Ma a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tudnivalókat fogom Neked összefoglalni.

Nézzük mit is takar a befektetett pénzügyi eszközök fogalom, s mit érdemes tudni róla!

Befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatnod, amelyek a vállalkozás tevékenységét hosszú távon, minimum egy éven túl szolgálják. A befektetések és az értékpapírok esetében az a meghatározó, hogy milyen céllal szerezte be azokat a vállalkozás, s  nem a lejáratuk.

A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben  kiemelten kell bemutatni

a kapcsolt vállalkozásban (ide tartozik az anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalat, és a társult vállalkozás),

az egyéb részesedési viszonyban (az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik az szavazatok 20%-val) lévő vállalkozásokat.

A számlatükörben 17-19-ig találhatod meg:

17 – tulajdoni részesedést jelentő befektetések

18- Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

19- Tartósan adott kölcsönök

Mindkét mérlegváltozat (A és B) szerint  az A/III. soron kell kimutatni a következő bontásban:

– Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

– Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

– Egyéb Tartós részesedés

– Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

– Egyéb tartósan adott kölcsön

– Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

– Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

– Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben:

1)Részesedések értékelése:

Könyv szerinti érték

– Értékvesztés

+ Visszaírás

+/- árfolyam különbözet

Mérlegérték

+ részesedések értékhelyesbítése

2)Értékpapírok és a tartósan adott kölcsönök értékelése:

Könyv szerinti érték

– Értékvesztés

+ Visszaírás

+/- árfolyam különbözet

Mérlegérték

Nézzük most meg milyen esetekben kell értékvesztést elszámolni!

1) Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél: ha a befektetés könyvszerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a befektetés ismert, várható piaci értékét.

2) Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál: ha az értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős.

3) Tartósan adott kölcsönök esetén: ha az adott kölcsön könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján becsült, várhatóan megtérülő összeg.

Most nézzük az értékhelyesbítést!

A legfontosabb, hogy  csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél lehet elszámolni.  Értékhelyesbítést akkor számolhat el, ha a befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a részesedések visszaírás utáni bekerülési értékét!

Figyelj, hogy  az értékhelyesbítés összegére értékelési tartalékot kell képezned. Ha a vállalkozó úgy dönt, hogy él az értékelés lehetőségével, akkor év végén el kell végezni az értékelést, meg kell állapítani az értékhelyesbítés összegét.

– Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évi összegét, a különbözettel növelned kell az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben.

– Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évi összegnél, a különbözettel csökkentened kell az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben maximum az előző évi értékhelyesbítés összegéig.

Fontos még, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy az adott kölcsönök között csak az egy éven túl esedékes összegeket lehet a befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben kimutatni.

Kiegészítő melléklettel való kapcsolat

– Az értékhelyesbítést és annak alakulását eszközcsoportonként be kell mutatni.

– Be kell mutatnia minden olyan gazdasági társaságot, ahol jelentős befolyással, többségi irányítást biztosító befolyással  vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

– Ismertetnie kell:

– a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállakozásban sorokból mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal szembeni összeg.

– a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit, eszközeit,

– az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét mérlegtételenkénti bontásban,

– ha az eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, akkor az eltérő értékelésből adódó különbözetnek eredményre gyakorolt hatását be kell mutatni,

– értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését,

– a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

A következő bejegyzésben a befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értékét fogom Neked bemutatni. Nézz vissza, megéri!

Ha nem szeretnél lemaradni semmilyen fontos és érdekes információról, akkor iratkozz fel hírlevelemre is!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Share/Bookmark