországi jövedelme nem volt, a Németektől pedig nem kapott igazolást a jövedelméről. Ön szerint mit kell tegyek? Kérem a segítségét. Köszönettel Etelkal

    1. 201.1
      • Belicsné Kóris Etelka on 2013. május 14. kedd at 23:55
      • Válasz

      Köszönöm de megtaláltam a megoldást.2012-ről készítettem 0-ás adatokkal bevallásokat.2011-ben pedig beraktam a feleség bevallásába az egyszerűsített foglalkoztatás összegét de az adójóváírás miatt ez is 0 maradt. Így már megkapják a szükséges igazolásokat.Remélem másnak is segítettem ezzel. Etelka

  44. 200
    • Sólyom-Varga Ágnes on 2013. május 10. péntek at 07:36
    • Válasz

    Kedves Erika!

    Egy kérdéssel fordulok hozzád, egy kicsit elakadtam.
    SZJA bevallásokat nézegetek és nem világos számomra, hogy ha az őstermelő jövedelmét kell beírni az erre vonatkozó lapra, akkor az eladási árat, vagy a kompenzációs felárral növelt árat írjuk?
    Különösen, ha valaki a 4 millió alatti nemleges nyilatkozatot tenné.
    Sajnos nem találtam erre vonatkozóan segédletet. 🙁

    Segítséged előre is köszönöm!

  45. 199
    • cseh éva on 2013. május 4. szombat at 14:45
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!

    Az lenne még a kérdésem, a cukorbetegségre vonatkozó adókedvezménnyel kapcsolatban, hogy honnan lehet tudni, hogy mennyit igényelhetünk vissza?
    Nagyon köszönöm segítségét!
    Éva

    1. 199.1
      • cseh éva on 2013. május 6. hétfő at 07:54
      • Válasz

      Köszönöm szépen, sikerült megtalálnom a választ.

      1. 199.1.1

        Örülök, hogy sikerült megtalálnod a választ, későn láttam a kérdésed.

  46. 198
    • éva on 2013. május 4. szombat at 14:25
    • Válasz

    Kedves Szakértő!

    Segítségét kérném. Az adóbevallásnál a munkáltató által adott magánszemélyenkénti összesítő 7. pontjánál az összevont adóalapnál más szerepel mint a abev program ugyanezen pontján, itt mást számol ki, mint a papíron a munkáltató. Mit tudok tenni?
    Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségét, Éva

    1. 198.1

      Kedves Éva,
      Az Abev program jól számol.
      Erika

  47. 197

    Sziasztok!

    Nekem egy ingatlan(zártkerti telek) értékesítés adójával kapcsolatos kérdésem lenne.
    Férjemék 2009-ben örököltek (hárman) egy telket. A hagyatéki jegyzőkönyvben ez szerepel :
    ” Xy hrsz. alatti 1/1 tulajdoni hányadának 1/2 része 3.150.000,- Ft” ( Ez azt jelenti,hogy ezen az összegen osztozik a 3 fiú? Vagy ez az érték a teljes értéke az ingatlannak?
    Mivel anyósom még él és együtt szerezték az ingatlant ezért a másik 1/2 rész (azaz 3.150.000,- ) az pedig az Övé. Jól értelmeztem?)
    Ezt az ingatlant adták el tavaly. 12.000.000,- áron. Ebből a fiúk fejenként 2.000.000,- kaptak.
    Mennyi jövedelmük keletkezett és mennyi adót kell befizetni?
    Válaszotokat előre is köszönöm.
    Kriszti

  48. 196
    • Szilvi on 2013. április 22. hétfő at 13:10
    • Válasz

    Kedves Szakértő!kérdésem a következő:szeretném igényelni visszamenőleg a családi adókedvezményt?hogy kell feltüntetni az adóbevalásomban,csak a hónapot kell megadni vagy a pontos napot is?el kell küldenem a nőgyógyász igazolását,mert amit kaptam azt odaadtam a munkáltatómnak!?
    Köszönöm a válaszukat!

    1. 196.1

      Kedves Szilvi,
      A 3-mas lapon dátum szerint (ami az orvosi igazoláson szerepel) kell megadni, hogy mikortól jár a kedvezmény.
      Erika

  49. 195
    • cseh éva on 2013. április 17. szerda at 09:04
    • Válasz

    Kedves Szakértő!

    Segítségét szeretném kérni, hogy az adóbevallásnál hova kell feltüntetni a cukorbetegségre vonatkozó adókedvezmény visszaigénylést.
    Segítségét előre is köszönöm, Cseh Éva

    1. 195.1

      A 1253-as bevallás “B” lap 34. sorába.
      Csak akkor, ha rendelkezik igazolással.A II. típusú Diabetes miatt évente kell igazolást kérni.
      Minden más igazolható betegségnél elég csak egyszer. megkérni az igazolást
      Ha végleges az állapot akkor az igazolásokat nem kell ismételni (kivéve II. típ. Diabet…).
      Ha nem végleges, akkor csak addig lehet igénybe venni adókedvezményt, amíg az igazolás szól.
      Ha visszamenőlegesen igazolják le, akkor 2007. adóévtől (az 5 éves elévülési idő miatt) lehet önellenőrzést emiatt benyújtani.

  50. 194
    • Szunyog Emese on 2013. április 15. hétfő at 16:44
    • Válasz

    Kedves Erika és Ágnes!
    A Meska áruházban szeretném árulni saját festményeimet és ékszereimet, de nem vagyok tisztában az adózás szabályaival. Főállásban dolgozom egy multinál, napi 8 órában. Kell adóznom minden bevétel után, vagy csak egy bizonyos összeg fölött? Mekkora forgalom mellett érdemes kiváltani vállalkozói engedélyt? Ha addig is kér tőlem valaki egy számlát az eladott termékről, akkor mi van?
    Előre is köszönöm a segítséget.
    üdv
    Emese

    1. 194.1
      • Szunyog Emese on 2013. május 10. péntek at 10:03
      • Válasz

      Kedves Szakértők! Túl bonyolultat kérdeztem, ezt inkább a fizetős szolgáltatásuk keretein belül kellene megkérdeznem?

    2. 194.2

      Kedves Emese!

      Ingó értékesítést lehet végezni évi 6 millió forintig magánszemélyként, de nem üzletszerűen.

      7-es adószámot erre nem lehet kérni, mert azzal csak más tevékenységek végezhetők.

      Egyéni vállalkozás a legbiztonságosabb megoldás, ha számlázni kell, illetve az üzletszerűség miatt.

  51. 193
    • Gergő on 2013. április 14. vasárnap at 18:54
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    A következőkben kérném a segítségüket:

    Korábban évekig EVA-s Bt. kikerült az EVA hatálya alól. Jól gondolom, hogy ez esetben 1229-es bevalláson kell a társasági adót, illetve a 1265-oson az ÁFÁ-t bevallania? Egyéb bevallást kell készítenie, ha minimális tevékenysége volt? A korábbi években nem vezetett kettős könyvelést, csak bevételi nyilvántartást. A minimális tevékenységre tekintettel (kb. 1 millió Ft árbevétel) is kell könyvvezetést, illetve beszámolót készítenie? Van valami határérték, ami alatt nem kötelező ezek elkészítése?

    Előre is köszönöm a segítségüket!

    1. 193.1

      Kedves Gergő,
      A BT a kettős könyvelés miatt az első forinttól könyvelendő.
      1265, 1208,1212, 1229, 1201 és mérleg, eredménykimutatás,kieg. melléklet is , ha nem választotta a sajátos egyszerűsített beszámolót.
      Erika

  52. 192

    Hello az lenne a kèrdèsem hogy a kft- et el fogom adni higy tudom meg oldani hogy a Nav cèg ügyeivel ne keressen többet?
    Válaszotokat előre is köszi.

  53. 191
    • Schön Tibor on 2013. április 10. szerda at 22:30
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő! 2012-ben feleségem május végéig magyarországi munkavállaló volt majd májustól decemberig németországi munkavállaló. Mivel több mint 183 napot volt külföldi munkavállaló ezért Németországban adóalany és Németországban be kell vallania a Magyarországi jövedelmét is, és ezután a Német adószabályok szerint meg kell fizetnie a jövedelemadót is annak ellenére hogy Magyarországon az adóelőlegek be lettek fizetve a magyar jövedelme után. A magyarországi jövedelmet a német adóhivatal a NAV igazolása alapján fogadja el amely igazolást a NAV az szja bevallás után hajlandó kiállítani. Érdeklődnék hogy a Magyarországon befizetett adóelőlegek visszaigényelhetőek-e abban az esetben ha ugyanazon jövedelem után Németországban is megtörténik az adófizetés. Ha igen akkor mi ennek a módja? Hol milyen formában meddig igényelhető vissza?

    1. 191.1

      Kedves Tibor!

      El kell készíteni a feleségednek a magyar éves szja adóbevallását (’53-as nyomtatvány), figyelemmel a németországi munkavégzésre is. Így kijön, hogy mennyi az itthon fizetendő adó. Ha ez kevesebb, mint az év közben megfizetett adóelőleg, akkor ebben az 53-as bevallásban kérheted a túlfizetés visszautalását. Nincs rá külön folyamat, intézni való. Az 53-as bevallást május 21-ig kell beküldeni.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  54. 190
    • Dundika on 2013. április 9. kedd at 07:35
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    Örömmel láttam ezt az oldalt és szeretnék én is segítséget kérni pár kérdésben.
    – Most kértem meg a családi gazdálkodó nyilvántartási számot (eddig regisztr. őstermelőként voltam biztosítva). A kérdésem az lenne, hogy ez mellett vállalhatok 4 órás munkaviszonyt?
    – Amennyiben igen, akkor az adózási menete, hogyan zajlik, mit és mi után fizetek?
    Segítségeteket előre is köszönöm,
    Üdvözlettel
    D.

  55. 189
    • Vajkai Károly on 2013. április 3. szerda at 16:22
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!

    Érdeklődni szeretnék, hogy egyesületeknek mikor kell, mihez, pontosan használni, és vezetni a bevételi és a kiadási pénztárbizonylatot?

    Válaszát köszönöm!

    Károly

    1. 189.1

      Kedves Károly,
      Ezt az egyesület pénzkezelési szabályzata határozza meg, hogy kinek, mikor kell kitölteni, engedélyezni, aláírni a pénztárbizonylatokat.
      Erika

  56. 188
    • Pócza István on 2013. március 31. vasárnap at 20:04
    • Válasz

    Jó napot Kívánok.
    Érdeklődni szeretnék hogy van egy fő állásom. Heti 40 órát dolgozom abból vonnak minden járulékot. Szeretnék egyéni vállalkozó lenni másodállásban. (Festő- Építőipar.) Olvastam egy oldalon hogy nem kell utána kötelező járulékot fizetni csak a bevétel után. de viszont az éves adó bevallásomba több adót kell fizetnem. A kérdés lényege hogy ha kiváltom a vállalkozói engedélyt akkor ez semien modon nem befolyásolja a főállásom fizetését? ha eddig kerestem PL100000 akkor ezután is annyit fogok csak a másodállású bevételemből kell járulékot fizetni? És évégén a bevallásomnál ez hogy mutatkozik meg?

    1. 188.1

      Kedves István!

      A főállás utáni adófizetési kötelezettségre nincs hatása a vállalkozóként megszerzett jövedelmed. A kereseted, amit kézhez kapsz, ugyanannyi marad.

      A másodállású egyéni vállalkozóként megkeresett jövedelmed után szintén kell adót fizetned. Hogy ez mennyi, az függ a választott adózási módtól, illetve hogy milyen jogcímen veszed fel a jövedelmedet a vállalkozásodból.

      Az éves SZJA bevallásodban mind a kétféle jövedelmed utáni adókat be kell vallanod, tehát, ezek “összeadódnak”.

      Pap Ágnes

  57. 187
    • Zsuzsa on 2013. március 12. kedd at 23:59
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    Főállású alkalmazott vagyok egy cégnél,
    Adószámos mezőgazdasági őstermelő is vagyok,
    párommal közös EVA-s cégben 50%-os tulajdonom is van.
    Jár-e TGyás,Gyed az alkalmazott státuszomra, vagy a másik kettő miatt nem fogok kapni?
    Segítségüket előre is köszönöm!

    Zsuzsa

    1. 187.1

      Kedves Zsuzsa,
      Az alkalmazotti jogviszony alapján jár a TGYÁS és a GYED is, ha az a jogviszony időtartama megfelel a hatályos törvénynek.
      Erika

  58. 186

    Sziasztok!
    Nekem lenne egy nem igazán idevágó kérdésem!
    Jelenleg levelezős hallgató vagyok.
    Az egyetem szervez most egy hallgatói tanulmány utat, amely 90.000 Ft-ba kerül, abból 40.000 ft önrész, 50.000 pedig egyszeri ösztöndíjként kiutalják és készpénzben vissza kell fizetni. A HÖK-nél azt mondták igénybe vehetem levelezősként is az ösztöndíj támogatást, de mivel levelezős vagyok így az adóbevallásban fel kell majd tüntetnem.
    Ez egész pontosan mivel jár majd? Adóznom kell az 50.000 ft után?

  59. 185
    • Süle Zoltán on 2013. március 7. csütörtök at 17:55
    • Válasz

    Tisztelt szakértő!

    A NAV és az NGM egyeztetett álláspontja szerint, a többes jogviszony esetén a további jogviszonyok vonatkozásában nem mentesít a KATA megfizetése. Azaz: ha adott egy egyéni vállalkozó, aki tag és egyben ügyvezető egy Kft-ben, akkor ő főállású KATA-s egyéni vállalkozó lesz, de a Kft-ben a társas vállalkozási minőségében a főállásúakra vonatkozó minimum járulékalap után fizeti meg a járulékokat, illetve a szocho-t.
    Kérdésem ha csak tag a kft-be de nem ügyvezető akkor is kell járulékot fizetni?

    Segítségeteket előre is köszönöm,
    Süle Zoltán

    1. 185.1

      Kedves Zoltán,
      Csak tagnak nem kell fizetnie, ha nem ügyvezető.
      Erika

  60. 184

    Tisztelt Szakértő!

    Kérdésem az lenne ha van egy Bt-k és egy Egyesületünk is és az történt, hogy egy szla ami 2012-es nem az Egyesületre lett kérve pedig oda kellett volna azt átszámlázhatnám most így 2013-ban? A Bt-be sem lett beletéve most került elő, mert most rendeztem az Egyesületi papírokát és így fedeztem fel ezt a hibát. Mi lehetne ennek a legegyszerűbb megoldása és szabályos formája?(A szla Áfás)
    Várom mielöbbi válaszát.Köszönettel: Annamari

    1. 184.1

      Igen, átszámlázhatod. De ha az egyesület nem áfás, akkor csak áfamentesen számlázhatod tovább.
      Az is egy megoldás lehet, ha kéred az eredeti számla kibocsátóját, hogy stornózza le a számlát, és állítsa ki a Bt-re.

  61. 183

    Sziasztok szakértők!

    A segítségeteket szeretném kérni szja bevallás családi adókedvezmény oldalának kitöltésében, illetve a számításokban:
    adott egy házaspár, ahol a feleség már egyszer elvált és van egy gyereke az előző házasságból!van egy közös gyerek is, és 2012-ben terhes lett a feleség, és
    decemberben szült!

    A feleség a nem közös gyerek után januártól júliusig két gyerekes anyaként kér adókedvezményt, augusztustól, a terhesség miatt már háromgyerekesként de még mindig csak a nem közös 1 gyerek után kér kedvezményt:

    most akkor ez számokkal
    jan-júl:1 gyerek után 2 gyerekes anyaként: 7*62500=437500
    aug-dec 1 gyerek után 3 gyerekesként 5*206250=1031250??????
    ez összesen 1468750, de neki csak 886504 a 20-as sorba az adóalap!
    akkor ha a fenti számolásaim jók???mert ez lenne a fő kérdés akkor a
    21 sorba neki az 1468750 helyett a 886504-et írjam?

    a férj
    jan-júl 1 közös gyerek után 7*62500=437500
    aug-dec-ig a 1 közös gyerek, a magzat és dectől a megszületett második közös gyerek után
    : 5*2*62500=625000

    ez összesen 1062500

    a 03 lapokon mit írjak?
    én most az anyához beírtam mindhárom gyerek adatait és a magzati kedvezményt aug-tól nov-ig!

    apához meg a két közös gyerek adatait és a magzati kedvezményest!
    a megosztást ilyenkor be kell írnom, vagy az itt üresen marad?

    Előre is köszi a segítséget!Kicsit megkavarodtam…

    Üdv:
    Eszter

    1. 183.1
      • Eszter on 2013. április 19. péntek at 21:54
      • Válasz

      Köszi megoldottam már, felhívtam a NAV-ot!

  62. 182

    Tisztelt szakértő!

    Családi Kft keretében a székhelyen, ami egyben a család lakhelye is, a Kft idegen ingatlanon végzett beruházásként kialakított egy üzlethelyiséget. A beruházás aktiválása után az Áfa vissza lett igényelve. Jelenleg a Kft alanyi mentes státusszal rendelkezik, mivel volt olyan év, amikor nem is folyt benne tevékenység, ezért kiléptek az áfa körből. A közeljövőben lesz társasági szerződés módosítás, mely során a székhely is változik, így szerintem az idegen ingatlanon végzett beruházás értékét a Kft-ből ki kell számlázni az ingatlan tulajdonosának. Kérdésem az, hogy áfás, vagy nem áfás számlát kell kiállítani, illetve be kell-e fizetni a korábban levont áfát az adóhivatal felé? Szerintem be kell fizetni, csak nem tudom, hogy a gyakorlatban ezt hogy kell könyvelni, illetve hogy kell áfa bevallást beadni 1-es adószámmal. Így befogadja-e egyáltalán a bevallást az adóhivatal?

    Előre is köszönöm a segítséget! Kné T. Viktória

    1. 182.1

      A bérelt ingatlanon végzett felújítás arányos áfáját már akkor vissza kellett volna fizetni a NAV-nak, amikor a cég tevékenysége alanyi mentessé vált, nem csak most.

      Az ingatlan tulajdonosa nem köteles pénzt fizetni egy olyan felújításért, amit egy bérlő cég végzett az ingatlanán. Kérdés, hogy felújítással kapcsolatban mit ír a szerződős a felek között, ha van.

      Illetve, hogy felmerül-e hogy csak egy “ál” felújítás volt, és a cég tulaj így jutott pénzhez a vállalkozásából.

      A bevallás technikai beküldésével kapcsolatos teendőket nem tudom kapásból, annak külön utána kell járni.

  63. 181
    • Nagy Nikolett on 2013. február 26. kedd at 19:22
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    Egyéni vállalkozást szeretnék indítani másodállásban, műkörömépítésben szeretnék dolgozni, viszont nincs meg róla a képesítésem, a helyi okmányiroda segítségét kértem, ők azt mondták, hogy ha be is indítom a vállalkozást, legkésőbb 2hónap alatt meg kell hozzá csinálnom a műkörmös vizsgát, a kérdésem az lenne, hogy a tanfolyam költsége és vizsga költsége elszámolható e a beindított vállalkozásba?köszönettel:NN

    1. 181.1

      Kedves Nikolett,
      Igen.
      Üdv.
      Erika

  64. 180

    Kedves Szakértők!

    A következő problémám van, kérem ha tudtok segítsetek:
    van egy másodállású ev ismerősöm akinek kb 1 hónapra megszakadt a munkaviszonya (2012 november). Akkor nem tettek semmit (1258-as 0-an elküldve), most jött, hogy készítsem el az adóbevallását és “rakjam rendbe” ezt a helyzetet. A kérdésem: utólag van e lehetőség a bejelentésre és az utólagos járulék fizetésre( milyen nyomtatványon illetve csak a NAV-hoz) és ezt az 1 havi jövedelmet bele kell e számolnom az összjövedelembe most? Tudom, hogy ma van a határidő, de a munkáltató a munkahelyváltozás miatt még nem adta ki az igazolást.Előre is köszönöm a segítséget:
    Ilona

    1. 180.1

      Kedves Ilona,
      Önellenőrizni kell a 1208-as bevallást, elég ha a járulékokat bevalljátok és megfizeti, nem kötelező a jövedelem kivét, így ha az nincs, akkor nincs mit az SZJA bevallásban ezen a címen figyelembe venni.
      13T1041-en a bejelentést és a kijelentést is be kell küldeni.
      Üdv.
      Erika

  65. 179

    Másodállású egyéni vállalkozóként internetes áruházat üzemeltetek. Könyvelőm szerint 10% nyereség adó, 16% szja, és 14% egészségügyi hozzájárulás terhel, azaz kb. összesen a nyereség 37%-40%-át lehet számolni adóba.
    Kérdésem az, hogy főállás mellett is keletkezik EHO fizetési kötelezettségem? Nem csak a kivét számít adóalapnak?
    Üdvözlettel:
    László

    1. 179.1

      Kedves László,
      A jövedelem kivét adóköteles, amit a könyvelője részletesen és helyesen leírt, az az év végén elszámolt nyereség adókötelezettsége.
      Így van, az egyéni vállalkozó így adózik az SZJA alatt.
      10% vállalkozói adó SZJA
      Bevétel – Költség= Jövedelem
      Ennek a 10%-a.
      Jövedelem csökkentve a 10% SZJA-val az osztalék alap.
      Osztalék adója: 16% SZJA, és ha nem éri el az évi 450.000.-Ft-ot a már megfizetett (máshol)EHO, akkor az itt fizetendő 14%.
      Üdv.
      Erika

  66. 178
    • Feyér Nóra on 2013. február 20. szerda at 16:17
    • Válasz

    Kedves Szakértők!
    Már gyakorló könyvelő vagyok, két kérdésem lenne:
    1./ Többletként fellelt tárgyi eszköz könyvelése
    2./ Egy lakásszövetkezetnek könyvelek, ahol ingatlanbecsüssel felértékelték a szövetkezet üzlethelyiségeit, raktárait, melyeket folyamatosan bérbe adnak.
    Hogy kell könyvelnem ezt a felleltározott, értékelt ingatlanvagyont? (eddig ez nem jelent meg vagyonként a könyvekben)
    Előre is köszönöm a választ!
    Nóra

    1. 178.1

      Kedves Nóra,
      Fellelt készlet:
      T 261 – K 98 rendkívüli bevétel.
      Értékbecslés:
      Ha a könyvekben a becsült érték alatt van az ingatlanok értéke, akkor értékhelyesbítést lehet könyvelni. Ehhez mindenképpen a hivatalos értékbecslés + könyvvizsgáló szükséges.
      T 127 – K 417 a könyv szerinti és a ténylegesen becsült érték különbözete.
      Üdv.
      Erika

  67. 177
    • Niki on 2013. február 18. hétfő at 11:55
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők,

    Teljes munkaidős állásom mellé szeretnék vállalni írói munkát, mely megbízási szerződés keretén belül történne.
    Megbízóm a megbízási díj fizetéséről ún. payment summary-t adna, amely alapján az én kötelességem az adók és egyéb közterhek megfizetése, illetve bevallása. Megbízási díjam külföldi jövedelemnek minősülne. Megbízóm a magyar adójogszabályok szerint devizakülföldinek minősül.Kérdésem az lenne, hogy esetemben mely terhek és milyen mértékben érintenék megbjzási díjam? Köszönettel: Niki

    1. 177.1

      Nem tudom, mekkora összegről van szó. De ha ez egy rendszeres fix jövedelem, kapásból az tűnik számodra a legjobb választásnak, ha KATA-s egyéni vállalkozó leszel. Akkor havi 25.000 Ft-ot kell befizetned (ha nem lenne főállásod, akkor havi 50.000-et) és ezzel mindenféle adófizetési kötelezettséget letudná.

  68. 176
    • Tímea on 2013. február 7. csütörtök at 21:47
    • Válasz

    Nekem olyan kérdésem lenne ,hogy a férjem másodállásba egyéni vállalkozó és 3 gyermekünk van tehát 99000ft adójóváírás járna havonta a főállásából jóváírják és a maradékot pedig nem tudjuk jóvá íratni a másodállásából.
    Így havi 99000-ből kb.40000ft jóvá íródik a főállásából a maradék havi kb.59000ft ami éves szinten 708000ft ezt meg nem tudja a másodállásából jóvá íratni. A másodállásánál havonta nem fizet semmit csak az adóbevallásnál meg van menni volt a bevétel mennyi a kiadás és a különbözetéből kellene adót fizetnie de a könyvelő azt mondja ,hogy ezt a 708000ft-ot nem lehet jóváírni , mert azt csak a főállásból lehet . Remélem érti amit leírtam és tud rá nekem választ adni nagyon sűrgős lenne! Köszönettel:Tímea

    1. 176.1

      Kedves Tímea,
      Év végén az adóbevallásban lehet érvényesíteni a teljes/maximális családi adókedvezményt az összevont jövedelmekre.
      Ha a másodállás az egyéni vállalkozás, és nincs jövedelem kivét, hanem osztalékként adózza le év végén a nyereséget, akkor ott (mivel az külön adózó jövedelem) nem tudja igénybe venni ezt.
      Üdv.
      Erika

  69. 175
    • P.Szabina on 2013. január 31. csütörtök at 23:04
    • Válasz

    Kedves Szakértők!
    Az én kérdésem az lenne, hogy hogyan árusíthatok legálisan, saját magam készített kézműves termékeket (tűzzománc ékszereket és dísztárgyakat)? Van munkahelyem, ahol fizetik utánam a járulékokat, ezt csak mellékesként végezném. Készíttetnék magamnak egy honlapot, esetleg vásárokra elvinném őket. Azt olvastam, hogy elég adószámot igényelnem, és ennek megfelelően adózni utána. Hogyan működik ez? Nincs ilyen irányú végzettségem, csak hobbiként foglalkozom tűzzománcozással. Ez akadályt jelent? Előre is köszönöm a választ!
    Üdv.
    Szabina

    1. 175.1

      Kedves Szabina,
      Egyéni vállalkozóként főállás mellett lehet vállalkozási tevékenységet folytatni, kötelező havi fizetendő (adó + tb) nincsen.
      Üdv.
      Erika

  70. 174
    • Zoltán on 2013. január 31. csütörtök at 17:54
    • Válasz

    Kedves Erika és Ágnes!

    Egyéni vállalkozóként idéntől a KATA adózási formát választottam. Szellemi tevékenységet végzek, nincsenek alkalmazottaim, alanyi adómentes vagyok. Mintha csak rám szabták volna ezt az adónemet.

    Szerintetek ha könyvelő nélkül szeretném folytatni, a jelenlegi könyvelőmtől el tudok-e válni békésen és “mellékhatások nélkül”, ha értitek, mire gondolok?

    Tudom, speciális a kérdés, hiszen szakmabéliként vélhetően nem szívesen beszéltek az ismeretlen “kolléganő” ellen… de.. van esély arra, hogy nem ad át minden iratot a búcsúzásnál, illetve olyan módon árt majd nekem, ami csak jóval később fog kiderülni – bosszúból azért, mert már nincs rá szükségem?

    Ami igazán zavar: a számomra az elektronikus ügyfélkapura érkező tájékoztatásokat ő kapja meg, ezért pl. a KATA-ba történő belépésem elfogadásáról is csak úgy szereztem tudomást, hogy felhívott telefonon és közölte ezt. Amikor rákérdeztem, hogy erről én nem kapok-e levelet, nevetve mondta, hogy nem, ezt is ő kapja meg.

    Gondolom, így nagyjából érthető a kérdésem lényege.

    Előre is köszönettel,
    Zoltán

    1. 174.1

      Kedves Zoltán,
      Írásban fel kell mondani a könyvelői szerződést, ha a könyvelő az ügyfél saját ügyfélkapuját használja és nem a sajátját az elég szomorú, de sajnos gyakorlat.
      Kérje vissza a jelszavát, és akkor belépve az ügyfélkapun a saját adatai között meg tudja változtatni az e-mail címet a sajátjára, megváltoztatja a jelszavát, és a volt könyvelő többé nem jut hozzá az adataihoz. Az egyéni vállalkozói adóbevallás határideje február 25, addig még engedje neki, hogy azt beküldje.
      Ha nincs semmilyen tartozása a könyvelő felé, akkor nem látok rá okot, hogy ne adná át rendesen az anyagát.
      Üdv.
      Erika

  71. 173
    • P.Szabina on 2013. január 31. csütörtök at 13:40
    • Válasz

    Kedves Szakértők!
    Az én kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet kézműves terméket legálisan árusítani? Van munkahelyem, tehát csak mellékjövedelem lenne(esetleg készíttetnék egy honlapot, és alkalomszerűen vásárokra járnék), fizeti a munkahelyem a járulékokat. Utánanéztem és azt olvastam, hogy elég adószámot igényelni és ennek megfeleően adózni az eladott termékek után. Hogyan működik ez? Sajnos konkrét választ sehol sem találtam.Előre is köszönöm a segítséget!!!

    1. 173.1

      Kedves Szabina,

      Adószámos magánszemélyként ez már 2013-tól nem járható út.
      Egyéni vállalkozóit kell kiváltani hozzá, ami nem főállású vállalkozás lesz, ha van mellette 8 órás munkaviszony.
      Fizetendő adók az egy ponttal lejjebbi másik válaszban.
      Üdv.
      Erika

      1. 173.1.1

        Kedves Erika!
        Elkerülte a figyelmemet, hogy milyen módon záródott ki 2013-tól az adószámos magánszemélyek közül a végzettség nélküli ajándékkészítő.
        Tudna ebben nekem segíteni?
        A környezetemben kb 2 hónappal ezelőtt kértek adószámot 90.03.01 Egyéb alkotóművészeti tevékenység m.s.n. tevékenységre.
        Megkapta, nem jött mellé semmi figyelemfelhívó tájékoztató.
        És azok, akik a korábbi években kaptak ilyen tevékenységre adószámot, mi a tennivalójuk?
        Tudna ebben nekem segíteni?

  72. 172
    • Szilvia on 2013. január 31. csütörtök at 11:09
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!
    Szeretném megkérdezni, hogy heti 40 órás főállás mellett, másodállású vállalkozóként pontosan milyen adót és járulékot kell fizetnem? A vállalkozás internetes újság szerkesztése lenne, a bevétel a hirdetésekből származna, havonta 100 és 200ezer Ft-között. Elnézést a banális kérdésért, de megéri erre kiváltani másodállású vállalkozóit, mennyi jövedelem maradhat az adózás után?
    Köszönettel!

    1. 172.1

      Kedves Szilvia,

      Adózási módtól függ, nem érdemes áfa körbe kerülni ezzel a bevétellel.
      Járulék fizetése nem kötelező.
      Jövedelem= bevétel – költség
      Jövedelem 10%-a SZJA
      Ezzel csökkentve az osztalék alap után fizetendő: 16% SZJA + 14% EHO.
      Vagy: KATA adózás alapján: havi 25eFt, és nincs más.
      Érdemes leülni adótanácsadóval/könyvelővel kiszámolni melyik éri meg jobban.
      Üdv.
      Erika

  73. 171
    • S. Zsolt on 2013. január 27. vasárnap at 20:39
    • Válasz

    Sziasztok!
    Én azt szeretném kérdezni hogy ha van egy 4 órával bejelentett munkás,mennyi adót kell utána fizetni(körülbelül),és mien kedvezményeket lehet rá felvenni.
    Üdv.

    1. 171.1

      Kedves Zsolt!
      Mi a munkaköre a dolgozónak? Hány éves? Van-e gyereke, aki még GYES közeli?
      Na ezektől mind függ a válasz.
      Bocsánat.

      Üdv.

      Erika

      1. 171.1.1
        • S. Zsolt on 2013. február 3. vasárnap at 20:08
        • Válasz

        Szakmunkásként(kőműves) dolgozna,27 éves,és nincs gyermeke.

  74. 170

    Tisztelt Szakértő!
    Érdeklődni szeretnék,hogy Ápolási díj mellett szeretnék egy saját vállalkozást úgy tudom 4 órában lehet,de ez mennyibe kerülne nekem könyvelővel adózással mindennel együtt?Mennyit kellene adóznom? Műkörmös vagy táncoktató vállalkozást szeretnék. Köszönöm előre is válaszát!
    Üdv. Vica

    1. 170.1

      Kedves Vica,
      4 órás vállalkozó nem létezik, ha van minimum 8 órás főállása, akkor lehet másodállású vállalkozó. Ha nincs, akkor csak főállású.
      A mennyi a költség?
      Ez rengeteg mindentől függ. Műköröm + tánc variációra a KATA alany egyéni vállalkozót tudom javasolni, az fix havi 50eFt, és évi 6 millió Ft-ig le van tudva az adó. Könyvelő sem szükséges hozzá, bár egy tanácsadás még nem vált senki kárára.
      Üdv.
      Erika

  75. 169
    • Szász Gábor on 2013. január 15. kedd at 17:58
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!
    Családi gazdaságban a nem foglalkoztatottként közreműködő tagra lehet csak a bevételt osztani.Eddig alkalmazottként dolgoztam testvéremmel édesapánk családi gazdaságában. Ez évben el adunk egy gépet és így a kistermelői költségáltalány kedvezményt csak akkor tudjuk kihasználni, ha egyikünk alkalmazottkénti foglalkoztatása megszünik. Mivel,alkalmazottként nem osztható ránk bevétel. A bevétel összetételével és összeghatárokkal tisztában vagyok. Kérdésem:
    Hogyan lehetne ezt a kedvezményt továbbra is kihasználni, úgy h a kereső tevékenység továbbra is fennálljon? Vagyis nincs más munkalehetőségem, itt dolgoztam eddig és ezután is, csak akkor hivatalosan mostmár nem lehet fizetésem? Csak közreműködöm?
    tisztelettel és köszönettel Sz G

    1. 169.1
      • Krecsmarik Pál on 2013. február 9. szombat at 15:24
      • Válasz

      Kedves Gábor!

      Ez a kérdés nem olyan bonyolult és a gond is megoldható, de előbb néhány kérdést rendezni kell.
      Szerintem a megoldás,hogy az édesapa családi gazdaságába be kell jegyeztetni Önöket,vagy legalább az egyiküket családi gazdaság tagjának.
      A munkaviszonyt , vagy a munkaviszonyokat meg kell szüntetni és továbbiakban tovább dolgozhatnak a családi gazdaságban, de már nem mint alkalmazott, hanem mint családi gazdaság tagja.
      Hivatalosan lehet és kell lenni fizetésének, be kell jelenteni Önöket biztosított mg.őstermelőnek, vagyis a továbbiakban a járulékokat nem mint alkalmazott, ha nem őstermelőként kell fizetni.
      Így minden mehet a megszokott formában és valószínű,hogy az egy főre eső bevétel csökkenése alapján a kistermelői költség átalány a jövőben is -továbbra is- figyelembe vehető.
      Üdv. K.Pál

  76. 168
    • N. Ádám on 2013. január 7. hétfő at 20:38
    • Válasz

    Kedves szakértők!

    Egy saját weboldal indításán gondolkozom, melynek fenntartási költsége nagyrészt a hirdetési felületek bérbeadásából származna. A reklámfelületek bérlői többségében olyan vállalkozások lesznek, melyek természetesen számlát kérnek a szolgáltatásról.
    A honlap indulásakor már nem leszek hallgatói jogviszonyban, így gyakorlatilag vagy munkanélküliként, vagy jobb esetben munkavállalóként fogom üzemeltetni az oldalt, melynek bevétele maximum 25.000 Ft/ hó lesz.
    A kérdésem az lenne ezzel kapcsolatban, hogy Önök szerint milyen keretek közt lehetne ezt a tevékenységet a legkevesebb költséggel legálisan, számlaképesen végezni.

    1. 168.1

      Ha csak havi 25.000 Ft a bevétel az oldalból, akkor csak főállású munkaviszony mellett érdemes csinálod, mint egyéni vállalkozó. Más felállásban szerintem nem érdemes elkezdeni ezt a tevékenységet, mert a fizetendő adóid, járulékaid magasabbak lennének, mint a bevételed.

  77. 167

    Kedves Szakértők!
    Azt szeretném kérdezni,hogy mi a napi gyakorlat akkor,ha pl dec.31-én elszállítja a készpénzt a pénzszállító cég és az összeg csak január 3-án jelenik meg a bank kivonaton. Ekkor a pénztár-bank átvezetési számlának van egyenlege a pénzszállító cég bizonylata alapján könyvelve. Az összeg “úton van”. Ez az összeg a mérlegben hol jelenik meg? Mivel a pénztárban már nincs, a bankban még nincs. Hol van ez a kérdés jogilag szabályozva?

    Előre is köszi:Laci

  78. 166
    • Ujváriné Szabó Judit on 2013. január 5. szombat at 09:47
    • Válasz

    Kedves Szakértők !

    eg szeretném kérdezni, hogy másodállású vállalkozó igazolvány kiváltható-e
    1./ heti 36 órát meghaladó, 1 évre szóló megbízásos jogviszony mellett
    2. Félévre szóló, heti 36 órát meghaladó közfoglalkoztatási jogviszony mellett?
    Főállás : adatrögzítő
    Másodállás: ingatlanközvetítő (végzettség megvan)
    köszönettel Judit

    1. 166.1

      Kedves Judit!

      Másodállásos egyéni vállalkozó (aki nem köteles megfizetni az előírt minimum járulékot) nem lehetsz megbízási jogviszony mellett. Ez a szabály munkaviszonyra vonatkozik.
      A közfoglalkoztatás melletti vállalkozói léttel kapcsolatban nem tudok neked okosat mondani. De érzésre ellentmondásnak tűnik, hogy egyszerre legyél egyéni vállalkozó meg közfoglakoztatott. Kérdezd meg a munkanélküli hivatalban, hogy akkor is dolgozhatsz közfoglakoztatott ként, ha mellette egyéni vállalkozó is vagy.

  79. 165
    • Rabi Piroska on 2013. január 3. csütörtök at 12:19
    • Válasz

    Kedves Szakértők!
    Az alábbiakat szeretném kérdezni:
    -Bevételnek számít-e a munkanélküli hivataltól kapott támogatás,ha igen kell-e TAO-t fizetni utána?1000-ft-ot is be kell fizetni?
    -Kötelező-e az adóalap kiegészítés,nyilatkozni kell-e a munkavállalónak?
    Várom a mielőbbi választ.
    Köszönettel
    Piroska

    1. 165.1
      • S. Kati on 2013. január 3. csütörtök at 19:55
      • Válasz

      Tisztelt Szakértők!
      A következő kérdéssel fordulok Önökhöz.
      Az elektronikus könyvek (letölthető e-könyvek) egy magyar cég által árusítása esetén az EU-n kívűli más magánszemélyek részére kell-e az ÁFÁT alkalmazni? A következő kivitelt találtam a felsorolt II. MELLÉKLETben a “Közösségen kívüli, nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások” névű 59. cikk pont k.) A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE 2006. november 28. a közös hozzáadottértékadó-rendszerről:
      1. Webhelyszolgáltatások biztosítása, webhosting, programok és felszerelések távkarbantartása;
      2. szoftverértékesítés és -frissítés;
      3. képek, szövegek és információk, valamint adatbázis-hozzáférés szolgáltatása;
      4. zenék, filmek és játékok biztosítása, beleértve a szerencsejátékokat, valamint a politikai, kulturális, művészeti, sport-, tudományos és szórakoztató műsorszolgáltatások és események szolgáltatása;
      5. távoktatási szolgáltatások nyújtása.
      Véleményem szerint az e-könyvek a 3. pont alatt tartoznak (“szövegek”-ként), és az audio és video termékek pedig a 4. pont alá.
      EZ TÉNYLEG LENNE A KIVÉTEL?

      Előre is köszönöm:
      S.Kati

      1. 165.1.1

        Kedves Kati!

        Az idézet EUs áfa irányelv már beépólt a mi áfa törvényünkbe is, nézd meg a 46 §-t. Ha nagyon akarom az elektronikus könyvet bele lehet magyarázni ebbe a paragrafusba.
        Az ilyen esetekben mindig az a megoldás, hogy állásfoglalást kell kérni a NAV-tól, hogy legyen egy pecsétes papírod, ahol leírják, hogy igen, ez a kategória. Erre azért van szükség, hogy később mikor meg akarnak bntetni, tudd lobogtatni, hogy jóhiszeműen jártál el. A Nav állásfoglalás kérésnek az a trükkje, hoyg könnyen tudják azt válaszolni, amit te szeretnél leírva látni. Ha meg ezzel ellentétes állásfoglalást kapsz, akkor legalább tudod, hogy mindenképp áfásan kell eladnod az e-bookot.

    2. 165.2
      • Rabi Piroska on 2013. január 21. hétfő at 15:04
      • Válasz

      Kedves Szakértők!
      Az alábbiakat szeretném kérdezni:
      -Bevételnek számít-e a munkanélküli hivataltól kapott támogatás,ha igen kell-e TAO-t fizetni utána?1000-ft-ot is be kell fizetni?
      -Kötelező-e az adóalap kiegészítés,nyilatkozni kell-e a munkavállalónak?
      Várom a mielőbbi választ.
      Köszönettel
      Piroska

  80. 164
    • Kerekes Marianna on 2013. január 2. szerda at 23:00
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    – Jól értelmezem, hogy a KATA adózási formát egyszemélyes vállalkozás választhatja és a havi 50 000 Ft adó terheli, ezen felül nem kell mást fizetnie? Nincs kettős könyvelés sem. Vagy esetleg van még más ami havonta fizetendő, csak elkerülte a figyelmemet? Mik az elszámolható költségek? Mekkora havi bért tud így kivenni a Kft. tulajdonosa?
    – Osztalék kifizetése esetén milyen terhekre kell számítani?
    – Amennyiben a Kft. székhelye egyben a lakóhelyként is funkcionál, mekkora mértékben számolható el a bérlési költsége?

    A válaszotokat előre is nagyon köszönöm!

    Üdvözlettel: Kerekes Marianna

    1. 164.1

      Kedves Marianna!

      Kft. nem választhatja a KATA-t csak Bt. és egyéni vállalkozás.

      Pap Ági

  81. 163
    • Adri on 2013. január 2. szerda at 19:59
    • Válasz

    Sziasztok!

    Másodállású egyéni vállalkozó vagyok, 2013-tól alanyi mentes.Most könyvelő nélkül vinném a vállalkozást, nem lesz év közben kivétem.
    Jól tudom, hogy elég lenyilatkoznom a 01, 08, 12-t és mellette küldeni nullásan havonta az 58-ast? Mást nem kell küldenem csak majd egy év múlva az szja-t?
    A NY-ban mindhárom oszlop a havi/né-be kerül? Gondolom nem az számít, hogy én éves bevalló vagyok.

    Hálásan köszönöm előre is!

  82. 162
    • Radvánszki Edina on 2013. január 2. szerda at 16:48
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    Érdeklődnék, hogy egy Bt beltagja végezhet e a cégbe részmunkaidős munkát? Milyen járulékot kell ezután megfzetni?
    Köszönettel!

  83. 161
    • Eszter on 2012. december 31. hétfő at 14:07
    • Válasz

    Szép napot.
    Az alábbi helyzet áll fenn és ebben szeretnék segítséget kérni.

    2002 – ‘A’ btnél elkezdett dolgozni anyukám (egy tulajdonos)

    2008 – tulajdonos váltás ‘A’ bt, 2 tulajdonos

    2010 – névváltás ‘B’ kft.

    -*-

    Tulajdonos majd név váltás esetén folyamatos-e a jogviszony?

    -*-

    2013 január, ‘B’ kft. egyik tulaj és újra lesz ‘A’ bt másik tulaj alapításával

    anya a ‘B’ kft.tól átkerül az ‘A’ bthez akkor felmondással mehet-e csak át? (vagy így is folyamatos lesz a jogviszony)

    Megszűnik a munkaviszony akkor mikor kaphat végkielégítést?

    Nézegettem a munkatörvénykönyvét, de nem sok mindenre mentem vele, lehető legegyszerűbben le tudná nekem írni, hogy milyen lehetőségei lesznek a munkavállalónak?

    Előre is köszönöm válaszát.

    1. 161.1

      Kedves Eszter!

      Ha csak cég névváltozás és cégtulajdonos változás történt, akkor a foglalkoztatási jogviszony folyamatos marad.

      A kérdés második részét nem értem. Ha az A bt-ből B kft lett, akkor már nincs tovább A bt…….

  84. 160
    • Nagy Viktor on 2012. december 30. vasárnap at 13:36
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    Egy magán jellegű kérdést szeretnék feltenni. Az öcsém és élettársa Angliába költöztek. Az itthon hagyott házukat szeretnék bérbe adni. A ház az élettársa nevén van, aki jelenleg egy éves kisgyerekkel gyesen van 8itthonról kapja a gyest). Kell-e adót fizetniük ebben az esetben?

    Köszönettel Nagy Viktor

    1. 160.1

      Igen, kell utána adózni.

  85. 159
    • Balogh Balázs on 2012. december 11. kedd at 22:07
    • Válasz

    Sziasztok! Egy bt. beltag külföldön fog dolgozni. A bt-jt szeretné megtartani, ennek kapcsán merült fel, hogy vajon itthon kell-e járulékot fizetnie, ha külföldön van munkaviszonya, vagy él az a szabály, hogy 40 órás munkaviszonnyal, amennyiben nem vesz ki fizetést, nem kell fizetnie?
    Előre is köszönöm a válaszokat. Üdv, Balogh Balázs

    1. 159.1

      Kedves Balázs,
      Ha lesz 40 órás munkaviszonya, akkor mindegy, hogy az külföldön vagy belföldön lesz-e, itthon a BT-ben nem kell megfizetnie a járulékot, amíg nem vesz fel jövedelmet a cégből.
      Üdv.
      Erika

  86. 158

    Kedves Szakértők?

    Segítséget szeretnék kérni.
    GYED-en lévő kismama vagyok.
    Lehetek-e BT kültagja, személyes közreműködés nélkül, hogy a GYED-et ne kelljen lemondjam?
    A BT tevékenysége könyvelés lenne, amit én végeznék. A Bt adna számlát az ügyfeleinek, de én jövedelmet nem kapnék. Vagy nem működik így a dolog, csak akkor, ha én már GYES-en vagyok. Nekem sántít egy picit a dolog, mert hogy nincs személyes közreműködésem, ha én könyvelek, vagy a személyes közreműködés csak a jövedelemre vonatkozik hogy kapok vagy sem? A férjem lenne a beltag, neki van főállása. Neki sem lenne jövedelme, de ő utána sem kell fizetni, mert főállása van? A választ előre köszönöm. Meli

    1. 158.1

      Kedves Meli,
      A kitalált konstrukció megfelelő, a GYED mellett jövedelemszerző tevékenységet nem lehet folytatni, a hobbikönyvelést a törvény nem tiltja 🙂
      Arra kell figyelni, hogy év végén ne legyen osztalékkifizetés (az ugye a kültagot is érinti) egészen addig, amíg a GYED tart.
      Üdv.
      Erika

  87. 157
    • kisnyusz on 2012. december 3. hétfő at 19:32
    • Válasz

    Üdvözlöm!
    Nekem egy iskolai feladatban Üzleti tervet kell készítenem ezen belül cash flow kimutatást kell csinálni csak az a probléma hogy még nem tanultunk könyvelni, az lenne a kérdésem hogy igy hogy kezdjünk hozzá a kimutatáselkészítéséhez. Segítségét köszönöm!

    1. 157.1

      Szia!

      Itt találsz segítséget:
      http://merlegkepestanoncok.hu/szamvitel/a-retteget-cf#more-763
      Ha ezután is van kérdésed, akkor írj!

  88. 156

    Tisztelt Szakértő!

    2012. júniusában határozatot kaptunk arról, hogy fennálló adótartozásunkat fizetési könnyítésként 12 havi részletekben megfizethetjük. (magánszemély adótartozása)Ezt rendszeresen időre teljesítjük is.
    Ezzel szemben most októberben érkezett egy folyószámla kivonat, amelyben még közel 95.000 Ft pótlékmegfizetésre köteleztek, amely a már fizetési könnyítésben részesített tartozásra vonatkozik. Amikor megkértük a könnyítést, az akkor fennálló teljes összegre nyújtottuk be, amelyet a NAV által kiállított hivatalosan elküldött folyószámla-kivonat alapján igényeltünk meg. A részletek megállapításakor a szükséges további időarányos pótlékokat is hozzávették. Nem értem, miért számoltatnak fel további költségeket, amikor a teljes tartozásra már megkaptuk a kedvezményt?
    A helyi illetékes NAV nem tudott érdemi válasszal szolgálni, így levelet küldtünk a megyei adóhatóságnak, akik annyit válaszoltak, hogy ki kell fizetni, és azzal indokolták, hogy a kedvezmény megállapítása korábban született, mint a pótlék felszámítása.
    Alacsony fizetésből élünk, nem tudnánk ezt is kifizetni.
    Mit tudunk tenni?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    1. 156.1

      Kedves Gered,
      A pótlékot minden év novemberében számítják fel, az előző évi adatok alapján. A részletfizetés kérésekor ezt nem tudták figyelembe venni. Van lehetőség erre is kedvezményt (részletet) kérni, vagy mérséklést (akár nullát is ha indokolt). Ehhez újabb kérelmet kell benyújtani, hivatkozva a korábbi pontos fizetésre és a kedvezőtlen anyagi helyzetre. Csak formanyomtatványon fogadja el a NAV, de jó hír, hogy 2013-től már illetékmentes a magánszemélyek részére a részletfizetési kérelem.
      Üdv.
      Erika

  89. 155
    • Mária on 2012. november 11. vasárnap at 21:08
    • Válasz

    Üdvözlöm, az után szeretnék érdeklődni, hogy Gyes mellett végzett vállalkozói tevékenység főállásnak minősül e, vagy másodállásnak, továbbá, hogy milyen összegű járulékfizetés terhel. Eltérő válaszokat kaptam, és tanácstalan vagyok. Válaszát előre is köszönöm!

    1. 155.1

      Kedves Mária,
      GYES-nél havi kötelező járulékfizetés nincs, viszont csak akkor végezhető, ha vagy 6 órát nem haladja meg a munka vagy otthonról végezhető. Ha igen, meghaladja, és más helyszínen van, akkor le kell mondani a GYES-ről.
      A havi tb és szja fizetés alapja a vállalkozói kivét, ami nem kötelező, lehet az év végi osztalékkal is leadózni.
      Üdv.
      Erika

  90. 154
    • Burián Erzsi on 2012. október 30. kedd at 21:39
    • Válasz

    T. szakértő!
    Osztalékelőleg fizetésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A 2012. évi eredmény megengedi az osztalékelőleg fizetést, de azt nem tudom, hogy a társasági szerződésnek kell-e tartalmaznia az osztalékelőleg fizetést, és kell-e közbenső mérleg auditálva. És hogyan kell utána adózni.
    Köszönettel.
    Erzsi

    1. 154.1

      Kedves Erzsi!
      Ha magánszemély veszi fel az osztalékelőleget:
      16% SZJA
      14% EHO (felső határ 450.000.-Ft)
      Igen, a társasági szerződésnek ezt meg kell engednie, csak akkor kell auditált közbenső mérleg, ha az előző mérlegkészítéstől nem telt még el 6 hónap.
      Üdv.
      Erika

  91. 153
    • Kovács Kata on 2012. október 25. csütörtök at 08:32
    • Válasz

    Tisztelt szakértő!

    Az NAV-on belül is többféle választ kaptam kérdésemre, ezért fordulok Önhöz.
    2006. évtől másodállású egyéni vállalkozó vagyok, 2008. évtől EVA alany. Napi bejelentett 8 órában dolgoztam egy közműtervező cégnél.
    2010.09.12.-én szültem, innentől TGYÁS-en, majd a gyermek 2 éves koráig (2012.09.12-ig) GYED-en voltam, a munkáltatónál mindvégig állományban.
    Azaz 2010.09.12. – 2012.09.12. között itthon voltam a gyermekkel, kereső tevékenységet nem folytattam. (vállalkozói bevétem ez idő alatt egyáltalán nem volt, 2011. ill. 2012. évre vonatkozólag NY Nyilatkozatot – a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról – nyújtottam be a NAV-hoz)
    2012.09.13-tól heti 30 órában (napi 6 óra) visszamentem régi munkahelyemre dolgozni, mellette 2012.09.13-tól GYES-en vagyok. (beadtam a GYES igénylőt, nem kaptam még határozatot róla)
    Jelenleg (2012. 09. 13.-tól) a GYED időszak alatt felhalmozódott szabadságot veszem ki napi 6 órában (kb. 40 nap – szept.13-tól nov. közepéig).
    A GYES ideje alatt (2013. szept. 12-ig) nem lesz vállalkozói bevétem.
    Kérdés:
    1. Jelenleg minek minősül az egyéni vállalkozásom (heti 30 óra főállás + GYES mellett)? Másodállású, vagy főállású? (főállású után meg kell fizetni a járulékokat mindenképpen, másodállású után pedig negyedévenként csak a „0”-ás bevallást kell beadni.)

    2. Szintén ez a kérdés: amíg a felhalmozódott szabadságomat veszem ki, ez idő alatt minek minősül a vállalkozás? Ez időre egyáltalán igényelhetem –e a GYES-t?

    3. Mi a helyzet, ha 2013. szept. 13-ig mégis csak származik bevételem a vállalkozásból? (heti 30 óra főállású munkaviszony + GYES mellett)

    APEH ügyfélszolgálaton azt mondták, hogy mivel GYES-en vagyok és heti 30 órában dolgozok, így a vállalkozás a GYES miatt másodállásúnak minősül. Ha a felhalmozott szabadság lejár, akkor kell egy 101E jelű nyilatkozatot beadni, amin a munkavégzés jellegénél 3-ast kell írni. Ha a GYES lejár és megint 8 órában fogok dolgozni, akkor ezt újra be kell nyújtani és 2-es lesz a munkavégzés jellege.

    A könyvelőmnek azt mondták, hogy szeptembertől negyedévente csak „0”-ás bevallásokat kell beadni.

    1. 153.1

      30 óra az nem főállás, csak részmunkaidős foglalkoztatás.
      Amíg tart a GYES, addig nem kell a vállalkozás után fizetni a tb-t.
      Nullás bevallásokat viszont kell küldeni.
      Üdv.
      Erika

  92. 152
    • evasion on 2012. október 22. hétfő at 17:35
    • Válasz

    Kedves Válaszoló!
    Egy elvált apuka vagyok. 3 gyermekünk az édesanyjuknál él, akivel a normalizált viszonyunk fennmaradását az is alátámasztja, hogy az elvárt gyermektartási összeg többszörösét fizetem nekik támogatásként. Anyukájuk nem tudja igénybe venni a családi adókedvezményt, mert nincs jövedelme. Van arra mód, hogy elvált szülőként (mint valós eltartó) én csökkenthessem ezzel az adómat?
    köszönettel, Zoltán

    1. 152.1

      Az a fél jogosult az adókedvezményre, aki a családi pótlékot kapja.
      Ha van rá mód, hogy Te kapd meg a családi pótlékot, akkor igénybe veheted az adókedvezményt.
      Ennek kellene utána járni, hogy ez lehetséges-e. Illetve, hogy ebben partner-e a gyerekek édesanyja.

  93. 151
    • Andrea on 2012. október 15. hétfő at 14:52
    • Válasz

    Sziasztok Szakértők!

    A következő problémám adódott, kérlek Benneteket adjatok tanácsot:
    Az egyik cégnek amit könyvelek megváltozott a székhelye még ez év április 03-án. Két szállító felé nem jeleztük a változást, és a régi cím szerepel a számláikon havi rendszerességgel, mert az egyik egy mobil szolgáltató, a másik egy bérleti díjas folyamatos teljsítésű. Havi áfában levontuk az ezekhez tartozó áfákat. Ha most visszaküldöm a számlákat sztornózásra, és újak kiállítására, akkor ugye változik a kiállítás és teljesítés dátuma is (15 napból kifutottunk). De áfa összegét nem érinti a változás, hogyan csináljak vagy csináljak-e önrevíziót? MI a “technikai” menete? És mely időpontig küldjem vissza a számlákat? A 2012.04.03. után kiállított számlákat, vagy a 2012. 04. 03 utáni teljesítésűeket?
    Segítségeteket előre is köszönöm,
    Andrea
    Andi

    1. 151.1

      Gyakorlati tanács: nem fogják újra gyártani a számlákat a multik, csak igen nagy utána járásra.
      Az eredeti teljesítési dátummal kell kiállítaniuk a helyesbítő számlát. Nem kell az eredetit stornozni sem.
      Simán elszámolható, levonható, mert tartalmát nézi majd a NAV ellenőrzéskor.
      Viszont: minél hamarabb értesíteni kell a partnereket írásban, vagy személyesen ügyfélszolgálaton.
      Ezért nem kell önellenőrzést készíteni.
      Üdv.
      Erika

  94. 150
    • B.Kinga on 2012. október 3. szerda at 18:57
    • Válasz

    Kedves Szakértő!
    21 éves főiskolai hallgató vagyok, nem régiben elkezdtem dolgozni, egy pénzügyi tanácsadói cégnél. Hogy megkaphassam a fizetésem ki kell váltanom az egyéni vállalkozói igazolványt. Mivel nappali tagozatos vagyok ezért csak a másodállásút. Ezzel kapcsolatban lennének kérdéseim:
    – hány százalékos adó vonatkozik erre a jövedelemre?
    -ez mellett még végezhetek diákmunkákat? Miben változtatja meg ennek az adózását?
    -Jogosítványt le lehet írni az adóból?
    Válaszát előre is köszönöm!
    üdvözlettel: B.K.

    1. 150.1

      Kedves Kinga,
      Nappali tagozatos tanulmányok mellett havi kötelező járulék fizetés nincs.
      Év végén a jövedelem (bevétel-költségek) 10%-a SZJA, az ezzel csökkentett érték (osztalékalap) utána fizetendő 16%SZJA + 14% EHO.
      Ha az áfa választás adómentes, akkor nincs fizetési kötelezettség, ha áfa körös lesz a vállalkozás, akkor negyedéves bevallóként a fizetendő és levonható áfa közötti különbözetet kell befizetni.
      Iparűzési adó: 2%.
      Ennyire kezdő vállalkozóként kötelező (szerintem, hogy ne legyen bírság…) a könyvelő, adótanácsadó szolgáltatását igénybe venni.
      Hogy mi írható le az adóból, az a tevékenységtől függ, hiszen az azzal összefüggő költségek írhatóak le.
      Diákmunka: annyiban változik, ha az éves jövedelem meghaladja a vállalkozás miatt az értékhatárt (2.424eFt), akkor az SZJA alapját növelni kell.
      Üdv.
      Erika

  95. 149
    • V. Erka on 2012. október 2. kedd at 16:18
    • Válasz

    Kedves Mindenki!

    Segítséget szeretnék kérni, hogy a szociális hozzájárulási kedvezmény illetve a start kártya utáni együttes kedvezményt hogyan könyveljem?
    Pl: T 56- K 47 32 999 Ft Szociális hozzájárulási adó ( tényleges adó).
    A kedvezmény pedig 50 576 Ft. T 47 – 96 ?

    1. 149.1

      Kedves Erka,
      Nem bontjuk külön, a csökkentett összeg kerül könyvelésre.
      T 56 – K 47
      Üdv.
      Erika

  96. 148
    • Ildi on 2012. szeptember 24. hétfő at 11:27
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő !
    Férjem cukorbeteg. Kezelőlapján a diagnózis E 1190 kóddal van feltüntetve. A személyi jövedelemadóban a súlyos fogyatékosság adókedvezményéhez kapcsolódó rendeletekben csak az E 11-es kód szerepel. Ön szerint igénybe vehető-e az adókedvezmény?
    Válaszát előre is köszönöm. Ildi

    1. 148.1

      Kedves Ildi,
      Akkor vehető igénybe, ha az orvos kiadja az igazolást arról, hogy olyan fokú a betegsége, hogy jár utána a kedvezmény. SZJA ellenőrzésekor kérik az igazolást. Cukorbetegségnél úgy tudom, hogy feltétel, hogy inzulint kapjon + szövődmény.
      Üdv.
      Erika

  97. 147
    • Mária on 2012. szeptember 19. szerda at 12:46
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!
    Sikeresen letettem a mérlegképes vizsgámat, azonban a bizonyítvány megszerzése óta 3 év gyakorlatom még nincs.
    (előtte közigazgatásban könyveltem, államigazgatási szakon, 2 évet)
    Szeretnék egy könyvelő irodát alapítani, ahol most már hivatalosan is könyvelhetném az egyéni vállalkozóimat, valamint szép lassan szeretném az ügyfeleim körét is bővíteni.
    Mivel a közigazgatásban dolgozom, így nem lehetek vállalkozó, de vállalhatok másodállást.
    Járható út az, hogy a párom nevére alapítunk egy könyvelőiroda Kft-t, ő lenne az ügyvezető is, én csak alkalmazott lennék, hogy főállásomat ne veszítsem el.
    1. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben a cégnévben szerepel a könyvelőiroda elnevezés elegendő ha én mint mérlegképes könyvelő vagyok az alkalmazott regisztráció nélkül, vagy szükséges egy regisztrált mérlegképes könyvelőt is foglalkoztatnunk (természetesen nem vállalnék a korlát fölötti árbevétellel rendelkező céget)
    2. Kérdésem az lenne, hogy elegendő, ha engem a Kft. eleinte, amíg nincs sok ügyfél, mondjuk havi 8 órában foglalkoztat, (ha több ügyfél lesz, természetesen növeljük a munkaidőt)
    Tehát, hogy ha a tevékenység szakképzéshez kötött (ami itt a könyvelő), akkor elegendő ha egy határozatlan munkaidős szerződéssel, de csak havi 8 órás foglalkoztatással működik a cég?
    Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

    1. 147.1

      Mint mérlegképes könyvelőként csak akkor könyvelhetsz, ha már regisztrált vagy.
      Addig csakolyan tevékenységet végezhetsz, amihez jogszabály nem írja elő ezt a képesítés.
      Igen, az lehetséges, hogy a te csak részmunkaidős szerződéssel dolgozz. Bár szerintem egyszerűbb a megbízási jogviszony.
      A cég neve nincs összefüggésbe a tevékenységgel, ilyen szabályról legalábbis nem tudok.

  98. 146
    • Dézi11 on 2012. szeptember 13. csütörtök at 20:04
    • Válasz

    Kedves Válaszadó!
    Mérlegképes könyvelői képzéssel kapcsolatban érdeklődnék. Repkednek hírek, miszerint a PSZF-en tanuló hallgatók számvitel szakon nem fogják megkapni a mérlegképes papírt a diploma mellé. Tudok erről valami biztosat? Egy év múlva, a tavaszi félévben fogok végezni, jelenleg egy tárgyam van a fősulin hátra. Szerintetek érdemes most elkezdenem a mérlegképes képzést, ha nem kapjuk meg a papírt, és pénzügyi szakügyintéző végzettséggel már rendelkezem?
    Előre is köszönöm a segítséget.
    Üdvözlettel: Dézi

    1. 146.1

      Igen, én is hallottam erről a szabályról. Nézz utána, hogy esetleg valamilyen kiegészítő vizsga elég lesz-e vagy a teljes mérlegképes tanfolyamot el kell-e végezned.

  99. 145
    • M.Nóra on 2012. szeptember 7. péntek at 19:19
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    A kérdésem az lenne, hogy a mérlegképes könyvelői képesítés megszerzését követő kötelező 3 éves szakmai gyakorlat teljesíthető-e részmunkaidőben? Ha van rá mód, szeretném megtartani jelenlegi munkahelyemet, a gyakorlatot pedig emellett, részmunkaidőben (vagy megbízási szerződéssel?) megszerezni.

    Köszönettel:Nóra

  100. 144
    • HB on 2012. szeptember 4. kedd at 09:27
    • Válasz

    Szia!

    Az lenne a kérdésem, hogy az év végi értékelésnél kell-e még vizsgálni, hogy jelentős vagy nem jelentős az árfolyam-különbözet?
    2011 őszén azt hallottam, hogy ez majd meg fog szűnni, és onnastól kezdve minden jelentősnek tekintendő.

    Előre is köszi,

    Bea

    1. 144.1

      Szia!

      Nem, már nem kell vizsgálni, mivel 2011. január 1-jétől minden eszközt és forrást át kell értékelni függetlenül attól, hogy az átértékelésből adódó különbözet jelentős vagy sem.

  101. 143
    • Berta Mihályné on 2012. augusztus 31. péntek at 12:28
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!
    Továbbképzésen hallottam, hogy az aláírt lemásolt bizonylatokat PDF formában (e-mail)-en ha elküldöm és ezt ha kinyomtatják eredeti bizonylatként kell elfogadni. Ez 2012-től elfogadott, de nem tudom,hogy hol van ez szabályozva. Ez azért lényeges, mert az eredeti bizonylatokat nem kell utaztatni a könyvelőhöz.
    Üdv.
    Gyöngyvér

    1. 143.1

      Kedves Gyöngyvér!

      Ilyen szabályról még nem hallottam.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  102. 142

    Sziasztok.
    Már régóta világot akarok látni, és közben dolgozni. Most lenne lehetőségem óceánjárón, nemzetközi vizeken dolgozni, de tiszta választ nem kaptam az adózással kapcsolatban. Azt mondták hogy Bermudákra van bejelentve a cég és lennék én is mint munkavállaló. Abban szeretném a segítségüket kérni hogy itthon hogy kell adózni ebből. Annyi kiegészítésem lenne hogy 6 hónapos szerződések lennének, aztán két-három hónap fizetés nélküli szabadság itthon. Majd elvileg vissza. Ez úgy évente 9-10 hónap külföldön, úgy tudom ez is számít az adó megállapításánál.
    Válaszukat előre is köszönöm.

    1. 142.1

      Kedves József!

      Magyarországon adóköteles a jövedelmed. Ha külföldön vonnak belőle adót akkor az meghatározott feltételekkel beszámítható az itthon fizetett adódba. A leírtakból arra következtetek, hogy nem fognak.
      Személyi jövedelem adót és járulékokat is fizetned kell.
      A részletes szabályokat itt találod:
      http://apeh.hu/data/cms182520/4._fuzet___Maganszemelyek_kulfoldrol_szarmazo_jovedelmenek_adoztatasa__es_jarulekkotelezettsege.pdf

      Rád az vonatkozik, hogy nincs adóegyezmény, és a kifizető Magyarországon nem jelent be semmit.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  103. 141
    • Dius on 2012. augusztus 14. kedd at 12:20
    • Válasz

    Szia!
    Bár helytelen dolog, de idő szűkében nem olvastam végig a kérdéseket és válaszokat, ezért lehet, hogy már előfordult. Az a kérdésem: ha egy alkalmazottnak a bérét fizetési jegyzék alapján utalással adjuk meg, abban az esetben lehet-e a szállító számlák közé tenni T4541-K4710 kontírozással a fizetési jegyzékét?
    Előre is köszönöm a választ!
    További szép napot! Dius

    1. 141.1

      Szia Dius!

      Miért jó az neked, ha a bért a 4541-re, a szállítóra állítod be? Nem látom semmi értelmét.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  104. 140

    Kedves Ágnes és Erika!

    Egy költségelemzőnek tulajdonképpen mik a zárással kapcsolatos feladatai?
    Előre is köszönöm a választ!
    Üdv,
    Mihály

    1. 140.1

      Kedves Mihály!

      Egy munkaadó megadja, hogy mit vár el egy munkakörben. Ez a költségelemző tipikusan olyan lehet, hogy hol mi tartozik ide.
      Az biztos, hogy jó sok táblázatot kell gyártani, meg számolgatni.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  105. 139

    Sziasztok!
    Kérdésem az lenne, hogy már 5 éve könyvelőként dolgozom. A mérlegképes képesítésem viszont csak 2 éve szeretem. Regisztrációnál a megszerzés után számított 3 évet kell néznem, vagy az összes időt amit könyvelőként dolgoztam?
    Köszönöm a választ!
    Üdv: Gretuci

    1. 139.1

      Szia Gretuci!

      Igen, csak a megszerzés utáni 3 év számít a mérlegképes regisztrációnál.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  106. 138

    Sziasztok!

    Egy fontos kérdésem lenne, sajnos nem tálalok ezzel kapcsolatban konkrétan semmit a neten… A kérdésem az,hogy a mezőgazdaságban használt gázolajnál, ha a cégünk vásárol olajat pl MOL-tól,de a mennyiség akkora, hogy a kölcsöngépekkel történő bérmunka végzéshez is elegendő, tehát hogy az általunk vásárolt gázolajat használja a bérmunka szolgáltatója, akkor ennek milyen alaki és jogi követelményei vannak? Gondolok itt olyanra,hogy a szolgáltatónak számlán kell feltüntetnie, hogy mennyi gázolajat használt fel,amit mi adtunk, vagy szerződésben kell rögzíteni, vagy hogyan? Mik ilyenkor a teendők? Előre is köszönöm a segítséget!

  107. 137
    • bumacs on 2012. július 27. péntek at 09:50
    • Válasz

    Kedves Mindenki!

    Most fejeztem be a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, megvan a bizonyítványom. Bevittem a munkahelyemre, és kértem, hogy – mivel már úgyis könyvelek, bár régen pénzügyi asszisztensként vettek fel – a FEOR számomat jelentsék át mérlegképes könyvelőnek a regisztráció miatt. Ők nyitottak a dologra, de nekem kell megmondanom, hogy mi a mérlegképes könyvelő FEOR-ja. Az iskola sem tudott erre válaszolni. Két lehetőséget mondtak: 3606 és 3614. Most nem tudom, hogy melyiket jelentessem le.
    Kérnék segítséget szépen, hogy minél hamarabb tudjanak átjelenteni engem.

    Köszönöm:

    bumacs

    1. 137.1

      Szia!

      A 3614 jó lesz!

      Üdv,

      Pap Ágnes

  108. 136
    • Petra on 2012. július 23. hétfő at 21:21
    • Válasz

    Kedves Válaszadó,

    Elváltam, a közösen használt ingatlanban a volt férjem maradt, és a lakáshasználat fejében minden hónapban fizet nekem albérlethozzájárulást, bíróság előtt megállapított mértékben.
    Ezután nekem kell adózni?
    Köszönettel,
    Petra

    1. 136.1

      Kedves Petra,

      Nem kell.

      Üdv.

      Erika

  109. 135
    • dzsincsi on 2012. július 23. hétfő at 13:54
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!
    Családi kedvezmény ügyében szeretném a tanácsát kérni. Van két gyermekem, akiket 2012. július 4-ig egyedülállóként neveltem, így én kaptam rájuk teljes egészében a kedvezményt, amit sajnos mivel a fizetésem brutto 142500 Ft, nem tudtam teljes egészében kihasználni. A gyermekek apja 2012. 07.04. napján élettársam lett, bejelentkezett lakcímemre, és most várjuk 3. babánkat, aki októberben fog megszületni. Természetesen ettől az időponttól kezdve már nem egyedülállóként kapom a családi pótlékot sem. Most, hogy a gyermekek apja már az élettársam szeretnénk megosztani a kedvezményt, mert így havi szintem, ha már a magzatot is nézem, mert már bőven betöltötte a 91. napot, elég sok pénzt kaphatnánk vissza. Nem szeretnénk évközben ezt elintézni, csak majd jövőre az adóbevállásnál szeretnénk mindezt érvényesíteni egy összegben visszamenőleg, mert a párom minimálbérre van bejelentve, de a munkáltatója nem fizet rendesen, így tőle biztosan nem kapnánk meg a plusz pénzt. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendőnk ebben az esetben. Nekem kell-e ezzel kapcsolatban most vagy később valamit intéznem a munkáltatómnál, hogy utólag majd megoszthassuk ezt, mert ugye jelenleg én kapom a fizummal a két gyerek után járó kedvezmény azt a részét amit a fizetésem megenged, illetve a páromnak mit és hogyan, hol kell intéznie. A leírtak alapján kb. milyen összeget kaphatunk így vissza. Segítő válaszát előre is nagyon köszönöm!

    1. 135.1

      Kedves dszincsi,
      Az év végi adóbevallásnál 2013. május 20-ig kell majd ezt a változást a bevallásokban rendezni. Ha a mostani helyzet marad, akkor nem kell a munkáltatókat értesíteni erről.
      Minimálbérből (bto 93.000.-Ft) havi 14.880.- adólevonás történik (szja), ezt lehet majd visszaigényelni azokra a hónapokra, melyekre jogosult lett már az apukat.
      Üdv.
      Erika

  110. 134
    • Jázmin on 2012. július 4. szerda at 15:24
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!

    Gyes mellett szeretnék némi keresetkiegészítést, ezért egy biztosítótársasághoz mennék ügynöknek, akik vállalkozói jogviszonyt kérnek.
    Járható az a megoldás, hogy a férjem váltaná ki az egyéni vállalkozói igazolványt (36 órás munkaviszony mellett), és engem csak heti 4, vagy 8 órában alkalmazna, így a járulékterhek maximum 15.000 Ft-ot jelentenék, és nem a diplomás minimálbér utáni 70.000 Ft-ot.(férjem egyéb tevékenységet végezne a cégben)
    Természetesen amint növekedne az ügyfelek száma, a munkaidőt is növelnénk.
    De amíg pl. heti 1-2 üzletkötés történne, addig megfelelő a heti mondjuk 4 órás munkavégzés? Jogilag ez így rendben van?
    (férjem nem végezne biztosítási tevékenységet, így a képesítés az én részemről lenne meg)
    Köszönöm a segítséget!
    Jázmin

    1. 134.1

      Kedves Jázmin,
      Ez járható út, már ha a biztosító is hajlandó elfogadni ezt a verziót.
      Üdv.
      Erika

  111. 133
    • kovendel on 2012. július 4. szerda at 13:23
    • Válasz

    Kedves Erika és Ágnes!

    Szeretnék felvilágosítást kérni, hogy pontosan mi a gyakorlati kritériuma annak, hogy valaki regisztrációt szerezhessen? Biztos rengetegszer volt ez már kérdés, de sajnos sehol nem találtam rá egyenes választ, és a helyi illetékes szerv is csak azt tudta mondani, hogy most volt változás, és még nincsenek tisztában az új szabállyal.

    Nagyon köszönöm!

    kovendel

    1. 133.1

      Kedves Kovendel!
      A mérlegképes vizsga után + 3 év gyakorlat után lehet a regisztrációt kérni. A gyakorlat konkrétan szakmai, könyvelői munkát jelent.
      Én nem mostanában regisztráltam :), de annó ki kellett tölteni egy nyomtatványt az akkori Pénzügyminisztérium adta (jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes), be kellett fizetni a csekken előre meghatározott összeget. A kitöltött kérelmen kellett felsorolni, hogy az elmúlt 3 évben hol, milyen gyakorlatot szereztem (ezt a kutya nem ellenőrizte, de ez azóta gondolom talán változott), csupán azt nézték, hogy a bizonyítvány kiállításától eltelt-e a 3 év.
      Ja, és még fénykép kellett hozzá.
      Szerintem az adminisztráció menete nem változott, és a feltétel továbbra is a 3 év, talán ennek ellenőrzése szigorodott meg.
      Üdv.
      Erika

  112. 132
    • Fodor Lászlóné on 2012. június 22. péntek at 17:01
    • Válasz

    Kedves Válaszadó!
    Kft. végelszámolási kontirozási tételeit szeretném megtudni, példán keresztül.
    Sehol nem találni ilyet. Köszönöm.Fodorné

  113. 131
    • Sári on 2012. május 30. szerda at 17:36
    • Válasz

    Kedves Szakértők!

    Szakdolgozatom védéséhez a következő kérdést ajánlja a külső bíráló:

    Miben tér el tartalmilag a saját forrásra és az összes forrásra vetített nyereség mutatója?

    A segítségüket szeretném kérni, hogy amennyiben idejük engedi legyenek kedvesek nekem értelmezni ezt a kérdést, valamint ha lehetséges akkor válaszolni is rá.

    Köszönettel:
    Sári

  114. 130

    Kedves Erika, Ági!

    Nekm a közvtített szolgáltatásokkal gyűlt meg a bajom. Készítem az év végi zárást, és nm vagyok meggyőződve arról, hogy jól csináltam-e eddig mindent ezzel kapcsolatban. Nézegettem már annyi helyen, de egybefüggően sehol sem találtam teljes körű infót hogyan is kell szabályosan könyvelni és az eredménymeghatározásnál illetve a bevallásnál figyelembe venni.
    (pl. az 51 vagy 52 között vegyem-e fel a kiközvetített közreműködőm számláját, hogyan vegyem figyelembe a bevallásban? a közreműködőm/tovább számlázott szolgáltatóm csak ÁFA mentes számlát jogosult kiállítani, jelent ez gondot?)
    Nagyon hálás lennék, ha mielőbb tudnátok válaszolni.

    Köszönöm szépen!

    Üdv. Ibolya

    1. 130.1

      Kedves Ibolya,
      A közvetített szolgáltatásokat a 815-re könyveljük egyből.
      Ha csak áfa mentes számlát állít ki a partner az nem probléma, ugyanúgy költség, csak nem kell megfizetnünk az áfa-t a számlájában, így leírható áfa sem keletkezik azon a számlán.
      Iparűzési adóban fontos tétel: ott csökkenti az adóalapot, szemben az 52-ben könyvelt szolgáltatási költségekkel.
      Üdv.
      Erika

  115. 129
    • Frunikgaj on 2012. május 24. csütörtök at 14:10
    • Válasz

    Kedves Erika!

    Nekem folyamatban van a mérlegképes tanfolyamom, most írtam a modulzárókat és októberbe lesz a szakmai vizsgám. Lenne azonban pár evás cég, akiknek tudnám csinálni a könyvelését.
    Kérdésem az lenne, hogy leghamarabb mikor tudnék nekik könyvelni, ha megszereztem a mérlegképes bizonyítványt vagy regisztráltatni is kell magam hozzá?

    1. 129.1

      Kedves Frunikgaj,
      Pontos információt a Nemzetgazdasági Minisztérium ad a jelenleg hatályos szabályozásról.
      Ha az információim jók, akkor ha bevételi nyilvántartást vezet, akkor nyugodtan, ha kettős könyvvitelt vezet (mert választhatta azt is), akkor szerintem kell a regisztráció, de ebben nem vagyok teljesen otthon.
      Üdv.
      Erika

  116. 128
    • Nagy Edina on 2012. május 22. kedd at 10:52
    • Válasz

    Kedves Erika!
    Segítségedet kérném. Olyan könyvelési gyakorlattal találkoztam, amilyet még nem láttam. Megérzésem szerint nem szabályos, de nem találom a jogszabályi hátteret. A könyvelő úgy könyvelte eddig a szállítói számlákat (adómentes tevékenység, nincs Áfa kötelezettség, sem visszaigénylés), hogy a banki kiegyenlítéskor könyvelte le pl. költségszámlára, és a bankszámla csökkenésre. Tehát szállítói analitikája nem volt, mindig mindent időben kifizettek, ezért erre nem is volt szükség. Én ott látom a buktatót, hogy nem a bizonylat eredeti dátumával könyvelte be a könyvekbe, hanem csak a kifizetés dátumáva könyvelődnek a számlák mögötti gazdasági események. Ha igazam van, akkor ez a törvényi előírás hol található? Köszönöm.

    1. 128.1

      Kedves Edina,
      Ha kettős könyvvitellel könyvelő cégről beszélünk, akkor nem jól könyvelte, ha egyéni vállalkozásról, akkor igen, mert ott a költség számlákat a pénzügyi teljesítéskor rögzítjük a pénztárkönyvben. (én általában ott is vezetem az analitikát).
      A teljesítés ideje számít a könyvelésben, ha kettős könyvvitelre kötelezett a cég, és ezt a számviteli törvény szabályozza. Ezért először helyesen fel kell könyvelni a számlát pl. T 5 – K 45, és kiegyenlítéskor pedig T45 – K 38.
      Üdv.
      Erika

  117. 127
    • Roni on 2012. május 18. péntek at 17:56
    • Válasz

    Kedves Erika,

    csinálom a 2011-es adóbevallásomat és egy kicsit elakadtam. 3 hetet dolgoztam külföldöm (Romániában), van egyezmény a két ország között. Kint vontak 16,5% TB, munkanélküli Eg.bizt járulékot, valamint 16% adót. Hogyan kell most beírnom az adóbevallásba? Milyen árfolyamon kell számolnom? Kell szuperbruttósítanom?
    Bruttó jöv: 7939 ron ebből először levontak 16,5%-ot, majd a maradékból számolták a 16% adót: 1060 ron. Mit kell nekem ebből beírnom az adóbevallásba?

    Köszönöm szépen: Roni

    1. 127.1

      Kedves Roni,
      Ha a pénz beérkezett, akkor azon az árfolyamon kell átszámolni, amin a bank is átszámította Ft-ra.
      Ha év végi árfolyam, és nincs banki, akkor használható az MNB árfolyam is, a megszerzést megelőző hónap 15-ig árfolyama. Praktikusan: dec 31 esetén a nov 15-ig árfolyam.
      Nem lesz Magyarországon adóköteles a jövedelem, a bevallás 1153-05. lapjára kell beírni a 196. sorba.
      Üdv.
      Erika

  118. 126
    • Horváth Gáborné on 2012. május 17. csütörtök at 20:10
    • Válasz

    Sziasztok!
    Vizsgára a következő kieg.infos sorokat segítsetek légyszi értelmezni:
    1.A vállalkozás a göngyölegeket betétdíjas áron tartja nyílván.A göngyölegek árkülönbözete 30%.
    2.A vállalkozás a késztermékeket tervezett előállítási költségen tartja nyílván, amely alacsonyabb, mint a tényleges előállítási költség.A készletérték különbözet 5%.
    3.A vállalkozás az alapanyagokat elszámolóáron tartja nyílván, s 30t van raktáron analitikus nyílvántartás szerint.
    köszi szépen!Évi

    1. 126.1
      • Móni on 2012. május 20. vasárnap at 22:11
      • Válasz

      Évi, ezekről készült régebben egy bejegyzés, melyet itt találsz meg: http://merlegkepestanoncok.hu/szamvitel/segitseg-a-kiskereskedelmi-arukhoz-es-gongyolegekhez.

      A 3. kérdésednél azért adják meg a mennyiséget, hogy ennek segítségével ki tudod számolni az elszámolóárat úgy, hogy a főkönyvi kivonatban szereplő értéket elosztod a megadott mennyiséggel, amit fel tudsz használni gazdasági események könyvelése során.

      Ha ezek után sem tiszta a téma, írj, s megnézzük!

  119. 125
    • Horváth Gáborné on 2012. május 17. csütörtök at 19:52
    • Válasz

    Szia Móni!
    Légyszi írd meg a tulajdonosi pótbefizetés könyvelését?ha van kis időd.Lehet még kérdezgetek…
    Honnan tudom, hogy az eredménytartalék negatív?Ha pl. Tartozik egyenlege van, akkor ha jól tudom negatív.
    pl.T 112.000., mert ugye osztalékszámításnál van szerepe.
    köszi válaszodat!
    Évi

    1. 125.1
      • Móni on 2012. május 20. vasárnap at 22:06
      • Válasz

      Igen Évi, T Eredménytartalék esetén negatív az eredménytartalék.

  120. 124
    • HB on 2012. május 14. hétfő at 11:52
    • Válasz

    Sziasztok!

    Az lenne a kérdésem, hogy ezek minek minősülnek egy lapkiadónál?

    1, az értéket már nem képviselő és pénzzé már nem tehető remittendák, amiket visszaszállitanak a terjesztőktől a kiadónak

    2, az éppen aktuális számok, amik ugyan még értéket képviselnek, de nem eladásra szánja a kiadó, nem is kerül ki terjesztőkhöz, hanem egyéb célokra tartalékolják a cég saját raktárában (pl. rendezvényeken osztogatni, támpéldánynak számlák mellé stb.)?

    Az 1. eset lehet Készlet? Vagy csak a 2.? Vagy egyik sem?

    Köszi a segitséget!

    1. 124.1

      Kedves HB,
      1. selejt
      2. készlet – később ha pl. kiállításon osztogatásra kerül, akkor marketing, reklám költség.
      Üdv.
      Erika

  121. 123
    • Dr. Hoffmann Géza on 2012. május 7. hétfő at 18:36
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    Május ötödikén, vagy hatodikán feltettem egy kérdést Önöknek. Egy ideig olvasható is volt, azután törölték a sorból.
    Kérdezem, hogy van ez?

    Köszönettel: Dr. Hoffmann Géza

  122. 122
    • nyuszkó on 2012. május 7. hétfő at 15:33
    • Válasz

    SOS. olyan kérdésem lenne, hogy a tao adóalap növelőbe és csökkentőbe a kiveztett tárgyi eszközök bruttó értékét is bele kell tenni és ugyan ezt az összeget a csökkentőbe is.
    Az egyéb szervezetnek pl. egy vadásztársaságnak 2011 dec.től közzé kell tenni a beszámolóját vagy nem , nem egyértelmű az új törvény.
    Birkózó alapítványnak a beszámolját közzé kell-e tenni és leadni a bíróságra, ahol bejegyezték,
    köszönettel

  123. 121
    • Dr. Hoffmann Géza on 2012. május 5. szombat at 14:55
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők!

    A számviteli törvényben valahol olvastam, hogy például egy lakásszövetkezetnél (Vagy ez csak a társadalmi szervezetekre érvényes?) az alaprendeltetésből adódó éves költségvetési, gazdálkodási beszámolóban vagy költségvetési tervben (fenntartás = üzemeltetés, karbantartás és felújítás), a vállalkozási tevékenységgel (ingatlan bérbeadás, korszerűsítés) kapcsolatos pénzügyi adatokat nem lehet egybemosni. Külön-külön beszámolót kell készíteni, és ezt fogadja el a közgyűlés.
    Ha ez igaz, pontosan hol van ez megjelenítve (jogszabály és helymegjelöléssel)?
    Nálunk a probléma, hogy a nem lakásszövetkezeti tag tulajdonossal eddig megfizettették például a bérbeadott helyiségekre fordított összegeket a közös költségben, viszont a bevételből nem részesedhet, azt utólag megfizettetik velük részarányosan.
    Mi lehet erre a megoldás?

    Szeretettel várom válaszát: Géza

  124. 120
    • Juhász Melinda on 2012. május 3. csütörtök at 17:18
    • Válasz

    Kedves Erika és Ágnes,

    Mérlegképes könyvelő vagyok, de csak jövőre lesz regisztrációm. Az lenne a kérdésem, hogy könyvelhetek-e egy cégnek úgy, hogy az alkalmazottja lennék. Van főállásom, pl. egy megbízásos jogviszonyra gondoltam. A cég bevétele nem éri el a nettó 10 millió forintot. Ha erre van lehetőség, akkor a T180-ason mit kellene bejelölni? Láttam olyat, hogy nagykorú alkalmazott.

    Előre is köszönöm!

  125. 119
    • Eszter on 2012. május 3. csütörtök at 10:36
    • Válasz

    A közösségen belüli beszerzéshez kapcsolódó áfa vagy az import áfa része a bekerülési értéknek?

    1. 119.1

      Kedves Eszter,
      Az áfa pénzügyi elszámolás.
      A közösségen belüli áfa: ha van EU-s adószáma a vállalkozásnak, akkor az EU-s partner nem számít fel áfa-t a számlájában.
      Ha nincs EU-s adószám, akkor felszámít, és akkor része a beszerzési árnak.
      Ha import: a NAV (VPOP) vámoláskor kiveti és megfizetteti az áfa-t, ha áfa levonásra jogosult a cég, akkor azt levonja.
      Ha alanyi mentes a cég, akkor nem tudja levonni, és akkor része a beszerzési árnak.
      Üdv.
      Erika

  126. 118
    • T.Judit on 2012. április 29. vasárnap at 18:08
    • Válasz

    Üdvözlöm!
    Heti 40 órás főállásom van (bruttó 108 ezer/hó), és márciusban kiváltottam a vállalkozóit másodállásban. A tevékénység alanyi áfamentes, és várhatóan ebben az évben 5 Mió forint bevételem lesz belőle.
    Kérdésem, mennyi marad meg ebből, és mennyit kell adó-járulékok formájában befizetni?
    Ezt még senki nem tudta eddig megmondani, és nem szeretném ezt a pénzt úgy elkölteni, hogy nem is az enyém teljes egészében.
    Köszönettel:
    T.Judit

    1. 118.1

      Kedves Judit,
      Az alábbi számítással lehet eligazodni legkönnyebben a fizetendő adóban:
      Ha év közben havonta nem vesz ki jövedelmet, akkor év végén osztalékként kell kivenni:

      Bevétel – Költségek=Jövedelem
      SZJA: 10%
      Jövedelem – 10% SZJA=Osztalék alap
      Osztalék adója:
      16% SZJA
      14% EHO

      A bevétel és költség összegeiből kell kiszámolni. Ha nincs költség, akkor a bevételből. (ez elég ritka eset, hogy egy tevékenységnek semmilyen költsége ne keletkezzen).

      Üdv.
      Erika

  127. 117
    • Zoltán on 2012. április 28. szombat at 20:46
    • Válasz

    Kedves Mindenki!

    Szeretnék használt ruhával foglalkozni. Otthon és néha piacon árulnék. Azt szeretném kérdezni,hogy ha kiváltom az egyéni vállakozói igazolványt,akkor kell hozzá kereskedelmi végzettség,vagy anélkül is lehet csinálni?
    Vagy önök mit javasolnak?
    A választ előre is köszönöm!

    1. 117.1

      Kedves Zoltán,
      Szükséges a kereskedelmi végzettség, ha az egyéni vállalkozónak nincsen, akkor az alkalmazottjának kell, hogy legyen.
      Üdv.
      Erika

  128. 116
    • Barta Erika on 2012. április 25. szerda at 12:29
    • Válasz

    Kedves Erika és Ágnes!

    Kérlek segítsetek nekem, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem megállapításával és bevallásával kapcsolatban.
    2012. április 21-én bérbe adtam a lakásomat, havi 40 000 Ft + rezsi összegért.
    Egyik kérdésem, hogy a jövedelem megállapításakor mi az, ami a bevételből levonható? Az összes rezsi?(a rezsi ktsg. havonta kb. 25-35 e Ft), azaz, ha tételes költségelszámolást választok, akkor csak a bérleti díj számít jövedelemnek,vagy milyen összeg után kell az SZJA-t megfizetnem?
    Másik kérdésem, hogy a bérbeadással kapcsolatos SZJA bevallási és fizetési kötelezettségemet a szokásos éves SZJA bevallásban kell bevallani és megfizetni, vagy erre külön nyomtatványt kell beküldeni, és ha ez utóbbi a helyzet, akkor melyik nyomtatványt és milyen gyakorisággal.
    Ha magánszemély vagyok és magánszemélynek adtam ki a lakást, akkor gondolom nincs a NAV felé bejelentési kötelezettségem, ill. nem kell adószámot kérnem.

    Válaszotokat előre is köszönöm!

    Erika

    1. 116.1

      Kedves Erika,
      Ha a bérleti díj + rezsi a bevételed, akkor a rezsit, mivel tovább fizeted (mint egy közvetített szolgáltatás adod a bérlődnek) levonhatod a bevételedből. A bevételed: bérleti díj + rezsi, így az nem adózik.
      Az SZJA-t negyedévente kell megfizetni (előlegként), és év végén az 53-mas bevallásban pedig bevallani és elszámolni az addig megfizetett előlegekkel.
      Üdv.
      Erika

      1. 116.1.1
        • Krecsmarik Pál on 2013. február 9. szombat at 17:07
        • Válasz

        Ez egy előző évi kérdés,de még időben vagyunk.
        Annyival kiegészíteném a választ,hogy a rezsi költségen felül a bérbe adott ingatlan értékcsökkenése is elszámolható a bevétellel szemben.
        Csak az értékcsökkenés időarányos része -pl. csak április 22-től- vehető figyelembe.
        Üdv.K.Pál

  129. 115
    • érdeklődő on 2012. április 24. kedd at 23:17
    • Válasz

    Tisztelt Szakértők !

    Kérdezem, hogy GYES mellett lehet-e valaki őstermelő ?
    Ha igen, akkor ezt főállásban vagy kiegészítő tevékenységként végezheti ?

    Üdvözlettel

    1. 115.1

      Kedves Érdeklődő,
      Lehet GYES mellett őstermelő, kiegészítő tevékenységű csak a nyugdíjas lehet.
      Üdv.

      Erika

  130. 114

    Kedves Szakértők,

    Segítséget szeretnék kérni családi adókedvezmény kapcsán.
    2011. 03. 28-tól dolgozik nálunk egy apuka br. 500e forintért. családi adókedvezményt számfejtettünk neki 3 gyermek után 2011 egész évre. most kiderült h nem házasságban csak élettársi kapcsolatban él. élettársának 2 16 éven aluli gyermeke van előző házasságából és a harmadik gyermek aki közös 2,5 éves otthon van anyukával. úgy tudom h évközben csak saját gyerek után kaphat adókedvezményt a “hozott” gyermekek után nem. de ha anyuka nem tudta érvényesíteni a kedvezményt (és a gyes miatt nem) akkor éélettárs is kérheti az adóbevallásában a 2 nem saját gyermek után.ha jól olvastam a szabályt a jelenlegi helyzet az h ő már év közben a 2 hozott gyerek után is megkapta.hogyan tudom ezt rendezni az apuka adóbevallásában, illetve a cégnek mit kell tennie? milyen bírságra vagy ilyesmire lehet számítani ha ezért kap a cég????

    előre is köszönöm a segítséget

    Horváth Nikoletta

    1. 114.1

      Kedves Nikoletta,
      A cég nem kap semmilyen büntetést, mivel apuka és anyuka közös nyilatkozata alapján történt a kedvezmény igénybevétele. Apuka önbevalló lesz, és a 1153-mas bevalláson házastársával együtt megosztják majd a kedvezményt.
      Üdv.
      Erika

  131. 113
    • H. Bea on 2012. április 19. csütörtök at 19:09
    • Válasz

    Szia!

    Közvetített szolgáltatásokról lesz majd szó? Ilyenkor pontosan milyen terhei vannak (úgy rémlik, hogy vannak) a közvetített szolgáltatást tartalmazó számlát befogadó cégnek?

    1. 113.1

      Kedves Bea,
      Az hogy egy szolgáltatás közvetített, a befogadónál ugyanolyan költség, mint bármi más.
      Ha pl. egy oktatásnál étkezést is tartalmaz a számla, akkor igen, kell utána járulékot fizetni (pl. az alkalmazott étkeztetése természetbeni juttatás lesz).
      Ha a közvetített szolgáltatás egy közüzemi díj továbbszámlázása, akkor az anyagköltség lesz, és semmilyen járulékot nem kell fizetni utána a befogadónak.
      Ha ez alvállalkozói teljesítés (pl. építőipar), és fordítottan adózik, akkor természetesen a befogadónak kell az áfa-t bevallania (de egyúttal le is vonhatja).
      Igazából akkor tudunk többet segíteni, ha konkrétan kiderül, hogy a közvetített szolgáltatás mit takar valójában.
      Általános válasz nincs rá, mert sokféle lehet.
      Üdv.
      Erika

      1. 113.1.1
        • HBea on 2012. május 2. szerda at 15:01
        • Válasz

        Szia Erika!

        Az első verzió az, amire én kiváncsi vagyok. Tehát, ha elküldöm egy vagy több beosztottamat egy rendezvényre, ahol étkezést biztositanak a vendégeknek közvetitett szolgáltatásként, akkor milyen járulékokkal kell majd számolnia a számlát befogadó cégemnek az általad is emlitett természetbeni juttatás miatt?

  132. 112

    Türelmet kérünk mindenkitől, 20-a után válaszolunk minden kérdésre.
    Köszönjük a megértés.

  133. 111
    • Tímea on 2012. április 17. kedd at 21:41
    • Válasz

    Kedves Erika!

    Nonprofit esetében, ha kap térítésmentesen egy eszközt, akkor van aki elhatárolná és majd ha költség merül fel oldaná fel. De olyan eszközre hogy merülne fel költség, amit már a támogató régen leírt? Többen azt mondják, hogy T8-k9 (ha nem engedi a progi, akkor átvezetéssel), mert nem lehet eredményhatása!? Ahány könyvelő annyifélét mond. De nem mindegy sem a könyvelés sem a beszámoló miatt. Az ingyenes szolgáltatással ugyanez a helyzet. Annak könyvelése? Mert azt gondolom nem lehet elhatárolni, sosem merül fel ktg..Előre is köszönöm!

    1. 111.1

      Kedves Tímea,

      Arra az eszközre is felmerülhet költség, amit a támogató már leírt. Pl. számítógépet kap a cég, és ahhoz venni kell valami kiegészítőt, vagy fel kell újítani.
      Ingyenes szolgáltatásnál is lehetnek hozzá kiegészítő költségek. Így szóba jöhet az elhatárolásuk is.
      Üdv.
      Erika

  134. 110
    • Marcsi on 2012. április 17. kedd at 09:58
    • Válasz

    Kedves Erika!
    Ellenörzésünk volt 2007 évre. természetesen találtak hibát. Meg kell fizetnünk A megyei Kormányhivatalnak gyermekgondozási díj címén 30 000.-Ft ot. Ennek egy bizonyos része tőketartozás, másik része kamat. Segítenél, hogyan is könyveljem. Köszönöm szépen. Marcsi

    1. 110.1

      Kedves Marcsi,
      A GYED összegét T55-K47-re írnám elő, a kamatot T87-K47, és kifizetéskor a 47-ről venném le a bankkal szemben.
      Üdv.
      Erika

  135. 109

    Kedves Ágnes!

    A kérdésem a következő: Egyéni vállalkozó 2011-ben megszüntette tevékenységét. A 2009-ben és 2010-ben költségként elszámolt 100 ezer Ft alatti tárgyi eszközeit
    megszűnéskor milyen értékkel kell figyelembe venni bevételként? Előre is köszönöm válaszát.

  136. 108

    Tisztelt Szakértők!

    Ebben az évben 2 gyermekünk után férjem vette igénybe a családi kedvezményt. E miatt adóelőleg fizetési kötelezettsége úgy lecsökkent, hogy az adójóváírást nem tudta teljesen igénybe venni az év során. Meg szeretném kérdezni, hogy az adóbevallásban módosíthatom-e a családi kedvezmény igénybevételét visszamenőlegesen, mert h megosztanánk azt (1 gyerek után ő, a másik után én venném igénybe) jobban járnánk. nem szeretném tévesen kitölteni a bevallást, nehogy bírság legyen a vége.
    Segítségeteket előre is köszönöm!

    1. 108.1

      Kedves Abigel03,
      Év végén van az utolsó lehetőség, hogy a házastársak a bevallásaikat variálják.
      Jó megoldás, hogy először a férj használja ki az adójóváírás adta lehetőséget a 1153-mas bevallásban, és a gyerekkedvezményből annyit, amennyi még szükséges, a többit pedig vegye igénybe a feleség.
      Viszont nem szabad ilyenkor elfelejteni, hogy a 3-mas lapján a bevallásnak nem csak a gyerekek adatait kell feltüntetni, hanem a megosztás miatt a házastárs nevét és adóazonosító számát is.
      Üdv.
      Erika

  137. 107

    Sziasztok!
    Tudnátok nekem segíteni?
    Egy kft. elhatározta a végelszámolással történő megszüntetését 2012.április 1-gyel. A záró mérleget és eredménykimutatást elkészítettem 2012.03.31-i dátummal, és át is adtuk az ügyvédnek, aki majd közzéteszi.
    A kérdésem az lenne, hogy milyen bevallásokat és milyen dátummal, valamint milyen határidővel kell beküldenem? Év elején NY-esen beadtam az egész 2012-es évre a 08-as és a 12-es bevallásokat. Az áfában negyedéves, ha ezt most beküldöm április 20-ig, azon már fel kell tüntetni a végelszámolás kezdő időpontját?
    Előre is köszönöm a segítségeteket!
    Üdv!
    Niki

    1. 107.1

      Kedves Niki,
      Régen nem volt dolgom végelszámolással, de utána néztem.
      A végelszámolást megelőző nappal:
      mérleg (30 napon belül közzé kell tenni)
      1208, 1212, 1201, 1271, 1265-ös bevallások V1 kóddal (végelszámolás előtti időszak).
      Köztes bevallások V2 kóddal.
      A végelszámolás befejezésének napjára (45 napon belül):
      1208,1212,1201,1265 45 napon belül.
      Iparűzési bevallás.
      Vagyonfelosztási javaslat.
      Üdv.
      Erika

  138. 106
    • Andi on 2012. március 26. hétfő at 12:25
    • Válasz

    Sziasztok!

    A következőt szeretném kérdezni: van egy készpénzes számla,villanyszámla átszámlázásáról szól.
    A számla kelte 2012.01.23.,a 2011.decemberi díj átszámlázása szerepel rajta.
    Kérdezném,hogy ez elhatárolás-e,ha igen,hogy könyveljem?
    Ha nem,akkor hogyan?
    Köszönöm!
    Andi

    1. 106.1

      Szia,
      Januárra kell könyvleni, és elhatárolni, mert decembert terhelő költség a villanyszámla.
      2011-ben:
      T51-K48
      2012-ben:
      T48-K51
      Számla:
      T51-K454
      T466-K454

      Üdv.
      Erika

  139. 105
    • Judit on 2012. március 19. hétfő at 21:23
    • Válasz

    Tisztelt Szakértő!

    FEOR számmal kapcsolatban érdeklődnék.
    Kft-t szeretnénk alapítani, a Kft. 2 képesítéshez kötött tevékenységet folytatna. Az ügyvezető ingyenesen vállalná a tisztséget, de nem rendelkezik egyik képesítéssel sem.
    Az alkalmazott végezné a kétféle tevékenységet, azonban nem tudom, hogy melyik FEOR számmal jelentsem be a két képesítéshez kötött tevékenység közül. Van jelentősége, hogy melyik FEÁOR számmal jelentem be az alkalmazottat? Munkaszerződésében lehet úgy, hogy megjelöljük az egyik munkakört és a tájékoztatóban tisztázzuk a felelősségeket? Előre is köszönöm a választ!

    1. 105.1

      Kedves Judit!
      Arra a FEOR számra jelenteném be az alkalmazottat, amelyik a jellemzőbb, amelyik munkakör nagyobb részben kitölti a munkakörét.
      Pl. eladó + logisztikus: a napi munkaidejében melyik amivel többet foglalkozik.
      De: van rá lehetőség, hogy pl. 2 * 4 órára jelentse be a cég: itt nincs gond: két FEOR számon, két szerződéssel.
      Az első eset a gyakoribb, nem tájékoztatóban, hanem a munkaköri leírásban kell részletezni a konkrét feladatokat.
      Ha a két tevékenységet pontosabban tudom, akkor többet tudok segíteni.
      Üdv.
      Erika

  140. 104
    • kicsikavics on 2012. március 18. vasárnap at 20:35
    • Válasz

    Tisztelt Erika és Ágnes!

    Nem tudom, jó helyen járok-e, de mivel nem tudom hová forduljak segítségért, és rábukkantam erre az oldalra, gondoltam talán itt választ kaphatok a kérdéseimre.:)

    Ezek a következők lennének: Régóta gondolkodom azon, hogy hétvégente egy kis kereset-kiegészítésként használt ruhákat árulnék helyi piacokon. Milyen feltételei vannak ennek? Kell-e a használt ruháról számlát adnom, hisz én sem kaptam, mikor vettem (bár egyértelmű, hogy a továbbértékesítés a cél).

    Az árusítást megtehetem magánszemélyként (esetleg adószámos magánszemélyként talán?), vagy kell hozzá vállalkozói igazolvány? (Jelenleg gyeden vagyok, nyártól leszek gyesen, egyébként főállású munkahellyel rendelkezem.

    Valamint hol tudok annak utánanézni, kinél lehet asztalt foglalni a piacon? (kinek kell szólnom, hogy hahó, szombaton jönnék..?)

    Utolsó kérdés: ha esetleg úgy látnám, kelendőek a ruhák, tervezem, hogy belevágok egy kisebb bolt nyitásába is. Gyes mellett lehetek vállalkozó, ezt tudom, viszont dolgozhatok is eladóként a saját vállalkozásomban akár 8 órában is?

    A választ előre is nagyon nagyon köszönöm!!!

    Üdvözlettel: kicsikavics

    1. 104.1

      Kedves Kicsikavics!

      A magánszemélyként végzett ingó értékesítés adóztatása nincsen igazán pontosan szabályozva. Mióta az online aukciós oldalak léteznek az adóhivatal gyakran bünteti a magánszemély értékesítőket. Érdemes körültekintően eljárnod.

      Az üzletszerű használt ruha értékesítését kezdetben magánszemélyként is végezheted.Ez ún. összevonandó jövedelmed lesz.
      Mivel ezt a tevékenységet üzletszerűen végzed, ezért be kell jelentkezned az adóhatósághoz és adószámot kérned. Illetve választanod kell, hogy az áfa alanya szeretnél-e lenni. 5 millió Ft-ig áfa mentesség választható. Esetedben ez tűnik célszerűnek.

      600 ezer Ft bevételig nem kell szja-t fizetned, de a fenti bejelentkezésekre ettől függetlenül szükség van.
      Ha eléred a határt, akkor a teljes bevételed adóköteles lesz, nem csak a 600 ezer Ft feletti rész.

      Az adó mértéke:12,48% szja+27% eho
      Az adó alapja: eladási ár-beszerzési ár

      Az adószám birtokában én vásárolnék egy nyugtatömböt és értékesítéskor nyugtát adnék a vevőknek. Mert enélkül nem tudnád megállapítani és hitelt érdemlően bizonyítani, hogy nem érted el a 600 ezer Ft-os határt.

      A beszerzésről mindig kérj nyugtát, bizonylatot, elismervényt, ami bizonyítja, hogy mennyiért vetted az árut, amire szükséged is lesz az adóalap megállapításához. Ha ez nincs meg, akkor az szja tv. vélelmezi, hogy az eladási ár 25%-a a haszon és ez lesz az adóalap.

      Ha magánszemélyként értékesítesz, akkor az szerintem nincs hatással a gyedre, gyesre való jogosultságodra. Ennek azért még érdemes külön utánajárni.

      A piaccal kapcsolatos kérdésed nem az én szakterületem, gondolom, hogy ki lehet deríteni, hogy ki üzemelteti a piacot és beszélhetsz velük telefonon. Vagy megkérdezhetsz olyanokat, akik már árulnak, hogy mi az ügymenet.

      A gyes mellett heti 30 órát dolgozhatsz, erre figyelve lehetsz majd eladó a saját üzletben.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  141. 103
    • őstermelő nyugdíjas on 2012. március 16. péntek at 10:07
    • Válasz

    Kedves Válaszoló!

    Segítségét kérem! Édesapám nyugdíjas őstermelő. Az éves bevétele őstermelőként nem haladja meg a 600.000-,Ft-ot. Azonban időszakosan besegít egy mezőgazdasági vállalkozónak. A legmagasabb tavalyi évi havi bére 65.920,-Ft volt, éves szinten 241.020,-Ft. Kérdésem, hogy kell-e neki adóbevallást készítenie, vagy valamilyen fizetési kötelezettsége származik-e a munkával kapcsolatosan? A vállalkozó a járulékot minden az adóhatósághoz bejelentett nap után fizette utána.

    Megtisztelő válaszukat, segítségüket előre is köszönöm!

    Tisztelettel:
    őstermelő nyugdíjas

    1. 103.1

      Kedves Őstermelő Nyugdíjas!

      Az édesapádnak nem kell szja bevallást benyújtania, mivel egyik jövedelem fajtánál sem éri el a mentesség határát.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  142. 102

    Kedves Mindenki! Ki tud nekem segíteni? Előre is köszönöm. Tehát a rövid történet:
    Van Magyarországon 15 éve egy betéti társaságunk a feleségemmel (feleségem beltag, én kültag). Jelenleg semmi bevételünk nincs.
    Németországban élünk 2 éve életvitelszerűen, én főállásban dolgozom (folyamatosan) egy német cégnél a feleségem pedig szezonálisan de mindig csak 4 órában van bejelentve (minijob adómentes). A gyerekek is itt járnak iskolába. Az egész család az én biztosításom által van biztosítva (állami bizt. AOK Bayern). A kérdésem a következő lenne:.
    Kell-e nekünk Magyarországon a feleségem (BT beltag) után járulékot fizetni? Ez egyszerűen nem hagy nyugodni. A könyvelőm azt mondja, hogy fizetnem kell.
    Előre is köszönöm a válaszokat.
    Szép napot mindenkinek, Üdv, Szilárd.

    1. 102.1

      Kedves ferrum75,
      Mivel a BT beltag gondolom ügyvezető is, aki személyes közreműködésre kötelezett, így a minimum bér (tevékenység függően a garantált bérminimum) után a járulékokat itthon a cégnek meg kell fizetni.
      Érdemes lenne olyan beltagot választani, akinek van 36 órát meghaladó jogviszonya máshol, akár külföldön is lehet.
      Ez utóbbi esetben nem kellene a BT-ben járulékot fizetni. Ha viszont nem működik a BT, és nem is fog, akkor pedig a végelszámolás vagy eladás is jó megoldás lehet.
      Üdv.
      Erika

      1. 102.1.1

        Kedves Erika!
        Köszönöm szépen a gyors választ. Akkor csak marad az a megoldás hogy módosítanom kell a t. szeződést, és én leszek a beltag.

        Üdv, Szilárd.

        Ha valakit esetleg érdekelne egy 1996 óta meglévő BT, akkor én szívesen átadnám, teljesen ingyen!

  143. 101

    Kedves Mindenki!

    Szerdán vizsgázom számvitelből.Jövedelemelszámolással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.2012-től változtak a cég terhei. Szociális hozzájárulási adó lett 27%. És ennek létezik adókedvezménye.Ezt hogyan kell könyvelni? Egy rövid kis példában tudnátok szemléltetni,hátha ilyesmi is lesz a vizsgán.
    Előre is köszönöm a segítséget!
    Üdv.
    Bagolykoma

    1. 101.1

      Kedves Bagolykoma,
      A szociális hozzájárulási adó:
      T56 – K 46-47
      Ha kedvezményes, akkor a kedvezménnyel csökkentett összeget írod elő.
      Üdv.
      Erika

  144. 100
    • T.Ágnes on 2012. március 8. csütörtök at 00:34
    • Válasz

    Alkalmazott vagyok egy Kft-nél.Az adóbevallásommal jött ez az üzenet.Mivel nem vontak SZJA-t tőled,a bruttód utáni 16%-ot az adójóváírásból és a családi adókedvezményedből tudták be.Így hiába van még fennmaradó ősszeg az adójóváírásből és a cskedv-ből is,mivel nem vontak adót nem tudod igénybe venni.Ez hogy lehet?Ki a hibás ezért?Végleg elestem a a családikedvezménytőL
    köszönettel

    1. 100.1

      Kedves Ágnes!
      A családi kedvezmény és az adójóváírás a következő módon működött:
      Volt pl. a fizetésed bruttó 100eFt.
      Adó számítása:
      100.000.-*1,27*16%=20.320.-Ft adó
      Ebből adójóváírás: 12.100.-Ft + gyerekkedvezmény 8.220.-Ft.
      Fizetendő adód: 0 Ft.
      Ha egész évben ez így volt, akkor nem veszítettél el semmit, hiszen figyelembe vették a kedvezményeidet.
      Ha maradt még ezen felül fel nem használt kedvezmény, azt megosztással az év végi adóbevallásban a másik szülő is igénybe veheti.
      Érdemes adóbevalláskor szakemberre bízni a bevallás elkészítését, és megosztott családi kedvezménynél ezt egyszerre elkészíttetni.
      Ha az egész éves adó összesen 0Ft, akkor onnan már nincs több visszaigénylés, mert a le nem vont, be nem fizetett adóból nincs mit visszakérni.
      Üdv.
      Erika

    2. 100.2
      • Erika on 2012. április 20. péntek at 10:45
      • Válasz

      Tisztelt szakértő!

      2 gyermekem van, a családi adókedvezményt a férjemml megosztva vettük igénybe, de most vettük észre, hogy 3 hónapig nála 2 gyermekre számolták el. Mit kell most tenni, a cég fogja visszavonni a férjemtől?

      Válaszát előre is köszönöm:

      Erika

  145. 99
    • Gabi on 2012. március 6. kedd at 11:42
    • Válasz

    Sziasztok!
    Mérlegképes könyvelő képesítésemet 2002-ben szereztem meg. Az elmúlt 10 évben Gyes-en, Gyet-en voltam, így a megszerzett tudásom teljesen elavult.
    A kérdésem az lenne, hogyan tudnék visszatérni a munka világába? Van-e olyan tanfolyam, továbbképzés, aminek az elvégzése után ismét dolgozhatok?
    Nem tudom merre induljak el, és sajnos a Munkaügyi Központban nem tudtak erre vonatkozóan választ adni, ill. egy olyan javaslattal rukkoltak elő, hogy “hallgassam” el a már meglévő képesítésemet, és jelentkezzek egy most induló mérlegképes könyvelő tanfolyamra. Félek, nem ez lenne a legjobb megoldás.
    Válaszotokat előre is köszönöm!
    Üdv, Gabi

    1. 99.1

      Kedves Gabi!

      Hát bevallom, én ezért nem mennék el ismét egy mérlegképes tanfolyamra. A jogszabályok folyamatosan változnak, de maga könyveléstechnika lényegesen nem változik meg. Szerintem bele fogsz ismét rázódni.
      Hogy mit ajánlunk Neked? Az most még titok, hamarosan eláruljuk. Figyelj jól!!

      Mónika

      1. 99.1.1
        • Amália on 2012. április 17. kedd at 14:42
        • Válasz

        Hasonló cipőben járok de nem találom mit ajánlottatok!!

        1. 99.1.1.1
          • Móni on 2012. április 24. kedd at 10:03
          • Válasz

          Szia!

          A Mérlegképes Tanirodai képzésünket tudom ajánlani, ahol megmutatjuk, hogy miként is működik a könyvelés “élesben” könyvelőprogram segítségével.

          A május 9-i, s azt követő 4 alkalomra még lehet jelentkezni.

          Mónika

  146. 98

    Kedves Ildikó!

    Azt szeretném kérdezni, hogy jól gondolom-e az alábbi könyvelést.
    A cég akinek könyvelek egyik ingatlanját (egy lakást) egy az egyben elcserél egy másik ingatlanra (lakásra). A csereszerzősben az ingatlanok értéke 20-20 millió Ft. A cég könyvelésében az ingatlan könyv szerinti értéke 2.000.000 Ft, a cég a számviteli tv. szerinti lehetőséggel élve piaci értéken értékelte az ingatlant azaz értékhelyesbítést és értékelési tartalékot is képzett.
    Ingatlancsere esetén tehát mindkét fél eladó és vevőként is fellép.
    Tehát ha értékesítem az ingatlanomat akkor:
    T 129-159 tárgyi eszk. tervsz. écs.-K 12-15 tárgyi eszk.
    T861 értékesített tárgyi eszk. könyvsz. értéke-K12-15 t.eszk.
    T 311 vevő – K 961 egyéb bevétel
    T311 vevő – K 467 fizetendő Áfa
    T 861 – K 12-15 (Könyv szerinti nettó érték)
    T 961 – K 311 csereszerződésben meghat. értéken
    Ez alapján nekem eredményem fog képződni pedig tényleges pénzmozgás nem történik.
    A vételnél
    T12-15 – K 45 szállító 20.000.000
    T466 – K 45 szállító Előz. felsz. ÁFA könyvelése
    És itt a kérdés mivel pénzt sem kapok akkor a szállító hogyan egyenlítődik ki?Hogyan képződhetett eredményem?
    Valamit elnéztem?

    1. 98.1

      Kedves Melani,
      tárgyi eszköz kivezetése:
      T129-K861
      T861-K12
      értékhelyesbítés kivezetése:
      T417-K127
      Értékesítés bevétele
      T311-K961
      Ingatlan beszerzés
      T161-K455
      Ingatlan aktiválás
      T12-K161
      Csereügylet összevezetése:
      T389-K311
      T455-K389
      Eredmény azért képződik, mert az eladott ingatlan 2 milliót ért már csak a tárgyévben, de elcserélve 20 milliós értéken lett.
      A szerződések alapján egy átvezetési számlán kell összevezetni a vevői-szállítói lábat a könyvelésben, mivel pénzmozgás nem történik.
      Üdv.
      Erika

      1. 98.1.1

        Érdeklődni szeretnék, hogy egy 1 hetes könyvelő cégnél töltött gyakorlatkor milyen feladatokat bízhatnak rám? Még most járok a főiskolára és ott kell gyakorlat.
        Köszönöm előre is a választ!

        1. 98.1.1.1

          Kedves Mariann!

          Ez nagyban függ az adott cégtől, s a Te hozzáállásodtól is. Próbálj minél többet érdeklődni, kérdezni, hogy minél több dolgot megmutassanak Neked. Bízzunk benne, hogy nem csak kávét főzni engednek.
          Azt feltétlen kérd meg, hogy mutassák meg Neked, hogy miként néz ki élesben a könyvelőprogram használata.
          Szerintem adatot fogsz rögzíteni 🙂
          Majd beszámolsz nekünk a tapasztalatokról?
          Sok sikert a gyakorlathoz!!

  147. 97

    Kedves Erika!

    Olyan kérdésem lenne, ha könyvelek cégeknek, mi a teendő a helyi adójukkal? Honnan tudom, hogy milyen adót kell fizetniük? Kell ezzel kapcsolatosan bevallást beadni márc. 15-ig? Válaszát előre is köszönöm!

    Mária

    1. 97.1

      A helyi adókkal kapcsolatban mindig ott kezdjük, hogy megnézzük, hogy azon a településen/településeken, ahol a cég működik (székhely + telephelyek) milyen helyi rendeletek vannak a vállalkozókat terhelő adókkal kapcsolatban.

      Ami mindenhol érdekes, az az iparűzési adó.

      Ennek %-át is szintén gyakorlatban a település weblapjáról tudjuk megnézni, vagy egyszerűen felhívjuk az ottani adóirodát az önkormányzatnál. (itt az egyéb vállalkozókat érintő adókat is helyből elmondják)

      Ha már nem induló vállalkozásról van szó, akkor a települési önkormányzatok mindig kiküldik, hogy mely adóra mennyi a fizetési kötelezettség (általában évente 1-2x).

      Bevallani év végén kell az iparűzési adót május 31-ig az előző évről. Ebben állapítjuk meg a következő két (szept 15 és következő év márc 15) esedékes iparűzési adó előleget.

      Így most március 15-ig csak fizetni kell a 2012. évi 1. félévi előleget, a 2010. évi bevallás alapján (abban találod, ha új cég, akkor a bejelentkezéskor megadott előleg alapján).

      Kommunális adót is a helyi rendelet szabályai szerint kell fizetni, már ahol van.

      Telek és építményadót is kivetéssel állapítja meg a helyi önkormányzat, arról is küldenek értesítést.

      A gépjármű adót nem kell bevallani mert az a BM központi adataiból kapják meg, így arról csak küldik az értesítést.

      Üdv.

      Erika

      1. 97.1.1

        Akkor ha jól értem, a helyi adókat most csak befizetni kell a kiküldött értesítések alapján? Bevallást egyik helyi adó esetében sem kell beadni márc. 15-ig? Tehát mint könyvelőnek, nekem most nincs semmilyen teendőm? Illetve olyan kérdésem lenne, hogy ezeket az adókat milyen nyomtatványon kell majd bevallani? Válaszát előre is köszönöm!

        1. 97.1.1.1

          Kedves Kimara,
          Most március 15-ig helyi adóban csak fizetési kötelezettség van, bevallás majd május 31-ig. Minden önkormányzat helyi weblapján általában elérhető a nyomtatvány, de sok helyen ki is küldik a vállalkozásoknak.
          Üdv.
          Erika

  148. 96
    • Somogyi Andrea on 2012. március 2. péntek at 00:32
    • Válasz

    Szia !
    Még nagyon az alapoknál járok könyvvitelből. A számlák összefüggéseit értem. Az nem világos, hogy a kontírozásnál honnan kell tudnom, hogy melyik lépés után mi jön? A bérszámfejtést értem, hogy miért úgy kell. De a többi gazdasági eseménynél honnan tudom, hogy melyik számláról mikor hova utalok? Hol találok a kontírozásról részletes leírást? Nagyon várom a válaszodat Andrea

    1. 96.1

      Kedves Andrea!

      A titka a sok-sok gyakorlás, hogy rutinná váljon.
      Az elején nagyon sokat segít, ha tudod, hogy egy számla eszköz-, forrás-, költség/ráfordítás-, vagy eredményszámla, s melyik számla melyik oldalon nő vagy csökken.

      Ha ezeket tudod, s azt, hogy egy gazdasági esemény mely számlákat érinti, akkor már “ki tudod sakkozni”, hogy miként kell lekönyvelni.

      Mire gondolok itt?

      Nézzünk egy készpénzfelvételt!
      Készpénzfelvétel esetén két eszközszámlát érint a gazdasági esemény.

      A pénztárban lévő pénz nő, ezért a pénztár számla Tartozik oldalára kell könyvelni, s a bankszámlán csökkenés következik be, ezért az elszámolási betétszámla Követel oldalára kell könyvelni.

      Tehát a könyvelés:
      T: 381 Pénztár K: 384 Elszámolási betétszámla

      Fontos tudni, hogy ha egy gazdasági esemény keretében az egyik számla követel oldalára könyveltél, akkor a másik számlának a tartozik oldalára kell könyvelned.

      Bízom benne, hogy tudtam segíteni.

      Jó tanulást!

      Mónika

  149. 95
    • Gábor on 2012. február 28. kedd at 17:57
    • Válasz

    Kedves Válaszadó!

    Az lenne a kérdésem, hogy ha külföldön (Ausztria, Németország) szeretnék mérlegképes könyvelőként dolgozni mit kell tennem? Kell-e esetleg valami különbözeti vizsgát letenni vagy elég a nyelvtudás? 🙂

    Válaszodat előre is köszönöm

    Gábor

    1. 95.1

      Kedves Gábor!

      Sajnos ebben a kérdésben nem tudok Neked segíteni, de ezen az oldalon nézz szét, hátha találsz valami hasznos információt: https://www.help.gv.at/Portal.Node/hlpd/public, ez egy olyan oldal ahol a munkavállaláshoz adnak segítséget.

      Ha sikerül infót szerezned, kérlek oszd meg velünk is!

      Sok sikert kívánok!

      Mónika

  150. 94

    Kedves Móni!

    Én ugyan nem vagyok könyvelő tanonc, de kezdő vállalkozóként kénytelen vagyok sok könyvelési problémával szembenézni.
    Az első ilyen a közös rendelés.
    Mivel kis vállalkozást viszek, vagyis inkább nanovállalkozást, ezért nem tudok egyedül rendelnia beszállítóktól, mert nem érem el a minimum rendelési mennyiséget. Ezt úgy tudnám kiküszöbölni, ha 2 másik vállalkozóval közösen rendelnénk az alapanyagot. Persze a számla csak az egyikünk nevére szólhat. No de hogy lehet ezt lekönyvelni?

    1. 94.1

      Kedves Virgie,
      Egy vállalkozó megrendeli, majd az eredeti felosztás szerint továbbszámlázza a másik két vállalkozónak.
      Üdv.
      Erika

  151. 93

    Sziasztok!
    Tavasszal szeretném elkezdeni a mérlegképes tanfolyamot.A BGF-KVIK-en végeztem, szerintetek elég lehet a sikeres vizsgához, ha a PSZF-es 168 órás intenzív tanfolyamot végzem el?
    Köszönöm

    1. 93.1

      Szia!

      Nem merem számodra azt mondani, hogy igen. Véleményem szerint az intenzív tanfolyamhoz azért kell egy stabil alap. Ha úgy érzed, hogy számodra ez adott, akkor vágj bele!
      Mónika

  152. 92
    • Kondrát Erika on 2012. február 5. vasárnap at 18:16
    • Válasz

    Kedves Ági!
    Én 2011. áprilisában felbontottam 10.évforduló előtt az életbiztosításom.A biztosító társaság telefonon tájékoztatott hogy az utolsó 3 év adókedvezményét kell visszafizetnem 20%-kal növelt értékével.2010-ben nem igényeltem vissza adókedvezményt,ezért úgy gondolom hogy csak a 2008,2009 éveket kell visszafizetnem.Az adóbevallási útmutató az adóbevallás 52.sorára vonatkozó kitöltési leírást viszont nem értem,mi az a 36% a 2009-es évre? Most akkor mennyit kell visszafizetnem?
    Köszönettel: Erika

    1. 92.1

      Kedves Erika!

      2009-re is az igénybe vett adókedvezmény 20%-kal növelt összegét kell visszafizetni,mint 2008-ban. A kitöltési útmutató egy kicsit bonyolultul írta le ugyanazt a szabályt, mert a törvény is így fogalmazott 2009-ben. (2009-ben az igénybe vehető adókedvezmény 30% volt, ez 20%-al növelve=36%)

      Üdv,
      Ági

  153. 91
    • Oláhné Kati on 2012. február 5. vasárnap at 15:49
    • Válasz

    Lenne egy kérdésem.

    Van egy szgk. amit 2008.01.01-én helyeztek üzembe. Bekerülési értéke: 4251000.- ft Maradványérték 1900000,- ft.
    Leírási kulcs 20 %.

    Elszámolt écs. 2008-ban 470232,- ft
    2009-ben 470232,- ft
    2010-ben 470232,- ft
    2011-ben 401952,- ft, mert értékesítve lett 2011. 11.08-án, 2400000,- ft-ért (bruttó)

    Lekönyveltem az értékesítést 381- 961 1920000,- ft
    467 480000,- ft

    Bruttó érték kivezetése: 861 – 132 4251000,- ft
    2011.11.08-ig elsz.écs./halm./ 1392- 861 1812648,- ft

    Ez így jó, mert a 861-en 2438352,- az egyenleg. Hogy lesz nulla a te. kartonom. Igaz ebből lejön az értékesítés ami 1920000 vagy 2400000 ( nem tudom, hogy itt a bruttó értéket vagy a nettót kell néznem?)

    Ha a bruttót, akkor a 4251000 – 1812648 écs – 2400000 értékesítés Marad 38352,- ft. Erre értékvesztés számolok el?

    Hogyan működik a selejtezés ugyanezekkel az értékekkel?

    Köszönöm a segítséged.
    üdv. Kati

    1. 91.1

      Kedves Kati!
      A tárgyi eszköz kartonod nulla, ha úgy könyvelted, ahogy írtad.
      T861-K14 4.251.000.-
      T149-K861 1.812.648.-
      Nem maradt rajta semmi.
      Viszont, ha személygépkocsi, akkor miért áfa-s az eladás? Ha nem lehetett levonni az áfa-t a beszerzéskor (mert szgk-nál szerintem nem lehett), akkor eladáskor sem kell az áfa-t felszámítani.
      Így az értékesítés:
      T311-K961 1.920.000.- és nem számolunk rá áfa-t.
      Ha szgk, akkor az nem 13 szerintem, hanem 14, hacsak nem taxi, vagy szállításra használták. (ez utóbbi esetben, viszont tgk, és akkor áfa-s az eladás).
      Üdv.
      Erika

  154. 90
    • Noska Julianna on 2012. február 5. vasárnap at 10:38
    • Válasz

    Kedves Ági!

    Köszönöm szépen a válaszodat.

    Abban kérném a segítségedet, hogy ami kölcsönt “magánzsebből” adtam a vállalkozásnak,azt a házipénztárba könyveltem be,nem fizettem be a bankszámlára,de a bankszámláról adtam vissza “magamnak”, ez így helyes?

    Az lenne még a kérdésem, hogyha az ügyfeleimnek adok ajándékot a vásárlás mellé, ennek az összege elszámolható-e költségként és van-e adóvonzata?

    Köszönöm szépen,
    üdv:
    Julianna

    1. 90.1

      Kedves Julianna!

      Nem baj, hogy a bankszámláról fizetted vissza a kölcsönt, nincs jelentősége.

      Az ügyfél megajándékozás egy nagyon bonyolult, sokrétű téma adó szempontból. Azt írom le neked, hogy hogyan csináld, hogy ne kelljen plusz adót fizetned és az ajándék költségként elszámolható legyen:

      Ekkor gazdasági fogalommal nem ajándékot adsz, hanem termékben kifejezett árengedményt. Az “ajándék” nem lehet nagyobb értékű, mint a ténylegesen megvásárolt termék. A szerződésben és a számlán ne használd az ajándék szót.

      A számlázásra nagyon oda kell figyelni:

      1.) verzió

      1. termék: 1,000 Ft
      2. termék (ez az ajándék): 300 Ft
      Engedmény:-300 Ft
      Fizetendő: 1,000 Ft

      2.) verzió

      1.+2. termékből álló csomag együtt: 1.000 Ft
      Fizetendő: 1,000 Ft

      Üdv,
      Ági

      1. 90.1.1
        • Noska Julianna on 2012. február 7. kedd at 17:14
        • Válasz

        Kedves Ági!

        Nagyon szépen köszönöm a válaszodat, hálás vagyok érte!

        Tehát ha így írom meg a számlát, ez lesz megnevezés a számlán::
        x+y termékből álló csomag: 12.000Ft

        Fizetendő: 12.000 Ft, akkor így nem kell az ajándék után adót fizetnem és az ajándék értékét elszámolhatom költségnek? Jól értelmeztem?

        Köszönöm szépen,további sok sikert kívánok!

        üdv:
        Julianna

  155. 89

    Kedves Valaki!

    Nagyon örülök,hogy megtaláltam ezt az oldalt mert rengeteg segítséget találtam rajta 🙂 Suli mellett felvettek egy 2fős könyvelőirodába számlákat rendezni és kontírozni. Most viszont ki kellene számolnom egy áfamentes egyéni vállalkozószja fizetési kötelezettségét, úgy hogy nem segítenek hozzá. Tudod ez a mgszoksz vagy megszöksz 🙁 játék. A netet használhatom segítségül 🙂 Nekem csak egy kis megerősítésre van szükségem. Van 10.000Ft bevétel kivonom a költséget 3.000 és a 7.000Ft szozom 16%. Fizetendő szja 1.120ft. Ugye?

    A másik egyéni vállalkozó viszont -3.000Ft 🙁 rakok be vállalkozói kölcsönt 3.000Ft, így nulla a pénztár, de itt nincs mit felszoroznom 16%-kal. akkor most mi van? Ő veszteséges és kész?

    Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget 🙂
    Fruzsina

    1. 89.1

      Kedves Fruzsina!
      1.)A vállalkozó szja mértéke 10% (500 millió felett meg 19%)
      -szja tv 49/B § (9), nem 16%. Erre vigyázz!
      2.)Itt nem a házipénztár nagysága határozza meg az adó alapját, hanem ugyanúgy a nyereség (=bevétel-ktg)

      Amire még figyelj, hogy eléri-e a vállalkozó jövedelme a nyereségminimumot. Szja tv 49/B § (8) és (23) bekezdés.

      Javaslom kezd el olvasni a tv-eket, ha bárki mondd valamit, hogy ez így meg így van, akkor keresd meg, hogy melyik jogszabályban hova van ez leírva.

      Üdv,
      Ági

      1. 89.1.1
        • Kiss Fruzsina on 2012. február 4. szombat at 01:36
        • Válasz

        Kedves Ágnes!

        Nagyon szépen köszönöm a segítséget 🙂
        Kellemes hétvégét kívánok 🙂
        Üdv.
        Fruzsi

  156. 88
    • Tóth Erzsébet on 2012. február 1. szerda at 15:48
    • Válasz

    Kedves Segítő!

    Ügyvédi Irodává alakult férjem egyéni ügyvédből.
    Eddig evás volt, most kettős könyvvitelre kellett átállni.
    Szeretném megkérdezni, hogy az ügyvédi letétet hogyan kell lekönyvelni. Elég sok szokott lenni bankszámlán.
    A segítséget előre is nagyon szépen köszönöm
    Üdvözlettel Zsó

    1. 88.1

      Kedves Zsó!
      Az ügyvédi iroda, az már kettős könyvvitel.
      Az ügyvédi letét, az egy kötelezettség, mert majd vissza kell fizetni az ügyfeleknek.
      Így annak a 47-es számlaosztályban nyitnék egy főkönyvi számlát egyéb kötelezettségek között. Viszont ezt érdemes lenne bontani, ha sok tétel van valamilyen csoport szempont szerint, hogy átláthatóbb legyen.
      T384-K47
      Üdv.
      Erika

  157. 87
    • Noska Julianna on 2012. január 30. hétfő at 22:55
    • Válasz

    Kedves Ági!

    Még egy kérdés eszembe jutott:)

    Hogyan kell ezt értelmezni?

    2012-től a heti 36 órát meghaladó jogviszony mellett az egyidejűleg fennálló más jogviszonyaiban is köteles megfizetni a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

    Ezt azt jelenti, hogy aki heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett egyéni vállalkozó-mint én is-, az megfizeti a főállása és a vállalkozása után is a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot? Ha nincsen kivét, akkor mi után kell megfizetni?

    Köszönöm szépen a segítségedet,
    üdv:
    Julianna

    1. 87.1

      Ha nincs vállalkozói kivét, akkor nem kell járulékot fizetni, ha van mellette heti 36 órát meghaladó munkaviszony (ez állítólag 2012-ben már változott heti 40 órára, de még nem jártam utána, hogy így van-e.)

      A korábbi években az ilyen többes jogviszonyoknál volt egy kedvezmény, hogy a második jogviszonyban már nem kellett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezt a kedvezményt törölték el.

  158. 86
    • Noska Julianna on 2012. január 30. hétfő at 22:36
    • Válasz

    Kedves Ági!

    Köszönöm szépen a válaszodat, így már nyugodtan visszaadom “magamnak” a kölcsönt.

    A következő kérdésben nem tudok dönteni, ebben kérném a segítségedet:

    én itthon dolgozom, itthon van az irodám. A lakáson van hitel,ennek a törlesztő részlete négyzetméter arányosan, úgy, mint a villany, gáz esetén elszámolható-e költségként?

    Köszönöm,

    üdvözlettel:

    Julianna

    1. 86.1

      Sajnos nem tudod elszámolni ktgként a hitel törlesztőrészletét.

  159. 85

    Szia Móni!

    Azt szeretném kérdezni, hogy a rehabilitációs hozzájárulást hogyan könyveljük, pontosabban, hogy milyen könyvviteli teendők vannak vele?

    Köszönettel: Anita

  160. 84
    • Noska Julianna on 2012. január 15. vasárnap at 20:33
    • Válasz

    Kedves Ágnes! Kedves Ildikó!

    Tavaly indult a vállalkozásom,amikor a magán “zsebemből” adtam a vállalkozásnak induló tőkét.

    Az lenne a kérdésem,hogy most már ezt visszafizethetem-e magamnak? Van -e ennek valamilyen adózási szabálya? Remélem nincsen:)

    Köszönöm,

    üdvözlettel:

    Julianna

    1. 84.1

      Kedves Julianna!

      Ha a vállalkozásodnak kölcsönt adtál, és most már az nyereséges annyira, hogy vissza tudja neked adni a pénzt, akkor nyugodtan visszaveheted. Ez nem jár semmiféle adófizetési kötelezettséggel.

      Ha a kérdésed a jegyzett tőkére vonatkozik, azt csak tőkeleszállítás útján vonhatod ki, de min. 500.000 Ft-nak maradnia kell. Ennek már lehetnek adó vonzatai. Ez egy összetett, bonyolult szabály ebbe most nem megyek bele.

      Üdv,

      Ági

  161. 83

    Sziasztok!
    Egy teljesen más kérdésben szeretnék segítséget kérni.
    A Tao-val kapcsolatba. a 2012-évi adó megállapításánál figyelni kell még az elvárt jövedelemre? Akkora volt a zűr-zavar hogy ez teljesen kiesett. Szóval már nem él ez az adó, vagy maradt minden a régiben? Köszi!!!!!

    1. 83.1

      Kedves Móni!

      Ez a szabály változatlanul megmaradt 2012-ben is.

      Üdv,

      Ági

  162. 82
    • Zsuzsa on 2012. január 10. kedd at 12:43
    • Válasz

    Köszi a válaszokat!
    Hát még nem tudom, legszívesebben úgy csinálnám, hogy most csak az írásbeli, májusban pedig szóbeli, de nem tudom így lehet-e vizsgázni.

  163. 81
    • Zsuzsa on 2012. január 4. szerda at 18:33
    • Válasz

    Kedves Mónika!

    Nekem több kérdésem is lenne a vizsgával kapcsolatban. Az egyik az, hogy honnan lehetne megtudni hogy 2012-ben mikor lesz számvitel elemzés szóbeli és írásbeli vizsga? A másik kérdésem az lenne, hogy a szóbeli tételeket le lehet-e tölteni valahonnan, illetve szerinted miből érdemes készülni rá? (könyv, jegyzet stb)
    Köszönöm előre is!

    1. 81.1

      Kedves Zsuzsi!

      Én itt találtam vizsganaptárt: http://www.pallas70.hu/vizsgakozpont/vizsganaptar/index.php. Itt megtalálod a mérlegképes vizsgák időpontjait.
      A szóbeli tételek sok helyen fent vannak a neten. Elvileg a legjobb, ha jó tanárod volt, ha saját jegyzetből készülsz, és abból a könyvből, amiből a tanfolyamon tanultatok, mert elvileg azt fogja visszakérni, amit leadott.
      Nálad ez nem megoldható? Milyen könyvből tanultatok?
      Egyébként én nagyon szeretem, s ajánlom a Számviteli esettanulmányok 2009 című könyvet. Igaz, azóta több változás történt a törvényben, de nagyon jól felépített könyv.
      Mikor szeretnél vizsgázni?

      Mónika

  164. 80

    Kedves Judit!
    Az alanyi mentességre vonatkozó szabályokat az áfa tv. XIII. fejezetében találod, a 187-196 §-ig.
    Év közben alakult vállalkozásra az 5.000.000 Ft-ot időarányosan kell figyelembe venni. (189 §)
    Az alanyi mentességet a vállalkozó az első olyan számlával veszíti el, amivel átlépi a határt.Az átlépő számla már áfás (191 § (2) bekezdés)
    A NAV-hoz 15 napon belül kell bejelenteni a változást.(Art. 23§ (3)bekezdés)
    Üdv,
    Ági

  165. 79

    Kedves Szakértő!

    Olyan kérdésem lenne, hogy ha az adóév folyamán alakult vállalkozás az alanyi adómentességet választja, mikor veszíti azt el, mikor kell az ÁFA-körbe bejelentkeznie: 5000.000,-Ft vagy az időarányos összegű bevétel elérésekor?
    Kérem, ha lehet a jogszabály pontos megadásával (§, bekezdés) válaszoljon!
    Válaszát előre is köszönöm:
    Judit

  166. 78

    Elnézést kérek mindenkitől hogy a feladatokkal zaklatom a fórum olvasóit, de diák vagyok, és szeretnék segítséget kérni a vizsgákra, aki tud ezekre megoldást, kérem küldje el, előre is köszönöm! 🙂

    2. feladat 2003.július 01-jén alakult ,,X” Nyrt részvényese az ,,Y” Kft, amely cég apportként egy kamiont visz be a vállalkozásba.
    – Az apportba adónál a gép eredeti bruttó értéke 25000 eft, átadáskor 13000 eft a könyv szerinti érték.
    – Az alapító okirat szerinti értéke 14500 eft. A kamiojn üzembe helyezéséért 500 eft-ot fizetett a Nyrt készpénzben.
    – A cégbejegyzés megtörtént.
    – A kamion átvátele július 15-én megtörtént, de rendeltetésszerű használatba vételére csak ugusztus 01-én került sor.
    – Az Nyrt a várható időtartamot 5 évben határozta meg, degresszív leírást alkalmazva, amelynek kulcsai 35, 30, 20, 10, 5% évenként. A várható maradványérték 4000 eft.
    – December 01-jén káresemény miatt megrongálódott, amelynek következtében használhatósága a bekerülési érték 60%-ára csökkent. Térítést nem kaptak a biztosítótól.
    – A kamiont 2003. december 15-én értékesítették 5500 eft-ért (+25%áfa)
    Feladat: Könyvelje a gazdasági eseményeket!

    3. feladat  Egy belföndi székhelyű konzorcium a ,,Z” Nyrt részvényeinek 80%-át megvásárolta március 15-én a BÉT-en. A fizetett ellenérték 4600 M ft, a vásárlás időpontjában a részvények piaci értéke 6000 M ft. A konzorcium hosszú távú befektetései között szerepel a megvásárolt portfólió csomag.
    Feladat: Kontírozza a gazdasági eseményeket a konzorcium szemszögéből.

    4. Feladat  Készpénzért, befektetési céllal 1000 db kamatozó ártákpapírt vásároltunk. Névértéke 10000 Ft/db, bekerülési értéke 10420 ft/db, éves kamat 12%. Az értékpapír kibocsátásának időpontja 2010.04.01., a vásárlás időpontja 2010.10.01., a lejárat időpontja 2012.03.31.
    A vállalkozás számviteli politikája szerint időarányosan felosztja a névérték és a könyv szerinti érték különbözetét.
    Feladat: Könyvelje idősorosan a gazdasági eseményeket.

    5. Feladat  Egy társaság váltóforgalmával kapcsolatban az aábbi információk állnak rendelkezésre: a társaság egyik vevője a tartozásának a felét váltóval egyenlítette ki, a vevőkövetelés összege 10 M ft, az elfogadott véltó névértéke 6 M ft. A váltót március 31-én bocsátották ki, a váltó lejárata tárgyév január 31. A társaság a váltót lejáratkor beváltotta. Az egyik vevő december 01-jén váltóval egyenlítette ki tartozását. Az elfogadott váltó névértéke 2,6 M ft, a váltóval kiegyenlített eredeti követelés értéke 2 M ft. A váltó lejárata a következő és március 31.
    Feladat: Könyvelje idősorosan a gazdasági eseményeket.

  167. 77

    Tudna valaki ebben a feladatban segíteni? :
    1.feladat Egy vállalkozás készleteiről az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Az anyagok árkülönbözete 5%-os tényleges beszerzési ár kisebb, mint az elszámoló ár. A vállalkozás a nagykereskedelmi árukészleteit beszerzéi áron, a kiskereskedelmi árukészletét fogyasztói áron tartja nyilván. Az árrés 45%-os. A gömgyölegek árkülönbözete 30%

    Adatok (e ft-ban)
    211. alapanyagok 12400
    228. árkülönbözet …….
    281. saját göngyöleg 3540
    288. göngyöleg árkülönbözet …….
    261. nagyker áruk 16500
    264. kisker. Áruk 5800
    265. áruk árrése ……..

    A társaság a nagykereskedelmi árukészletének a felét kiszállította a kiskereskedelmi egységébe. A kiszállított áruk fogasztói áron számított értéke 15000 e ft. Az áru kiszállítása saját göngyölegben történt a göngyölegek betétdíjas áron számított értéke 2200e ft.
    Feladat: Állapítsa meg a hiányzó értékeket és könyvelje le a felmerülő gazdasági eseményt!

  168. 76

    Kedves MÓni!
    Terven felüli écs.-t hogyan kell számolni?
    Üdvözlettel:Évi

    1. 76.1

      Szia!

      A terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolnod.

      T: 86 Egyéb ráfordítás
      K: 1.8 Immateriális javak/Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

      Ha vissza kell írni, akkor:
      T: 1.8 Immatáriális javak/Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
      K: Egyéb bevétel

      Csak a kontírtételekre volt szükséged vagy egyéb információra is?

      További szép napot!

      Mónika

      1. 76.1.1
        • Horváth Gáborné/Évi on 2011. december 15. csütörtök at 23:13
        • Válasz

        Szia Móni!
        Köszi szépen a gyors választ. Csak azért kérdeztem, mert átnéztem a tárgyi eszköz segédletet,s elég sokszor jön elő a terven felüli écs. Konkrétan az érdekelt volna, hogy, hogy jön ki a terv szerinti écs-ből a terven felüli écs?De mostmár nézegetem a feladatokat s valami rémlik már.
        Üdvözlettel:Évi

      2. 76.1.2

        Szia Móni!
        Még azt szerettem volna megtudni, hogy ha számítógépet
        vásárol a kft szoftverekkel együtt, akkor a gépet a szoftverek árával együtt kell aktiválni?
        Köszönöm szépen előre is a választ.

      3. 76.1.3
        • Horvath Gaborne on 2011. december 16. péntek at 23:37
        • Válasz

        Szia Móni!
        Köszi szépen!

        1. 76.1.3.1

          Nincs mit! Ezért vagyok itt.

  169. 75

    Szia Móni!
    Mi volt a pénteki meglepi?
    Üdvözlettel:Évi

    1. 75.1

      Szombaton ment ki a hírlevél. s abban volt egy jelszó, amit csak a hírlevelesek tudnak. 🙂
      Nem kaptad meg?

  170. 74

    Kedves Móni!
    Tanulmányozom a tárgyi eszköz segédletet,s a következők a kérdéseim:
    1. 161 egyenlegére lehetne valami “akasztófát”csinálni, mi növeli, mi csökkenti?
    2. Feladatok,példák esetleg vannak hozzá az oldalatokon?
    pl: átsorolás forgó eszközből tárgyi eszközbe
    3. Lehetne a többi részhez is könyvelési segédletet kérni?
    4. A mostani feladatsorban(októberi A írtam) a visszavásárolt saját részvény összegére, miből kellett volna rájönnöm, hogy csak 20%-kal kell számolni?

    (úgy látom az utóbbi vizsgákon mindig egy témakörből választ könyvelési feladatot)
    Lehet, hogy lesz pár kérdésem, de sajnos mindig 6-10 pont kellett volna hogy átmenjek az írásbelin az utóbbi 3 vizsgán,s lenne egypár rész ami nem tiszta, s azokat megkérdezném!Nagyon szépen köszönöm a segítségedet, segítségeteket!
    Üdvözlettel: Horváth Gáborné/Évi

    1. 74.1

      Kedves Évi!

      A jövőhéten készítek egy “akasztófát”, s felteszem az oldalra.
      Feladatokat találsz az oldalon ezen a linken.
      Vannak még ilyen segédletek, de azok a tanfolyamok anyagát képzik, így csak részletek kerülnek fel belőle ide az oldalra bejegyzések formájában.
      Sajnos még nem láttam az októberi feladatsorokat, így nem tudok Neked segíteni.
      Esetleg, ha át tudod küldeni, akkor meg tudom Neked nézni.

      További szép napot kívánok!
      Ha van kérdésed, írj nyugodtan!

      Mónika

      1. 74.1.1

        Kedves Móni!
        Köszönöm a gyors választ!
        Kiegészítő infok ezek voltak:
        1.TAO 10%
        2.A társaság a jegyzett tőkéjének(részvényeinek)egy részét vásárolta vissza 80%-os árfolyamon.(JT:250.000.000.)
        3.A Társaság 3% osztalékot szeretne fizetni
        4.TAO szerinti écs leírás 50850000.-ft
        5.Értékvesztés s annak visszaírása adóalap módosító tétel.
        6.A Társaság 2010. dec.10.-én kapott számlát a Kérő kft-től 5800.000.-ft áfával együtt értékben alapanyag beszerzésről.Ezen számla ellenértékét a Társaság teljes mértékben átutalta2010.12.17.-én és mégegyszer 2010.12.28.-án 5800.000.-5800.000. ft értékben, amely a belföldi szállítók közé került könyvelésre.(4541:228.993.000.-ft)
        Légyszíves küldj egy mail címet, ahova tudok, küldeni feladatsort.
        http://www.friweb.hu/p70merlegkepes/-itt van feladatsor, gondolom felteszik a hiányzót majd.
        Üdvözlettel:Évi

  171. 73

    Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy van egy cégem, aki apportként vitt be 40.000Ft összegű tárgyi eszközt. Köv. évben tulajdonos váltás lett és a tárgyi eszközök kikerültek a könyvelésből, helyettük pénzt raktak be. Ennek a könyvelési folyamata, hogy fog történni?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Niki

  172. 72
    • Ági on 2011. október 24. hétfő at 12:21
    • Válasz

    Kedves Mónika!
    Egy közhasznú alapítványnak könyvelek, amelyért csekély megbízási díjat fizetnek évente egy alkalommal.
    Mivel kezdő vagyok, nem szeretném rosszul csinálni az SZJA bevallásom és az alábbiakban kérném a segítségét.
    A megbízási díjból hogyan kell kiszámolnom a szuperbruttósított összeget,mennyi személyi jövedelemadót kell fizetnem,ha az összes megbízási díjam 84.000,- Ft/év?
    Köszönettel várva válaszát:
    Ági

    1. 72.1

      Kedves Ági!

      Ajánlok Neked egy kalkulátort, szerintem így a legegyszerűbb átlátni: http://www.maxoft.hu/kalkulator/
      Ha még ezután is van kérdésed, írj nyugodtan!

      Mónika

  173. 71

    Kedves Móni!
    A PSZF-en tanultam, és van még 3 lehetőségem, hogy megcsináljam a mérlegképest, csak különbözeti vizsgát kell tennem. Tudnál segíteni, hogy milyen tankönyveket érdemes megvenni, és miből érdemes készülni a jövő márciusi vizsgára?
    Nagyon köszönöm!

    1. 71.1

      Szia!

      Szerintem nézd át az elmúlt évek feladatsorait megoldással együtt, mert abból nagyon hatékonyan fel lehet készülni. Igaz magyarázat nincs hozzá, de az a lényeg, hogy minél több feladatot megoldj. Én nagyon szeretem a Róth-Adorján- Lukács Veit : Számviteli esettanulmányok 2009 -es kiadását. Szerintem jó kis könyv az elméleti részhez.
      És gyere, tanulj velünk! 🙂
      Ha kérdésed van, csak írj nyugodtan!
      Mónika

  174. 70

    Kedves Móni!

    Nekem az eredménykimutatással kapcsolatban lenne kérdésem: az adózott eredményig ragyogóan eljutok, innen azonban megáll a tudomány.:( Tudnál nekem segíteni? Sehol nem találtam sémát arra, hogy hogyan számoljunk tovább.:( Köszönöm: Anita

    1. 70.1

      Kedves Anita!

      Az osztalék számításával van gondod? A kifizethető osztalék, osztalékfizetési korlát okoz problémát? Nézd meg ezt a bejegyzést a témában, hátha segít: http://merlegkepestanoncok.hu/szamvitel/a-tarsasagi-adoalap-es-az-osztalekfizetesi-korlat
      Ilyesmit kerestél?
      Írj nyugodtan, ha bármit tudok segíteni!

      Mónika

      1. 70.1.1

        Kedves Móni!

        Egyszerűen szuper ez a honlap.:) Nagyon köszönöm a segítséget, pont ezt kerestem, a 22., a 23. sor és a MSZE kiszámolása nem ment, de megnéztem ezt, és most már világos.:) Még egyszer köszönöm!:)

        1. 70.1.1.1

          Nagyon szívesen! 🙂
          Örülök, hogy tudtam segíteni.

  175. 69

    Sziasztok! Esetleg tudna nekem vki segíteni abban, adótanácsadó képzésre hol találom meg a számvitel vizsgafeladatokat? Csak a merlegkepest találtam meg eddig! Előre is köszönöm!

    1. 69.1

      Szia!
      Sajnos ebben nem tudok Neked segíteni.

      Mónika

    2. 69.2

      Szia!
      Sajnos nem tudok Neked segíteni.

      Mónika

  176. 68

    Kedves Móni,

    Bontással foglalkozó Kft szemszögéből érdekelne, hogy hogyan könyveli le a bontásért cserébe elhozott tégla, faanyag stb.bekerülési értékét? A szerződés amit írnak, azt tartalmazza hogy a Kft a bontásért cserébe elhozhatja ezeket az anyagokat. Más bizonylat nincs, pénzmozgás nem történik, ill.a másik fél rendszerint magánszemély.
    Köszönettel, Mariann

  177. 67
    • László on 2011. szeptember 20. kedd at 09:15
    • Válasz

    Tisztelt Ildikó!

    Közgazdász végzettséggel jelenleg kontrollerként dolgozom, viszont szeretnék nemzetközi számvitelt tanulni és olyan gyakorlati képesítést szerezni, amit hasznosítani is tudnék.
    Ön szerint jó ötlet-e, ha elkezdeném a könyvvizsgálói képzést? Az mennyire gyakorlatorientált,lenne-e értelme a sok tanulásnak és érteném- e az összefüggéseket, úgy, hogy könyvelőként még nem dolgoztam, viszont mérlegképes képesítéssel rendelkezem.
    Kérném, adjon tanácsot,vagy valami javaslatot továbblépést illetően.

    Előre is köszönettel:

    László

    1. 67.1
      • Klimáné K. Ildikó on 2011. szeptember 28. szerda at 21:17
      • Válasz

      A könyvvizsgálói képzés minden esetben jó dolog. A kérdés az, hogy tudja -e hasznosítani. Egyre szűkül a könyvvizsgálatra kötelezettek köre.
      Hasznosítható gyakorlati képzést szerintem akkor tud szerezni ha először pl. egy könyvelő irodában akár gyakornokkénk is lehelyezkedik, hiszen az életben lehet a legjobb gyakorlatot megszerezni.

  178. 66
    • Donát on 2011. szeptember 12. hétfő at 18:52
    • Válasz

    Szia Móni!

    Amióta utoljára írtam a következőket tapasztaltam. Találtam olyan könyvelési-számviteli-pénzügyi szakember/asszisztens hírdetést, hogy aktív vagy közzép szintű nyevtudás kell cseh-dán-norvég-spanyol-katalán nyelvből. Nem kell regisztált könyvelőnek lenni, nem kell tapasztalat se, és örülünk ha mérlegképes vagy. Én úgy érzem, hogy mostmár úgy adják fel a hírdetésesket, hogy arra senki, vagy csak egy ember tudjon jelentkezni. Ne haragudj, hogy arra használom fel ezt az oldalt, hogy panaszkodjak, de csak te illetve ti vagytok azok, akiknek elmondghatom.

    Donát

    1. 66.1

      Szia!

      Semmi baj, írj nyugodtan, mi meghallgatunk…
      Sajnos már én is tapasztaltam hasonlót, amikor egyértelmű volt, hogy ez egy emberre igaz csak. De sok esetben ezt azért írják ki, mert szabály, hogy a cégnél minden állást meg kell pályáztatni. Így kiírásra kerül, s az a személy nyeri meg, akit szeretnének….

      Ne add fel!!!

      Móni

  179. 65
    • Donát on 2011. szeptember 8. csütörtök at 21:29
    • Válasz

    Szia Móni!

    Néhány kérdéssel ez előtt kérdeztem tőled az Áfa kör váltást önkormányzat esetén. Én meg tudtam, hogy nagyon minimális dolog kivételével ugyanúgy működik, mint a vállalkozások esetében.
    Nekem még lenne egy kérdésem azzal kapcsolatban, hogy mit tanácsolsz kezdő könyvelőnek. Én május környékén végeztem vállalkozási szakirányon mint mérlegképes. Én annyira megszerettem a tanfolyam alatt ezt a szakmát, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. A problémám az, hogy senki nem akakr foglalkoztatni, mert nincs tapasztalatom. Magamtól meg nem akarok belekzdeni, mert nincs meg a tapasztalatom, aztán egy félrekönyvelés alkalmával rajtam csattanna az ostor (elősször az ügyfél ostora). Próbálkoztam már könyvelő irodáknál is, de ott nem alkalmaznak és nem segítenek, akik meg már benne vannak a szakmába, azok meg sajnálják átadni a tudást. Mit tanácsolsz mnit tegyek? Azalapok mennek, de önálló munkához bátortalan vagyok. Ha tudsz valami bíztató megoldást, akkor írj. Jelen pillanatban azon a véleményen vagyok, hogy feleslegesen csináltam meg a képzést.

    Donát

  180. 64
    • Ágnes on 2011. augusztus 30. kedd at 10:26
    • Válasz

    Kedves Mónika!
    Kedves Ildikó!

    Az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni.
    Áruvásárlási hitel
    Pénztárgép van.Be kell ütni a pénztárgépbe az egész összeget,vagy csak az előleget? Számlát minden esetben ki kell állítani?
    Jelen pillanatban csak a hitelező bank értesítő leveléből és a bankszámlára érkezet összegből látom
    az áruvásárlási hitelt.Ez így ,gondolom nem jó!!!
    Segítségeteket nagyon várom és előre is köszönöm!!!
    Üdv:Ági

  181. 63

    Kedves Ildikó!

    Segítségre lenne szükségünk.
    Pénzügyi suliba járunk, az az jártunk, már csak a vizsgák vannak hátra.A könyvvitellel van problémánk.
    Sajnos a munkám miatt, én nem tudtam elmenni csak 1-2 órára, a lényegről lemaradtam.
    Nekem az lenne a problémám, hogy a feladat megoldása során nem tudom, hogy mit hová könyveljek.Mikor könyvelek a tartozik oldalra, mikor a követel oldalra.Ha nem értem a lényeget,akkor hiába magolom be, egy új feledat a vizsgán, és már meg is buktam.Már kezdem feladni.Kérlek segíts.
    Kata

    1. 63.1

      Kata!

      Sose add fel! Láttad az Ingyenes Online Alapozó tanfolyam részeit? Ott segítek az alapokat elsajátítani.
      Ha bármi konkrét kérdésed van, írj nyugodtan, segítek!

      Mónika

  182. 62
    • Gábor on 2011. augusztus 15. hétfő at 10:13
    • Válasz

    Kedves Móni !
    Kedves Ildikó !
    Kedves Mindenki !

    Ha valaki tudna árkalkulációhoz, ár kialakításhoz bármilyen anyagot ( könyv, jegyzet, tankönyv, internetes oldal, stb ) legyen szíves nekem megírni. Nem vagyok tanonc csak laikus, akit ez nagyon érdekel, foglakoztat.

    Ksözönöm előre is a segítséget.

    Gábor

    1. 62.1

      Kedves Gábor!

      Látogasd meg a Kisvállalkozz Okosan oldalt a http://kisvallalkozzokosan.hu linken. Náluk találsz gyakorlati tanácsokat az ügyben.

      Mónika

  183. 61

    Kedves Ildikó!
    Folyamatban vannak a mérlegképes könyvelő vizsgáim, és gondolkodom a Bérügyintéző vagy a Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó tanfolyam elvégzésén. Az lenne a kérdésem, hogy érdemes lenne-e elvégezni a tanfolyamot vagy sokkal több plusszt nem nyújtana a könyvelő képzés után.
    Köszönöm szépen a válaszát!

    Kata

    1. 61.1

      Kedves Kati!
      Én személy szerint nem végeztem el egyik tanfolyamot sem, így gyakorlati tapasztalatom nincs. Ha szeretnél elmélyülni a témában, mert érdekel, akkor szerintem vágj bele!
      Ha elkezded, akkor kérlek oszd meg velünk is tapasztalataid!

      Mónika

  184. 60

    Kedves Móni/Ildikó!

    Júniusban szereztem meg a pénzügyi-számviteli ügyintéző képesítést és nagyon sok hasznát vettem az oldalnak.Szeretném majd ősszel elkezdeni a mérlegképesit,úgy tudtam,hogy van 1-2 modulzáró amely alól felmentést kaphatnék.Sajnos azt a választ kaptam,hogy csak a diplomások.23/2008 (VIII.8)PM rendeletre hivatkoznak.Én ezt megnéztem és a könyvelői modulzáró vizsgánál valóban ez van írva,de az utolsó sor arról szól,hogy amennyiben hitelt érdemlően bizonyítom,hogy ebből és ebből a modulból vizsgáztam akkor megkaphatom a felmentést.Eme utolsó sor sem vonatkozik rám akkor?
    Köszönöm előre is a választ
    üdv:Erika

    1. 60.1

      Szia!

      Én is úgy tudom, hogy ez csak a diplomásokra vonatkozik. Azért is gondolom, mivel a mérlegképes magasabb szintű képzés, mint az ügyintézői, ezért nem fogadják el annak a modulzáró vizsgáit.

      Mónika

  185. 59
    • Szabó Dia on 2011. július 13. szerda at 18:54
    • Válasz

    Kedves Móni!

    Most kezdem még csak tanulni a számvitelt, és egy alapvető dolgot nem értek.. Kontírozó íven mi alapján döntöm el, hogy mi melyik oldalra kerüljön (tartozik v. követel)? Egyetalán mi az, hogy tartozik és követel?

    Köszönöm előre is a választ!

    Dia

    1. 59.1

      Dia!

      Ezek nagyon az alapok, ezt egy rövid hozzászólásban nem tudom Neked elmondani.
      Készítek Neked a héten belőle egy bejegyzést.

      Mónika

      1. 59.1.1
        • Szabó Dia on 2011. július 15. péntek at 20:25
        • Válasz

        Köszönöm szépen! 🙂

  186. 58
    • Donát on 2011. július 13. szerda at 11:11
    • Válasz

    Szia Móni!

    Egy olyan kérdésem lenne, hogy egy önkormányzat hogyan tud áfa-kört váltani. A mostani 2-es adószámát szeretné átváltoztatni 1-esre.
    Már néztem az Áfa törvény, néztem a neten is infókat, de nem találtam semmit.

    Segítségedet előre is köszöni: Donát

    1. 58.1

      Kedves Donát!

      Ebben sajnos nem tudok segíteni, de próbálok segítséget szerezni Neked. Ez államháztartási számvitel, s annak speciális témáiban nem mélyültem el.
      Ha kapok választ, megírom.

      Mónika

  187. 57
    • Varjasiné Beke Éva on 2011. június 30. csütörtök at 07:13
    • Válasz

    Kedves Móni!Szeretném a segítségedet kérni nagyon fontos lenne. Amennyiben a cég CHF felvett összegből minden hónapban a befizetett CHF összeget levonom és a maradék marad a tőke tartozás ( CHF 63.251-CHF 1.010= CHF 62.241x árfolyammal= ennyi marad a 10M-nál 10.684.290.- forint maradt, itt növekedett a tőke 684.290.- forinttal erre lenne szükségem,hogy ezt, hogy könyveljem milyen kontír számmal? köszönöm szépen a segítséget

  188. 56
    • Gábor on 2011. május 25. szerda at 22:03
    • Válasz

    Kedves Mindenki !

    Sajna úgy veszem észre , hogy senki nem ért a bérszámfejtéshez ? Vagy talán mégis ?

    Üdv
    Gábor

  189. 55
    • szeles robi on 2011. május 22. vasárnap at 20:14
    • Válasz

    Az egyéni vállalkozó jövedelem adózás esetén számitsa ki az SZJA, Váll.J. adó és az osztalékadó összegét az alábbi adatok alapján:(e Ft):
    Ért.N.árbev. 31000,Egyéb bev. 7000,Rendkivüli bevétel 1000,Költségek és ráforditások összege 31000,ebből váll.Jöv. Kivét:2400,
    Nekem lenne ismét egy ilyen feladatom, ha ráérnél Móni megtudnád nézni legkésőbb csütörtökig (05.26) mert pénteken lenne a vizsgám adozásbol és ehez hasonló feladat is lessz benne csak nem tudom h hogyan kell megoldani.Nagyon szépen köszönöm fáradozásaidat és bocsi hogy ismét zavarlak :)…

    1. 55.1

      Ne haragudj, de aznap vizsgáztak a hallgatóim is, így nagyon sok munkám volt.

  190. 54
    • Szilvi on 2011. május 21. szombat at 12:51
    • Válasz

    Szia Móni!

    Szeretnék érdeklődni, hogy az apport és a térítés nélküli átadás között mi a különbség? Tudom, hogy ugyanúgy könyveljük (T88 K1-3)… Hamarosan vizsgázni megyek belőle, és ez még nem tiszta… 🙁 Válaszod előre is köszönöm!

    Üdv: Szilvi

    1. 54.1

      Szia!

      Az apport a cégbírósági bejegyzés után a saját tőkén belül a jegyzett tőke értékét növeli, míg a térítés nélkül átvett eszköz nem.

      Mónika

  191. 53
    • Nagy Mihály on 2011. május 16. hétfő at 18:44
    • Válasz

    Tiszteletem Hölgyeim!
    Véletlen találtam rá weboldalukra,és lenne egy személyes kérdésem.
    Lányom 21 éves, tanuló egy kozmetikusképző nappali tagozatos iskolában.Év közben tanműhelyes képzésben vesz részt. De most nyárra 160 óra kozmetikában eltöltött nyári szakmai gyakorlatra kötelezik.
    Kérdésem az lenne, hogy ha a kozmetikus, aki elvállalja nem fizet semmit a lányomnak, és Ő sem fizet semmit a kozmetikusnak erre az időre, terhel-e valamelyikőjüket valamilyen fizetési kötelezettség az állammal szemben? (adó vagy TB járulék, vagy bármi)
    Esetleg kell-e valamilyen szerződést írniuk erről?

    Nagyon szépen köszönöm előre is, hogy foglalkoznak problémámmal.
    Várom válaszukat.
    Maradok Tisztelettel!
    Nagy Mihály

    1. 53.1

      Kedves Mihály!

      Szerintem sincs fizetési kötelezettség, egyrészt, mert a lánya nem lesz biztosított, másrészt mert nem kap érte pénzt sem.

      Mónika

  192. 52
    • Gábor on 2011. május 12. csütörtök at 12:03
    • Válasz

    Kedves Móni !

    Kedves Mindenki !

    Bérszámfejtéshez ért valaki ?

    Tanácsra, ill. segítségre volna szükségem.

    Elöre is köszönöm.

    Gábor

    1. 52.1

      Kedves Gábor!

      Írd meg a kérdésed!

      Mónika

  193. 51

    Kedves Móni!

    A rövid lejáratú kötelezettségeknél szeretném a segítségét kérni.
    Mégpedig a a 473-as számlákkal kapcsolatban.
    Például
    4731 K 10000
    4732 K 45000
    4734 T 3000
    Akkor az összevont egyenlege a számlának K 52000
    Tehát a 473 K 52000 és ezt az összevont egyenleget nézem és a röv.lej.kötelezettségek közé teszem. Jól gondolom?

    1. 51.1

      Igen, jól gondolod.
      Jól jegyezd meg áfával kapcsolatban az alábbiakat:
      Áfa számlákat mindig összevontan kell vizsgálnod!
      467-466+/-468, ha T egyenlegű,akkor egyéb követelés
      467-466+/-468, ha K egyenlegű, akkor, egyéb rövid lejáratú kötelezettség
      471+472+473+474+475+476+477+478+479 egyéb rövid lejáratú kötelezettség
      462 egyéb rövid lejáratú kötelezettség
      465 egyéb rövid lejáratú kötelezettség

      Móni

  194. 50
    • Gábor on 2011. május 10. kedd at 11:54
    • Válasz

    Kedves Móni !

    Kérdésem laikusként a következő. A könyvelő a vállakozónak amit lekönyvel, azért vállaja , vállalnia kell a felelöséget a hatóságokkal szemben, vagy csak könyvel a mit könyvel és a felelösség a vállakozóé ?

    Tudom, hogy buta kérdés, de érdekel a válasz, ami ráér !!!

    Köszönettel

    Gábor

    1. 50.1

      Kedves Gábor!

      Ez megállapodás kérdése, de általában a könyvelő viseli a felelősséget, ő fizeti a bírságot. Ezt szerződésbe is szokták foglalni.

      Mónika

  195. 49
    • szeles robi on 2011. május 2. hétfő at 10:20
    • Válasz

    Kedves Moni.
    Ismét én vagyok, ha nem haragszol meg, csak a feladattal kapcsolatban erdeklődnék, hogy az időd nem e engedte meg már hogy megnézd a feladatot.
    Tisztelettel:Szeles Róbert

    1. 49.1

      Szia!
      Ma vagy holnap megnézem. Bocsi, kicsit összejöttek a dolgok.
      Ezer bocs
      Mónika

  196. 48
    • Boglárka 12 on 2011. április 18. hétfő at 21:56
    • Válasz

    Szerbusztok!
    Én nagy segítséget szeretnék kérni.
    Szeretném ha ezeket a feladatokat segítenél megoldani,mert szerintem másoknak is nagy segítség lenne.1. feladat

    Nyitó anyagkészletünk elszámoló áron 400 000,- Ft (az elszámoló ár a tervezett szállítási költségeket is tartalmazza.
    Anyagárkülönbözet 12 000,- Ft kedvezőtlen

    Vásárolunk anyagot: elszámoló ár 400 000,- Ft, számla szerinti vételár 410 000,- Ft, szállítási költség 10 000,- Ft.
    Minőségi hiba miatt 8 000 Ft engedményt kapunk.

    Felhasználás: 500 000,- Ft értékű anyag
    Eladás 100 000,- Ft értékű anyag, eladási ár 120 000,- Ft + áfa
    Könyvelje le a készletcsökkenésekre jutó árkülönbözetet is!

    Az események könyvelése után mutassa be a mérlegnek az anyagokra vonatkozó sorát!

    2. feladat

    Kiemelt számláink egyenlege 2010. ápr. 1-jén:
    211. Alapanyagok (1000 db elszámoló ár 250 Ft/db) 250 000,- Ft
    2281. Alapanyagok árkülönbözete 7 500,- Ft kedvező
    281. Saját göngyölegek 100 db á 400,- 40 000,-
    288. Göngyölegek árkülönbözete 10 000,-
    Az elszámoló ár tartalmazza a tervezett mellékköltségeket is.
    Az egyenlegek felvezetése után számolja el az alábbi gazdasági eseményeket:
    1.Vásárlás 2200 db alapanyag, vételár 270 Ft/db+áfa. Az anyag 50 db göngyölegben érkezett, betéti díjas ár 300,- Ft/db+áfa
    2. Megérkezik a fuvarozó vállalat számlája a szállításról 26 000,- Ft+áfa
    3. Minőségi hiba miatt visszaküldünk 50 db anyagot, 2 db göngyölegben.
    4. A többi anyagra 14 250,- Ft árengedményt kérünk. Az erről szóló számlamódosítást megkaptuk.
    5. Felhasználunk 2 500 db alapanyagot,
    6. Értékesítünk 500 db feleslegessé vált alapanyagot 265,- Ft/db+áfa egységáron.
    Az anyagot 10 db saját göngyölegben küldjük el.
    7. Végezzük el az anyagárkülönbözet felosztását! Könyveljük le a készletcsökkenésre jutó árkülönbözeteket!

    Az események könyvelése után állapítsuk meg:
    1. az anyagkészlet időszak végi értékét beszerzési áron!
    2. a felhasznált anyag beszerzési áron számított értékét!
    3. az értékesítésen elért eredményt!

    3. feladat

    Bolti árukészletünk fogyasztói áron 800 000,- Ft, ennek árrése 410 000,- Ft
    Vezesse fel az árukkal kapcsolatos számlák egyenlegeit, majd könyvelje le az alábbi gazdasági eseményeket!

    1.Áruvásárlás: beszerzési ár 550 000,- Ft, fogyasztói ár 1 200 000,- Ft.

    2.Bolti eladás fogyasztói áron 1 500 000,- Ft. Számolja el a készletcsökkenésre jutó árrést is!

    Mutassa be a mérlegnek az árukészletre vonatkozó sorát!

    4.feladat
    Kiemelt számlaegyenlegek 2010. október 1-jén:
    211. Alapanyagok 500 db elszámoló ár 1200 Ft/db ………………………Ft
    228. Anyagárkülönbözet kedvezőtlen 29 200 Ft

    Az elszámoló ár a tervezett beszerzési ár.
    Vezesse fel a számlák egyenlegeit, majd könyvelje le az alábbi gazdasági műveleteket!
    Gazdasági műveletek:
    1. Értékesítünk 200 db alapanyagot 1300 Ft + 25 % áfa egységáron.
    2. Vásárolunk 1500 db alapanyagot. A számla szerinti vételár 1240 Ft/db + áfa. Szállítási költség 20 000 Ft + áfa
    3. Minőségi hiba miatt 2 % árengedményt kapunk.
    4. Felhasználunk 1600 db alapanyagot.

    5. Végezzük el az anyagárkülönbözet felosztását és könyveljük le a készletcsökkenésekre jutó árkülönbözetet!

    Mennyi az alapanyagok mérlegértéke?

    5.feladat

    Az alapanyagok nyitókészlete 1000 db, elszámoló ár 800 Ft/db.(az elszámolóár tartalmazza a tervezett mellékköltségeket is)
    Anyagárkülönbözet K 10 100,- Ft
    Vezesse fel az egyenlegeket a számlákra!
    Mit jelent ez az anyagárkülönbözet? Húzza alá a helyes választ!
    • A tényleges beszerzési ár 10 100 Ft-tal alacsonyabb a tervezett beszerzési árnál
    • A tényleges beszerzési ár 10 100,- Ft-tal magasabb a tervezett beszerzési árnál

    Könyvelje az alábbi gazdasági műveleteket számlákon!
    Gazdasági események:
    1. Vásárlás: elszámoló ár 1 400 000,- Ft,
    Beszerzési ár 1 560 000,- Ft.
    Az anyag 20 db göngyölegben érkezett, betéti díj 400 Ft/db.
    2. Minőségi hiba miatt az 1. tételben vásárolt anyag10 %-át 4 db göngyölegben visszaküldjük.
    3. Kiegyenlítjük a szállítókkal szembeni tartozást.
    4. Felhasználunk 2000 db alapanyagot,
    5. Értékesítünk 200 db alapanyagot. Eladási ár 1000 Ft/db+áfa
    6. Végezzük el az árkülönbözet felosztását és könyveljük le a felhasználásra és értékesítésre jutó árkülönbözetet!

    Állapítsa meg a zárókészlet beszerzési áron számított értékét!

    Állapítsa meg az értékesítésen elért eredményt!

    6.feladat
    Kiemelt számláink egyenlegei febr. 1-jén:
    211. Alapanyagok 300 000,-
    228. Alapanyagok árkülönbözete K 5 000,-
    Könyvelje le számlákon az alábbi eseményeket:
    1. Anyagvásárlás: elszámoló ár 600 000,- Ft, számla szerinti vételár 630 000,- Ft, külön felszámított szállítási, rakodási költség 20 000,- Ft.
    2. Visszaküldés: elszámoló áron 100 000,- Ft
    számla szerinti áron ……………. Ft
    3. Felhasználás elszámoló áron 650 000,- Ft
    4. Számítsa ki és könyvelje a felhasználásra jutó anyagárkülönbözetet!
    Állapítsa meg a felhasználás és a zárókészlet tényleges beszerzési áron számított értékét!

    1. 48.1

      Kedves Boglárka!

      Szép lassan megoldom a feladatokat, s felteszem az oldalra, amint az időm engedi.

      Mónika

  197. 47

    kedves Móni, ismét a segitségét szeretném kérni,egy számviteli feladatról lenne szó amit ha át küldenék az e-mail cimére megtudná e nézni hogy hogyan is kell elkönyvelni a gazdasági feladatot.köszönöm előre gyors válaszát.
    Tisztelettel:Szeles Róbert

    1. 47.1

      Kedves Robi!

      Küldd át e-mailban, s megnézem. Nem ígérem rögtön, de feladattól függően, pár napon belül megválaszolom.

      Mónika

  198. 46
    • Dr. Csizmazia Gábor on 2011. április 12. kedd at 18:19
    • Válasz

    Kedves Ildikó!
    Ingatlan adásvétel, illetve apport során merült fel a következő probléma, melyben a segítségét szeretném kérni.
    A kft, amely ÁFÁ-s tevékenységként ingatlanbérbeadással foglalkozik, az ingatlan értékesítés ÁFA mentes tevékenység maradt, vásárolt jelen esetben egy új építésű lakóingatlant, melynek az ÁFÁ-ját vissza is igényelte. A későbbiek során szeretné ezt az ingatlant apportként bevinni egy másik kft-be, mely szintén szerepel az ingatlan értékesítés a tevékenységi körében, mint ÁFA mentes tevékenység.
    Kérdésem, hogy keletkezik e ÁFA fizetési kötelezettség az apport során?
    Keletkezik e ÁFA fizetési kötelezettség, amennyiben az apportot elfogadó kft később mégis értékesíti az ingatlant?
    Válaszát előre is köszönöm:
    Gábor

  199. 45

    Szia!
    Bocsi a zavarásért.
    Adózással kapcsolatban lenne egy személyes kérdésem.
    2010-ben az első 5 havi bruttó bérem: 89.500.-/hó
    A többi 7 hónapban: 44.750.-/hó
    Éves bruttó bér: 760.750.-
    Szuperbruttósítva: 966.153.-
    Munkáltató által a havi adójóváírás:
    Az első 5 hónapban: 15.100.-/hó
    A többi 7 hónapban: 9.662.-/hó
    Éves adójóváírás munkáltató által: 143.134.-
    Levont adóelőleg: 21.115.-
    Számított adó: 966.153.- x 17% = 164.246.-
    Ha az éves adóalapra számítom az adójóváírást:
    966.153.- x 17% = 164.246.-
    Így visszajárna a levont adóelőleg. Az adóbevallásban a munkáltató által számított adójóváírást kell beírni (így nem jár vissza adóelőleg), vagy az évesre számolt adójóváírást? Melyik a helyes? (Az internetes bevallást nem csináltam még soha, egy hónap múlva tanuljuk, így inkább kézzel írnám.)
    Előre is köszönöm a segítségedet.
    Éva

  200. 44

    Szia!
    Személyi jövedelem adózással kapcsolatban lenne kérdésem. Az adócsomag csökkentett adattartalmú bevallás 1053-02 lapján a 141. (nyugdíjelőtakarékossági számlára befizetett összeg 30%-a, legfeljebb 100 000, ill. 130 000 Ft) sorba a magánnyugdíj pénztárba befizetett tagdíjat kell feltüntetni? Én tavaly sem töltöttem ki ezt a sort. És nem is kaptam még nyilatkozatot a tavalyi befizetéseimről a MNYPT-tól, csak a munkáltatói igazolásom van, amin szerepel ez az összeg. Most mit tegyek?
    Előre is köszönöm!
    Enikő

    1. 44.1
      • Ildikó on 2011. március 28. hétfő at 12:26
      • Válasz

      Kedves Enikő!

      Ez nem az a magánnyugdíj befizetés, ilyen csak azoknak van, akik külön ilyen jellegű megtakarítással rendelkeznek, nem pedig a magánnyugdíjpénztári tagdíj, sajnos arra nem jár kedvezmény.

      Ildikó

      1. 44.1.1

        Ok. Köszönöm!

  201. 43

    Szia Móni!
    A TB járulék elszámolásába (K473) beletartozik a munkaerőpiaci járulék (munkaadói, munkavállalói) is, vagy azt a K463-ra kell könyvelni?
    A betegszabadságra járó összegre is kell számolni járulékokat (nyugdíjbiztosítási,stb), ugye?
    Előre is köszönöm a válaszod!
    Éva

    1. 43.1

      Szia!
      Szia!

      A munkaadói és a munkavállalói járulékot az alábbiak szerint kell könyvelni:
      Munkavállalói levonás:
      T: 471 (munkabér elszámolás)
      K: 473 (munkaerőpiaci alap köt)

      Munkáltatói kötelezettség:
      T:56 (munkaerőpiaci járulék)
      K: 473 (munkaerőpiaci alap köt)

      A betegszabadságra el kell számolni a járulékokat.

      Móni

  202. 42
    • szonja on 2011. március 18. péntek at 13:40
    • Válasz

    Szia Ildikó!
    A tegnapi számvitel vizsgán az adófiz.köt. negatívra jött ki, ráadásul, ha még az adó százalékkal megszoroztam egy teljesen nem kerek szám jött ki, pedig eddig mindig úgy volt.Az akkor egyéb követelés.?És kell e könyvelni, ha igen fordítva? Így a mérleg szerini eredmény is 0 lett,de nem vagyok biztos bennne , hogy jól csináltam.
    köszi a válaszod.

    1. 42.1

      Szia!

      Ha negatív az adóalap, akkor nem kell társasági adót számolnod, fizetned. Itt sajnos rosszul gondolkoztál. Ilyen esetben az adózás előtti és adózás utáni eredmény eredmény ugyanaz.

      Mónika

      1. 42.1.1
        • szonja on 2011. március 21. hétfő at 11:43
        • Válasz

        Az adózás előtti és adózás utáni eredmény eredmény ugyanaz lett, azt úgy csináltam, kiszámoltuk az osztakékot, amit ez eredménytartalékból fizettem.A mérleg szerini E így 0.

        1. 42.1.1.1

          Na, ezt ügyesen csináltad. Ilyen esetben is tovább kell számolni az osztalékkal, eredménytartalék figyelembevételével.
          Akkor a bibi csak a társasági adónál van. Azt lekönyvelted fordítva? Mert ugye nem kell kiszámolni, mert nem kell fizetni, s könyvelni sem kell, mert nincs mit.
          Remélem ettől függetlenül sikeresen vetted az akadályt.

          Móni

  203. 41

    Szia Ildikó!
    A következőkkel kapcsolatosan lenne kérdésem:
    1.”A vállalkozás átutalta az alapanyag vásárlásból származó tartozásait. A bank terhelési értesítését megkapta.”
    Az órán csak ennyit írtunk: T454-K384
    Itt miért nem kell átvezetési számla? Miért nem T389-K384?
    2.Apportba adásnál mindig kell technikai számla (368)?
    Az apportba adás és a cégbírósági bejegyzés nem egyszerre történik, ugye?
    3.”A vállalkozás X Ft saját pénz elkülönítéséről a terhelési és jóváírási értesítéseket megkapta.”
    A vizsgafeladat megoldása: T385-K384. A számlatükörben nincs 389., nem is kell (T389-K384+T385-K389)?
    Bocsi, hogy ennyit kérdeztem.
    Üdv: Éva

    1. 41.1

      Szia!

      Semmi baj 🙂

      1. Mivel számláról utalt, s a számláról a másik fél számlájára megy, nem kell átvezetési számla.
      Átvezetési számlát kell használni pl. pénztár és elszámolási betétszámla; elszámolási betétszámla és valamely másik, – a vállalkozás tulajdonában lévő – bankszámla (pld. elkülönített betétszámla) közötti pénzmozgás rögzítésekor.

      2. Igen, apport esetén a cégbírósági bejegyzésig kell a technikai számla.

      3. Az elkülönítésnél használni kell az átvezetési számlát. Véleményem szerint azért nem könyvelte két lépésben, mert a terhelési és a jóváírási értesítés is megérkezett. A lényeg, h a jóváírási is!!! Ezért hagyta ki a két lépést.

      További szép napot!

      Mónika

      1. 41.1.1

        Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!
        Éva

  204. 40

    Kedves Ildikó!
    Szeretném kérdezni, hogy a mai vizsgán volt a nagyfeladatánál, hogy az adóalap negatívra jött ki a módosító tételek miatt. Mi ilyenkor a teendő?
    Köszönöm szépen a választ előre is.

    1. 40.1

      Kedves Boglárka!

      Ebben az esetben a fizetendő társasági adó 0, s az adózás utáni eredmény megegyezik az adózás előtti eredménnyel.

      Mónika

      1. 40.1.1

        Köszönöm szépen a választ!

  205. 39
    • Gábor on 2011. március 14. hétfő at 16:15
    • Válasz

    Kedves Móni és Ildikó !

    Én nem végzek semilyen tafolyamot, de mint téma nagyon érdekel. Mint laikus teszem fel a kérdést, szeretnék választ kapni.
    A vállakozás vezetője milyen segítséget kaphat egy könyvelőtől ? Tanácsokat milyen témában kaphat ? Gazdasági , számlaveztési, számviteli,könyvviteli, kontrolling, pénzügyi,adózási, bérszámfejtési, tb, árkalkuláció, marketing, stb ?

    A könyvelő tud-e a vállakozóval együtt dolgozni, “mellete, vele” ? Tudja – e gazdasági tanácsokkal ellátni a vállakozót ?

    Köszönöm elöre is a választ.

    Gábor

    1. 39.1

      Kedves Gábor!

      Minden attól függ, hogy milyen könyvelőt választ a vállalkozás vezetője, s milyen szerződést köt vele. Találhat olyan könyvelőt, akinek minden területhez van szaktudása, persze ő drágábban is dolgozik.
      Azért marketing kérdésekben ne a könyvelőt, hanem egy marketing tanácsadót kell megkérdezni. Árkalkulációban sem valószínű, hogy fog segíteni, de előfordulhat.
      Tényleg minden attól függ, hogy milyen könyvelőt választ. Érdemes leülni vele, elbeszélgetni, elmondani, h miben szeretnél segítséget, s ő el fogja mondani, hogy miben tud és miben nem tud segíteni.
      Sok könyvelő komoly adózási kérdésekben, ha nincs adótanácsadói végzettsége, javasolja ügyfeleinek, hogy forduljanak adótanácsadóhoz a legjobb döntések meghozatala érdekében.
      Azt javaslom, hogy ha könyvelőt keresel, akkor ülj le többel, s beszélgess el velük, melyik mit milyen áron tud ajánlani, s azután dönts.

      Remélem tudtam segíteni.

      Mónika

  206. 38
    • Szabina on 2011. február 21. hétfő at 12:49
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy egy újonnan alakuló betéti társaság, amennyiben a sajátos egyszerűsített éves beszámolót választja, szükséges-e regisztrált mérlegképes könyvelő?
    Továbbá úgy tudom, hogy a számviteli tv. szerint ha az árbevétel két év átlagában a 10 millió Ft-ot nem haladja meg akkor nem szükséges a regisztrált mérlegképes könyvelő. Ez a mai napig is így igaz?
    Mert olvastam hogy valaki kért az Apehtól ilyen témában segítséget, és azt a választ kapta, hogy 50 millió Ft-ig könyvelhet regisztráció nélkül.

    1. 38.1

      Kedves Bernadett!

      A hatályos törvény 10 millió forintos határt szab meg, addig könyvelhet regisztráció nélkül.
      Erről a Számviteli tv. 150-151. paragrafusa rendelkezik, melyet meg tudsz nézni .
      A törvény alapján véleményem szerint nem szükséges regisztrált mérlegképes könyvelő.

      Mónika

  207. 37

    Kedves Móni!

    Pénzüggyel kapcsolatos feladatokban is tudsz esetleg segíteni? Nekem azzal is vannak gondjaim.

    Előre is köszönöm a választ

    1. 37.1

      Attól függ mi a kérdés.
      Azzal a témával rég nem foglalkoztam, de lehet, h menni fog így is.
      Megpróbálok segíteni, ha aktuális.

      Móni

  208. 36

    Kedves Ildikó és Mónika!

    A kérdésem a következő lenne. Én egy, egy személyes Kft-nek vagyok a tagja. 2008-ban alapítottam és sajnos azóta még mindig veszteséges. Azt hallottam, hogy ha a saját tőke minuszos akkor fel kell tölteni. Ha tényleg fel kell tölteni, akkor ezt tagi kölcsönből lehet?
    Előre is köszönöm a választ.

  209. 35

    Kedves Ildikó!
    Adó-visszatérítéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Költségtérítéses képzésen tanulok, semmilyen jövedelmem nincs. Van valamilyen lehetőségem adó-visszatérítésre? Úgy hallottam, hogy például átírathatom édesanyám nevére a díjat, így neki jóváírnák. Előre is köszönöm válaszát.

  210. 34
    • szeles robi on 2011. február 3. csütörtök at 12:49
    • Válasz

    köszönöm szépen a segitséget.Igy már minden világos a feladatban.

  211. 33

    remélem jo e-mail cimre küldtem: info@merlegkepestanoncok.hu

    1. 33.1

      Szia!

      Igen, megkaptam, s írtam e-mailt.

      Móni

  212. 32

    Sziasztok!
    Nekem az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban lenne kérdésem. 2011. január 3-án jött egy számla a november havi telefonköltségről 27.791 Ft értékben.
    Ugye ez passzív elhatárolás, könyvelése T5242-K482 27791?

    A problémám igazából az, hogy mikor könyvelem le ezt majd szállítóra és az áfát mikor tudom utána elszámolni? Az Áfa egy része 25%-os a másik pedig Áfa körön kívüli.

    Segítséged köszönöm!
    Dóri

  213. 31
    • szeles robi on 2011. január 27. csütörtök at 12:35
    • Válasz

    Hello nekem az lenne az kérdésem hogy a vizsgán ki kaptam egy olyan kérdést hogy: három vállalkozás mérlegéből az alábbi informáciok állnak rendelkezésre, potolja a hiányzo részeket…
    és például a Befektetett eszközöknél megvan adva az első és második vállalkozásnak az értéke akkor hogyan határozzam meg a a második vállalkozás befektett eszköz értékét ? köszönöm válaszát előre is …

    1. 31.1

      Szia!

      Nem tudod átküldeni nekem a példát? Szerintem szükség van még más adatra is a feladat megoldásához

      Móni

      1. 31.1.1
        • szeles robi on 2011. január 28. péntek at 18:15
        • Válasz

        de persze, hová küldhetem, amugy le adtam a vizsgát de annyira idegesit hogy hogyan kell megoldani feladatot…

        1. 31.1.1.1

          A választ remélhetőleg szombat este megkapod 😉

  214. 30

    Kedves Ildikó!

    Egy kft-ben a társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről. A tagok azonban egyhangú (100%) taggyűlési határozattal elrendelték a pótbefizetést és teljesítették is azt. A társasági szerződés ez irányú módosítása most készül.
    Az lenne a kérdésem, hogy az eddig megtörtént pótbefizetés szabályosan lekönyvelhető-e?

  215. 29

    Sziasztok!
    Ne haragudjatok, de valakinek nincs meg Gazdasági és vezetési ismeretek kidolgozott szóbeli tételsora?
    Ha igen elküldenéd a horvath.krisz@externet.hu
    Köszönöm.

  216. 28
    • Andi on 2011. január 21. péntek at 14:02
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    Az lenne a kérdésem, hogy a családi kedvezményt csak az egyikünk veheti igénybe igaz? Így nekem az adóbevallásnál a 1053 NY-01-es adóbevalláson a 14. ponthoz nem kell írnom semmit? Válaszát előre köszönöm.
    Andi

    1. 28.1

      Kedves Andi!

      A gyermekkedvezményt meg lehet osztani a házastársak között. Amennyiben nem tudja a teljes kedvezményt igénybe venni, akkor a házastársával megoszthatja az év végi (1053-as) bevallásában.

  217. 27

    Kedves Mónika!
    Én a főiskolán tanulok számviteli alapismereteket és a holnapi vizsgámhoz kellene 5 olyan gazdasági esemény amely tőkekivonással jár. Előre is köszönöm a segítséget!(lehet h buta kérdés de nekem fontos lenne…)

    1. 27.1

      Kedves Jucus!

      A tőkekivonás lényege, hogy az eszköz és forrás oldalt is csökkenti az adott gazdasági esemény.

      Íme a segítség:

      1. A vállalkozás rövid lejáratú kölcsönéből törleszt. A bank terhelési értesítése megérkezett.
      T: 451 Rövid lejáratú kölcsönök
      K: 384 Elszámolási betét

      2. Szállító kiegyenlítése elszámolási betétről
      T: 454 Szállítók
      K: 384 Elszámolási betét

      3. Áfa kiegyenlítés készpénzzel
      T: 468 Áfa elszámolási számla
      K: 381 Pénztár

      4. Bérkifizetés
      T: 471 Jövedelemelszámolási számla
      K: 384 Elszámolási számla

      5. Áru visszaküldése
      T: 454 Szállítók
      K: 26 Áruk

      Sok sikert holnapra! Remélem tudtam még segíteni.

      Móni

      1. 27.1.1

        Nagyon szépen köszönöm!!

  218. 26

    Kedves Mónika!

    Köszönöm a gyors reakciót. Lenne még egy kérdésem illetve kérésem is. Esetleg olyan dokumentumot hol találok, ahol kontírozások vannak pontosan megadva szöveggel és T. K. oldallal.
    A másik pedig egy feladat részlet lenne.
    A cég leányvállalata a beüzemelési munkákat elvégzi térítés nélkül, de az Áfát nekünk kell fizetni. Illetve a raktárunkban tűz keletkezett ahol megsemmisült x értékű alkatrész. Ezeket milyen módon kell elszámolni?
    Válaszod és türelmed előre is megköszönve maradok tisztelettel:
    Gábor

    1. 26.1

      Kontírozási dokumentum alatt mit értesz Gábor?
      Kontírozási ABC található a neten.

  219. 25

    Kedves Móni!

    Én most találtam rá az oldalra, de ez fantasztikusan jó. Nekem most lesz szigorlatom belőle és szeretném ha végre sikerülne.
    A kérdésem az lenn, hogy a tárgyi eszköz segédletet hol tudnám letölteni, mert az oldalon nem található
    404 Not found felirat jelenik meg Nekem.

    Előre is köszönöm, maradok tisztelettel: GÁbor

    1. 25.1

      Kedves Gábor!

      Örülök, hogy tetszik az oldal, bízom benne, hogy nagy segítség lesz a felkészülésben.. Az alábbi linken le tudod tölteni a Segédletet:

      http://merlegkepestanoncok.hu/targyi_eszkozok_segedlet.pdf

      Jó tanulást!

      Mónika

  220. 24

    Kedves Ildikó!

    Az lenne a kérdésem, hogy ha egy vállalkozó 2010. novemberében kiadott egy váltót, mellyel vásárlásait fedezte, a kapott számla áfája visszaigényelhető-e a februári visszaigényléskor?

    Köszönettel:
    Ági

    1. 24.1

      Ági, a kapott számla áfája akkor igényelhető vissza, amikor a teljesítés kelte van.

  221. 23
    • Niki on 2011. január 13. csütörtök at 17:42
    • Válasz

    Kedves Ildikó és Mónika!

    Egy kis segítséget szeretnék kérni. Ahhoz, hogy valaki regisztrált mérlegképes könyvelő legyen, kell néhány év szakmai gyakorlat. Kérdésem az lenne, hogy ez pontosan mennyi idő? Ezt az időt a bizonyítvány átvételétől számítják vagy pedig az az időszak is beletartozik, amíg könyvelőként dolgozott az illető mérlegképes képesítés nélkül? És még egy kérdés a végére: Ha valaki mérlegképes könyvelő, de még nem regisztrált, akkor lehet könyveléssel foglalkozó egyéni vállalkozása?

    Fárasztó kérdéseimre előre is köszönöm a választ!

    Pőcze Nikolett

    1. 23.1

      Kedves Nikolett!
      A végzettség megszerzését követő 3 év, tudomásom szerint.
      Könyvelni lehet végzettség nélkül is, csak beszámolót nem készíthetsz (évi 10 millió feletti árbevételű cégeknek)

      1. 23.1.1
        • Niki on 2011. február 7. hétfő at 17:08
        • Válasz

        Köszönöm a választ! Akkor azt hiszem, még várok egy kicsit a cégalapítással.

  222. 22
    • Jónás Lili on 2011. január 8. szombat at 11:59
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    Abban kérném a segítségét,hogy gyed alatt lehet-e segítő családtagként közreműködni egy vállalkozásban, vagy csak gyes alatt? Több véleménnyel találkoztam, van aki szerint igen, van aki szerint csak gyes alatt.

    Online korrepetálásra, oktatásra milyen szakmakódot kell felvenni?

    Előre is köszönöm a válaszát!

    Üdvözlettel:

    Lili

  223. 21
    • Jónás Lili on 2010. december 18. szombat at 13:21
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    A tárgyi eszközöknél mi alapján döntöm el, hogy a 33%, 20% vagy 14,5%-os leírási kulcs alá tartozik?
    Mi alapján soroljam be, illetve hol nézzek utána?

    Előre is köszönöm,
    üdvözlettel:
    Lili

    1. 21.1

      Kedves Lili!

      Attól függ, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírásról beszélünk-e, ami alapján az eszköz nettó értéke meghatározásra kerül, vagy a társasági adó rendszerében elszámolható összeg megállapításához szükséges kulcsra gondoltál-e.

      Az elsőt a vállalkozás állapítja meg a cég tevékenységét és az eszközzel kapcsolatos terveit figyelembe véve, míg a másodikat a Társasági Adó tv. mellékletben határozza meg.

      Néhány fontosabb:
      Gépek és berendezések: 14,5%
      Számítógépek: 33%
      Járművek: 20%
      Épületek: 2-6%

      Fontos, hogy a számvitel tv. szerint meghatározott értékcsökkenési leírással meg kell növeli az adózás előtti eredményt, a társasági adó szerinti amortizációval pedig csökkenti kell.

      Remélem tudtam segíteni.

      Mónika

  224. 20

    Kedves Ildikó!

    Egy olyan kérdésem lenne, hogy értékhelyesbítést csak értékbecsléssel lehet alátámasztani? nem ingatlanról van szó hanem tárgyi eszközről.elég bizonyítanom hogy a piaci ára hasonló eszköznek jóval magasabb vagy értékbecslés kell mindenképp?

    1. 20.1

      Kicsilara!

      Mindez attól függ, hogy az Értékelési szabályzatban hogyan határozták meg a piaci ár megállapításának módját. A szabályzatban megfogalmazottak szerint kell megállapítani a piaci árat, s ha az magasabb, akkor elszámolhatod az értékbecslést. Nem feltétlen szükséges értékbecslő, de a könyvvizsgálónak jóvá kell hagynia.

  225. 19
    • Judit on 2010. november 29. hétfő at 10:48
    • Válasz

    Szia!
    Olyan kérdésem lenne hogy barátom 2009-ben 3hónapban nem kapta meg bérét. Most 2010 novemberében a felszámoló elutalta bérgarancia alapból. Ilyenkor az adójóváírást hogy kell érvényesíteni? Ha egy összegben fizette ki, akkor is lehet 3 havi adójóváírást majd az adóbevallásban kérni? (bruttó 450.000ftból 287000 forintot kapott meg.)

    1. 19.1
      • Ildikó on 2010. november 29. hétfő at 10:52
      • Válasz

      Kedves Judit!

      Adójóváírást majd az igazolás alapján lehet érvényesíteni, abban szerepel majd, hogy melyik havi béreket kapta meg, véleményem szerint nem számít, hogy egyszerre kapta -e meg vagy pedig havonta.

  226. 18

    Kedves Mónika!

    Egyéni vállalkozó Bt-ben, kizárólag kültag lehet, ezt nem befolyásolja a járuléktartozás.
    (beltag nem lehet egyéni vállalkozó) de kültag igen.

    1. 18.1
      • Horváthné R. Mónika on 2010. november 23. kedd at 22:10
      • Válasz

      Kedves Ildikó

      Rosszul fogalmaztam meg a kérdést. Jelenleg magánszemély, aki szeretne vállalkozni ha van köztartozása járulékfizetés elmaradásából lehet -e egyéni vállalkozó vagy Bt személyesen közreműködő kültagja?

      1. 18.1.1

        Elméletileg igen, lehet, a köztartozását ev-ként viszi tovább az új adószámra, de tudni kellene mennyi a köztartozás illetve, hogy nincs -e eltiltás alatt.

  227. 17

    Kedves Ildikó!

    Kisértékű tárgyi eszközök selejtezésekor milyen könyvelési teendő van?
    Köszönve válaszát.

    1. 17.1
      • Móni on 2010. november 29. hétfő at 11:21
      • Válasz

      Szia!
      Lehetséges az a módszer, hogy a kisértékű tárgyi eszközöket azonnal költségként számolod el, kihagyva a 161 Befejezetlen beruházás számlát.
      Ebben az esetben:
      T: 572 – K: 45/38 Nettó ár
      T: 466 – K: 45/38 Áfa

      A másik módszer esetében pedig elszámolod beruházásként, aktiválod, s azután számolod el az értékcsökkenést.

      T: 12/13/14/155 – K:161 Aktiválás
      T: 572 – K: 129/139/149/159 Leírás écs-ként.

  228. 16

    Kedves Ildikó:)
    Lehet e egyéni vállalkozó vagy Bt személyesen közreműködő kültagja a magánszemély ha köztartozása van ? (járulékfizetés elmaradás mezőgazdasági őstermelőként.) Milyen paragrafusokat kell megnéznem?

    Köszönettel:

    Móni

  229. 15
    • kjucika86 on 2010. november 19. péntek at 17:10
    • Válasz

    Jövő hét szombaton. Hát persze, h jó lesz.

  230. 14
    • kjucika86 on 2010. november 19. péntek at 12:15
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    Nekem olyan problémám van, hogy a múlt héten írtunk Zh-t és egy olyan komplett feladatot kaptam, amiben egy példán belül kellett a főkönyviszámlákat megnyitni és a gazdasági eseményeket lekönyvelni, + egy 1000m anyag nyitókészlet ár nélkül, majd ezután 4000m anyag vásárlás adott áron + áfával.
    Azzal nem is volt gondom, mivel
    T 21-22 Anyagok – K 454 Szállító 650 000
    T 466 Előz. f. áfa – K 454 Szállító 162 500
    csak az 1000m anyaghoz nem tartozik egység ár és így elakadtam a fifo módszerrel.
    Kérlek segíts nekem ebben, h hogyan tovább!!
    Előre is nagyon Köszönöm a segítségedet!
    Üdvözlettel Judit

    1. 14.1

      Kedves Judit!

      A feladat elején megadott főkönyvi számlák között nem volt a 21-22-es számlának egyenlege? Én a leírásod alapján arra gondolok, hogy megadtak 21-22-es számlának egy egyenleget, s kiegészítő infóként volt, hogy az egyenleg 1000 m anyagot takar. Ebben az esetben az egyenleget leosztod 1000-rel, így megkapod az 1m anyag árát. Ezután már haladhatsz tovább a fifo módszerrel.
      Jól gondoltam a feladat megadását?
      Kérlek szólj, ha tévedtem, s akkor átgondolom ismét!

      Móni

      1. 14.1.1
        • kjucika86 on 2010. november 19. péntek at 15:40
        • Válasz

        Kedves Móni!

        Köszönöm, hogy reagáltál a problémámra, erre sajnos nem gondoltam azalatt a rövid idő alatt. Tényleg így kellett volna, igazad van.
        Esetleg neked van ilyen hasonló feladatod, megoldással, h gyakoroljak a következő ZH-ra?

        Judit

        1. 14.1.1.1

          Örülök, hogy tudtam segíteni.
          Mikor mész ismét?
          Ha hétfőn kiteszem Neked a példát, akkor még segít?
          Lehet, hogy meg tudod oldani a hétvégén, de nem ígérem, mert vidékre megyünk, s nem biztos, hogy lesz netem. De próbálkozom.

        2. 14.1.1.2

          Szia!

          Meghoztam Neked a példát. Remélem segít.
          http://merlegkepestanoncok.hu/szamvitel/peldak/keszletek-pelda
          Jó munkát kívánok!
          Móni

  231. 13

    Kedves Ildikó!

    Nem szeretnélek itt zavarni a fórumon az feltartani, sok kérdésem lenne még ,lehetne hogy privátba kérdezzek meg egy-két dolgot.

    Köszönöm

    Kinga

    1. 13.1

      Természetesen kérdezhetsz

      klimane kukac gmail pont com

  232. 12
    • Jónás Lili on 2010. november 17. szerda at 15:24
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    Egy gyakorlati kérdésem lenne:

    az egyik cégünk a munkahelyemen késve hozta az értékesítési számlákat, de nem rendelkezik a beszerzésről sem adásvételivel,sem számlával.

    Lekönyvelhetjük az értékesítési számlát, vagy várjunk vele?

    Mit tegyünk?

    Köszönettel:

    Lili

    1. 12.1

      Lili!
      Ez jó kérdés:-) ugyanmár mondja meg a kedves vállalkozó, hogy ha készleten nincs olyan “áru” amit eladhatna, akkor ugyan mit számlázott!
      Készleten sincs olyan amit most eladott?
      Én leíratnám a vállalkozóval, hogy kéri a könyvelést saját felelősségére.

      1. 12.1.1
        • Jónás Lili on 2010. november 19. péntek at 13:01
        • Válasz

        Köszönöm szépen Ildikó!

  233. 11

    Kedves Kinga!
    Tudomásom szerint az 506-os az Alapítványok részére van kimondottan az 507-es pedig társasági szervezetek részére.
    Én már évek óta a gépit használom, de ugyanolyan megfelelő a kézi is.
    Bérbeadásnál javaslom figyeljenek a forrásadóra (ha magánszemélytől van a bérbeadási számla).

    1. 11.1

      Kedves Idikó!

      Köszönöm a választ, akkor viszont az lenne a kérdésem, hogy ha a kézi könyvelést választaná a sportegyesület, akkor milyen módon tudja ez megoldani, úgy értem milyen nyomtatványban?
      Ha a gépi lenne csak mint megoldás, ahhoz külön könyvelő programot kellene venni, vagy esetleg ez beszerezhető máshonnan is?
      A bérleti díjról a számlát iskola állítja ki.
      Köszönöm

      Kinga

      1. 11.1.1

        Kedves Kinga!

        Kézi nyomtatványt a nyomtatványboltban kell vásárolni, (naplófőkönyv egyesület részére, így kell kérni) de szaktudás nélkül nem tudom hogyan fognak boldogulni vele. Tudom sokan mondják, hogy egyszerű, de ha annyit mondok, hogy követelés/kötelezettség egyesületnél, hát nem tudom ki az aki boldogul vele. Valamint az adókkal, természetbeni juttatás, ilyesmi, ami egyesületnél/alapítványnál elég kényes dolog.
        Mivel a bérleti díjat az iskola állítja ki, ott nincsen szerencsére forrásadó, ez jó hír.

  234. 10

    Kedves Ildikó!

    Egy sportegyesület könyvelésében kellene segítség. Az lenne a kérdésem, hogy a bevétele csak a havi tagdíj, és az éves tagsági díj, kiadása a terembérlet és esetlegesen sporteszköz beszerzés, nevezési díj versenyre.
    Egyszeres könyvitelt folytathat, 507-es vagy 509 naplófökönyvet kell használnia?

    Köszönöm

    Kinga

  235. 9
    • Jónás Lili on 2010. november 13. szombat at 12:36
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    Nagyon köszönöm a válaszát!
    A feleség pénzügyi felsőfokú végzettségű és számvitelt szeretne oktatni!
    Mit javasol nekik megoldásnak? Jövőre Januárban szeretné kezdeni az oktatást a hölgy, mikor váltsa ki a férj a vállalkozói igazolványt, vagy az adószámos magánszemélyt javasolja?

    Előre is köszönöm,
    üdvözlettel:
    Lili

    1. 9.1

      Kedves Lili!

      Oktatásra megfelel az adószámos magánszemély forma is, de kizárólag csak oktatáshoz. Inkább magántanulók oktatására szokták ezt használni, nem szeretjük, mert elég macerás és ha a biztosítottsági szintet is eléri valaki, akkor már járulékfizetési kötelezettség is fellép(het).
      GYED alatt semmiféle tevékenység nem végezhető, illetve ahogy hallom a híradásokban GYES mellett is korlátozva lesz a munkavégzés ideje napi 6 órában (persze csak ha elfogadják a változásokat). Egy adószámos magánszemélynél pedig nem értelmezhető a napi munkavégzés, félek, hogy ettől még akár a gyes-t is elveszítheti jövőre. A férj nevére mehet nyugodtan, segítő családtagként, esetlegesen le lehet korlátozni a munkavégzést bizonyos óramennyiségben. Azt javaslom, hogy erre januárban illetve a törvények elfogadását követően térjünk vissza. Addig felelőtlenség lenne tanácsot adni ebben az esetben.

      1. 9.1.1
        • Jónás Lili on 2010. november 19. péntek at 13:03
        • Válasz

        Köszönöm szépen a segítséget Ildikó!

  236. 8

    96-os számlaosztályban szoktuk szerepeltetni a támogatás összegét a gyakorlatban.
    Igen lehet, gyes/gyed esetében ezt szoktuk tanácsolni, áfát csak akkor kell majd fizetni, ha azt választják, van lehetőség az alanyi adómentességre.
    Persze azért jó lenne tudni a pontos tevékenységi kört.

  237. 7
    • Jónás Lili on 2010. november 12. péntek at 16:21
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    A következő lenne a kérdésem:
    A pályázati támogatás összegét hol kell szerepeltetni az eredménykimutatásban? A rendkívüli bevételeknél?

    A második kérdésem:

    Ahol dolgozom, az egyik alkalmazott szeretne mellékállású egyéni vállalkozó lenni, de nem ő csinálná a tevékenységet, hanem a felesége,( a felesége még gyeden van, és oktatásról lenne szó, ha lejárna a gyed/gyes akkor ő átvenné) csak az ő nevén lenne.Lehet ezt így csinálni? Adózás szempontjából így a legjobb igaz? Tb járulékokat így nem kellene fizetnie, ha jól gondolom, csak Áfa és adó.

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Lili

  238. 6

    Kedves Gábor!
    Feltételezem, hogy Ön, mint alkalmazott van bejelentve a saját cégéhez, ami teljesen megengedett dolog.
    (Egyszemélyes Kft esetében is lehet munkaviszonyban már a tulajdonos is, van rá egy speciális szabály és néhány apró tudnivaló :-), egy ügyes könyvelő ezeket tudja is, Mónika mondatában benne is van a megoldás rá egyébként)de feltételezem, az Ön Kft-je nem egyszemélyes.
    Az ügyvezetés nem látható el munkaviszonyban, de egyéb konkrét munkavézést már lehet munkaviszonyban végezni. Pl. ügyvezetés akár 0 Ft-ért is, de már pl. bármilyen más konkrét munkavézés (akár mondjuk lehet pl. üzemvezető) már munkaviszonyban is ellátható. Tehát a lényeg, hogy adjunk a munkaviszonynak egy munkakört ami nem az ügyvezetés és máris minden rendben van.
    Sajnos az nem igaz, hogy a megmaradt összeg az Öné, akkor lehet egy Kft-ből hivatalosan a tulajdonosé az összeg, amikor azt adófizetés terhe mellett kiveszik. Pl. jutalom, munkabér, eredmény esetén pedig osztalékként lehet hozzájutni, de ezeket adófizetés is terheli.

    Az ilyen “okos” emberekre pedig azt szoktam mondani, hogy hülyeséget én is tudok beszélni úgy, hogy el is hiszik mások, de attól még az nem lesz igaz 🙂

    Annyit tudok javasolni, hogy kérdezze meg a könyvelőjét, hogy milyen feor szám alatt van Ön bejelentve munkaviszonyosként.

    Ildikó

  239. 5

    Kedves Annamária!
    Mivel Közhasznúak és ráadásul Sportegyesület is én mindenképpen azt javaslom, hogy szakképzett könyvelőt alkalmazzanak. Hiszen egy db bírság is több lehet, mint egy könyvelő alkalmazása. Nem a könyvelési program a gond, mert lehet kapni kézi naplófőkönyvet is, ha eddig egyszeresen könyveltek, azt akár saját maguk is tudják vezetni. De mint sportegyesület amennyiben már van valamiféle kifizetés azt apeh-nak esetlegesen valamiféle bejelentési kötelezettség is terheli. Egy egyesületi könyvelés sajnos sokkal bonyolultabb, mint, hogy jogszabályok alapján meg lehessen tanulni, például már a laptop kérdésből is látszik, hogy nincsen semmiféle szakképzettség. Nem akarok itt fellengzős lenni, de tényleg egy szakképzett könyvelő kell ehhez. A tárgyi eszközöknél 100.000.- Ft az a határ amit egy év alatt egyösszegben le lehet írni, a pontos könyvelési tétel pedig attól függ, hogy egyszeres vagy kettős könyvelst alkalmaztak -e eddig. Egy számítástechnikai eszköz értékcsökkenése évi 33%.
    Kérem, hogy magánban keressenek meg, hátha találunk Önöknek megoldást a könyvelésre. (klimane kukac gmail pont com)
    Üdvözlettel: Ildikó

  240. 4
    • Petróné Felleg Annamária on 2010. november 11. csütörtök at 11:46
    • Válasz

    Kedves Ildikó!
    Egy Közhasznú Sportegyesület alelnöke vagyok. Könyvelési gondjaink akadtak, ebben szeretnék segítséget kérni. Eddig ismerős könyvelt, szinte ingyen, de nem vállalja tovább. Kell-e könyvelőt alkalmaznunk, ha nem folytatunk vállalkozási tevékenységet? Érdemes-e? Rendezvények részvételi díjaiból és az egyesületi tagok tagdíjából tartjuk fent magunkat, és már 1%-ot is kapunk. Van-e olyan könnyen kezelhető könyvelő program, amit az is tud használni, akinek nincs könyvelői végzettsége? Az egyesületi könyveléssel kapcsolatban, hol találok jogszabályokat? Vásároltunk egy laptopot 160eFt-ért, értékcsökkenést kell könyvelni rá? Hogyan?
    Elnézést a sok kérdésért! Köszönettel: Annamari

  241. 3
    • Jónás Lili on 2010. november 9. kedd at 16:51
    • Válasz

    Kedves Mónika!

    A mostani számvitel vizsgán, B csoportban volt K az egyenlege a 361 -nek, ezért tettem az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé.

    üdv:
    Lili

    1. 3.1

      Kedves Lili!

      Nem láttam még B csoportot, de ha K egyenlege volt a 361-nek, akkor az egyéb kötelezettség közé kellett sorolni. Jól csináltad, megnyugodhatsz. 😉 Ügyes voltál!
      Így hogy ez a téma felmerült, így a héten írok erről egy bejegyzést, hogy jobban átlátható legyen ez a téma számotokra.

      Móni

  242. 2
    • Gábor on 2010. november 8. hétfő at 14:26
    • Válasz

    Kedves Mónika !

    Segítségedet szeretném kérni egy vitában.
    Sajnos nekem vannak “nagyon okos kollégáim”. Egy vitában lehurrogtak a követekezö dolog után.

    Mondjuk van egy cég, ez egy fikció. ( én alapítottam, én vagyok a tulaj, én vagyok a “nagyfönök “, gyártunk és forgalamazuk egy termékcsoportot, van 30-50 alkalmazott a cégnél )

    A nagyfönök – mármint Én – ugyan úgy be vagyok jelentve mint alkalmazott, tehát így kevesebb személyi jöv. adót kell fizetnem és kevesebb tb-t, mintha az ami a cég vagyonából megmarad és az lenne az én jövedelmem.

    A többiek azt állitják, hogy a cég tulaja nem lehet alkalmazott és a cég fenmaradó pénzöszszege (tehát bevétel minusz költségek ) az övé, tehát mint maszek jóval több tb-t és adót fizet maga után.
    Szerinted kinek van igaza ?

    Köszönettel

    1. 2.1

      Kedves Gábor!

      Kérdésedre a Gazdasági Társaságokról szóló törvényalapján tudok Neked válaszolni.

      2006. évi IV. tv. 22 paragrafusának 3. bekezdésében ez található:

      “A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.”

      Véleményem szerint a többi esetben lehet munkaviszonyban a tag.

      De azt javaslom, hogy várjuk meg Ildikó véleményét is.

      További szép napot kívánok!

      Mónika

  243. 1
    • Jónás Lili on 2010. november 7. vasárnap at 16:24
    • Válasz

    Kedves Ildikó!

    Az lenne a kérdésem, hogyha számvitel vizsgán a 361 egyenlege K volt, jól tettem-e hogy az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között számoltam el?

    Előre is köszönöm,

    Üdvözlettel:
    Lili

    1. 1.1

      Kedves Lili!

      Azt szeretném kérdezni, hogy melyik feladatban volt K a 361 egyenlege?
      A mostani vizsgán az 1. feladatban T egyenlege van ennek a számlának.
      A feladatot megnéztem, s láttam, hogy 3622-32 összevont egyenlege K, s az emiatt egyéb kötelezettség.
      Ami még extra lehet, az a 469, ami tartozik, emiatt egyéb követelés, s az áfánál is az összevezetés miatt kötelezettség keletkezik.

      Várom válaszod, hogy tudjak Neked érdemben segíteni.

      Mónika

      1. 1.1.1
        • Chrissy on 2012. február 6. hétfő at 09:37
        • Válasz

        Kedves Ildikó!
        Segítséget szeretnék kérni: számlasoros könyvelés főkönyvi kivonaton..Sajnos nem értem..
        Előre is köszönöm válaszát.
        Üdv:Kriszti

        1. 1.1.1.1

          Kedves Kriszti!

          Hát ez így érdekes 🙂
          Számlasoros elszámolás vagyonrészek szerinti könyvelés.
          Idősoros elszámolás időrendi sorrendben történő könyvelés.
          Számlasoros könyvelést főkönyvi számlavázakon, „akasztófákon” szoktuk végezni.
          Az idősoros könyvelés eszköze a főkönyvi napló.
          A főkönyvi kivonat pedig egy többoszlopos összesítő, ellenőrző kimutatás, mely tartalmazza az alábbi oszlopokat:
          – főkönyvi számla számlaszámát,
          – főkönyvi számla megnevezését,
          – a tartozik számla forgalmat
          -követel számla forgalmat,
          – tartozik záró egyenleget
          – követel záró egyenleget.

          Bízom benne, hogy tudtam segíteni.

          Mónika

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.