Többen kértétek, így a mai bejegyzés témája az időbeli elhatárolások lesz.
Először nézzük meg, hogy mit is jelent az aktív és a passzív időbeli elhatárolás, s melyiket milyen esetben kell használni.
Lássunk is neki!
Mit is jelentenek az időbeli elhatárolások?
Vannak olyan gazdasági események, melyek a tárgyévet meghaladóan több évet is érintenek (pl. előfizetések, bérleti díjak stb. ).
A Számviteli tv. alapján pedig az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, azokat az( összemérés és az időbeli elhatárolás elvének megfelelően) adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolnod, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlanak.
Az időbeli elhatárolásoknak két fajtája van:
– Aktív időbeli elhatárolás
– Passzív időbeli elhatárolás
Ebben a bejegyzésben az aktív időbeli elhatárolás nézzük meg kicsit részletesebben.
Mit is jelent az aktív időbeli elhatárolás?
Az aktív időbeli elhatárolások az adott időszak eredményét növelik, majd a következő évben a tárgyévi eredményt csökkentik.
Két fajtája:
– költség-ráfordítás csökken
– bevétel-hozam nő
Láthatod, hogy mindkét fajtánál végeredményben az eredmény nő.
A mérlegben 3 sort foglal magában:
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3. Halasztott ráfordítások
Nézzük mit is tartalmazhatnak az egyes sorok:
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
Itt kell kimutatnod azokat a bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak.
Könyvelése:
T: 391 K: 9
Itt kell elhatárolnod:
– A tárgyévet megillető, de a fordulónap után megkapott bevételek ellenértékét.( Pl.: bérleti díjak, folyamatos szolgáltatások stb.)
Például a bérbeadónál a bérleti díjnak az az összege, amelyet csak a mérleg fordulónapja után számláztak le, de a fordulónap előtti időszakra vonatkozik.
– A fordulónapig megismert bírságokat, kötbéreket, késedelmi kamatokat,
– Az adott kölcsönök, bankbetétek fordulónap után esedékes, a tárgyévre jutó időarányos kamatát
– Diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözetet („kamatot”)
– Névérték alatt vásárolt tartós, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok nyereségjellegű különbözetéből a tárgyévre arányosan jutó részt
2.Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
Itt kell kimutatnod az üzleti év mérlegének forduló napja előtt felmerült elszámolt, olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő időszakban esedékesek, számolhatók el.
Könyvelése:
T: 392 K: 5, 8
Itt kell elhatárolnod:
– A mérlegfordulónap előtt, a tárgyévben kifizetett, a következő éveket terhelő költségeket, ráfordításokat ( Pl.: bérleti, előfizetési, közüzemi stb. díjak)
– Hitelek, kölcsönök után előre megfizetett kamatok időarányos részét
-Ha egy kötelezettségnél a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél, akkor a tárgyévet követő fizetendő kamatot . (váltó tartozások, kötvénytartozások stb.)
– Elhatárolható a forgatási célú (forgóeszközök között kimutatott) értékpapírok, részesedések beszerzési árában nem aktivált bizományi díja és a vásárolt vételi opció díja, ha ezek később várhatóan megtérülnek.
3. Halasztott ráfordítás
Itt kell elhatárolni azokat az üzleti évben felmerült ráfordításokat, amelyeket a törvény tételesen ismertet.
Könyvelése:
T: 393 K: 88
Itt kell elhatárolnod:
– Ellentételezés nélkül átvállalt pénzügyileg nem rendezett tartozásokat, kötelezettségeket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, majd ezzel egy időben azt időben el is kell határolni.
– Elhatárolható a nem realizált árfolyamveszteség .
Összefoglalva elmondható, hogy az aktív időbeli elhatárolások a vállalkozás beszámolási időszak eredményét növelik azáltal, hogy a már elszámolt költségek, ráfordítások összegét csökkentik, illetve a későbbi esedékessége miatt még be nem folyt, de a tárgyidőszakot érintő bevételek összegét viszont számba veszik.
A héten még hozom a folytatást a passzív időbeli elhatárolások elméletéről, s feladatokat is hozok a témával kapcsolatban.
Nézz vissza, hogy le ne maradj!!!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
Szia Móni,
A kamatra valóban nem gondoltam. Köszönöm a választ!
János
Szia Móni!
Szerinted helyes, ha a “Bevételek aktív időbeli elhatárolása” résznél az első pontban az alábbi pontosításokat tennénk?:
1. “tárgyévet megillető, de a fordulónap után megkapott bevételek ellenértékét” mondatban a “megkapott” helyett nem lenne esetleg pontosabb a “kiszámlázott” kifejezés? (Az összemérés elve szerint a pénzügyi teljesítés ideje alapesetben nem számít)
2. “fordulónapig megismert bírságokat, kötbéreket, késedelmi kamatokat” mivel aktív időbeli elhatárolásokról van szó, ezért ezek a vállalkozásnak fizetett összegek – itt pedig ahogy az előző feladat hozzászólásaiban el is mondtad, számviteli törvény nem a megismerés tényéhez, hanem a kifizetéshez köti az elszámolást
üdv,
János
Kedves János!
1. A Kiszámlázott véleményem szerint nem minden esetben helyes. Pl. bérleti díj esetén igen, ha utólag számláz, de pl. kapott kamat esetén nem lenne helyes, mert ott nem számlázunk.
2. Igazad van, elírtam, javítom.
A fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat és kártérítés fordulónapig megkapott összegének könyvelése:
T: 381/384 – K: 96
A fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat és kártérítés a fordulónap és a mérlegkészítés napja között befolyt, visszaigazolt összegét pedig el kell határolni:
T 391 – K 96
Köszönöm János.
Mónika