nov 24 2010

Készletek-példa- megoldás

Sikerült megoldani a készletek könyvelésével kapcsolatos példát?

Ha még nem oldottad meg, akkor itt pótolhatod.

Ha végeztél, akkor nézhetjük is, hogy miként kellett megoldanod a példát!

Megoldás:

Első lépésben kezdjük azzal, hogy derítsük ki, hogy mennyi volt a nyitókészletben lévő készlet egységára.

Ehhez megvan a főkönyvi számla egyenlege és a készlet mennyisége. Ebből könnyen kiszámítható az egységár.

(Visszafele kell gondolkoznod 🙂 )

Ha az ár és db szám adott, akkor ugye úgy számolod az egyenleget, hogy ár*mennyiség=készletérték,

akkor ebből következik, hogy

ár= készletérték/mennyiség,

ami jelen esetben:

5 500 000 Ft / 2 000db = 2 750 Ft/db

Ezek után nézzük a gazdasági eseményeket:

0. Nyissuk meg a készletszámlát!

T:  211 Anyagok          5 500  000

K: 491 Nyitómérleg  5 500 000

1. Apportba adás ( I. 10-e)

Mivel FIFO eljárást alkalmaz (ami először be-az  először ki, itt  is találsz rá kidolgozott példát), ezért az apportba adott készlet értéke:

1 500*2 750=412 500 Ft ( nyitókészlet fedezte, s abból maradt még 500  db)

Tehát a kontírtételek:

Készlet kivezetése:

T: 881 Társaságba bevitt eszközök nyilv. tart-i értéke  4 125 000

K: 211 Anyagok  4 125 000

Társasági szerződés szerinti érték:

T: 368 Egyéb követelés 4 800 000

K: 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghat. értéke  4 800 000

Mivel itt nincs áfa fizetési kötelezettség, s nem írták, hogy megérkezett a cégbírósági bejegyzés, így ennyivel ez az esemény kész.

2. Beszerzés ( II.20-a)

Figyelj a dátumokra, hogy megfelelően kövessék egymást a gazdasági események! )

Beszerzés értéke: 4 000 db *3 000 Ft = 12 000 000 Ft

Könyvelése:

T: 211 Anyagok  12 000 000

K: 454 Szállítók  12 000 000

áfa:

T: 466 Előzetesen felszámított áfa  3 000 000

T: 454 Szállítók  3 000 000

Áfa összege: 12 000 000 * 0,25 = 3 000 000 Ft

3. Értékesítés (III. 15-e)

Lássuk is, hogyan áll össze a 2000 db.

Ugye az apport után maradt 500 db a 2750 Ft-os nyitókészletből.

Ezután vásárolt 4000 db-t 3000 Ft-os egységáron.

Tehát az értékesített készlet  értéke a FIFO elv szerint 500*2 750+ 1 500* 3 000= 5 875 000 Ft.

Ez után a készleten marad (nyitó elfogy) 4 000-1 500= 2 500 db 3000 Ft/ db áras készlet.

Eladási érték: 2 000*3 200=6 400 000 Ft.

Könyvelési tételek

Készlet kivezetése:

T: 814 Eladott áruk beszerzési értéke  5 875 000

K: 211 Anyagok  5 875 000

Eladási ár:

T: 311 Vevők  6 400 000

K: 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele  6 400 000

Áfa:

T: 311 Vevők  1 600 000

K: 467 Fizetendő áfa  1 600 000

Áfa összege: 6 400 000-0,25= 1 600 000 Ft.

4. Térítés nélküli átadás ( IV.10-e)

Az átadott 15 db értéke (van 2500 db 3000 Ft-os készlet) 15*3 000= 45 000 Ft.

Piaci értéke: 15*2 750= 41 250 Ft

Könyvelése:

Kivezetés:

T: 889 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke  45 000

K: 211 Készletek  45 000

Áfa:

T: 368 Egyéb követelés   10 313

K: 467 Fizetendő áfa  10 313

Áfát a piaci érték után kell számolni: 41 250 * 0,25= 10 312,5 Ft

5. Beszerzés ( V.15-e)

Beszerzés értéke: 9 000 db *2 700 Ft = 24 300 000 Ft

Könyvelése:

T: 211 Anyagok  24 300 000

K: 454 Szállítók  24 300 000

áfa:

T: 466 Előzetesen felszámított áfa  6 075 000

T: 454 Szállítók  6 075 000

Áfa összege: 24 300 000 * 0,25 = 6 075 000 Ft

6. Felhasználás ( VI.30-a)

Na, akkor most nézzük, hogy miként is áll össze a 9000 db, a felhasznált mennyiség!

Van 2 485 db a 3 000 Ft/db áras és 9000 db a 2700 Ft/db árasból.

Így a felhasználás értéke: 2 485*3000+6 515* 2 700= 25 045 500 Ft.

Ezután marad 2 485 db  a 2700 Ft/db egységárasból.

Könyvelése:

T: 511  Anyagköltség  25 045 500

K: 211 Anyagok    25 045 500

7. Beszerzés ( IX. 23-a)

Beszerzés értéke: 8 000 db *2 900 Ft = 23 200 000 Ft

Könyvelése:

T: 211 Anyagok  23 200 000

K: 454 Szállítók  23 200 000

áfa:

T: 466 Előzetesen felszámított áfa  5 800 000

T: 454 Szállítók  5 800 000

Áfa összege: 23 200 000 * 0,25 = 5 800 000 Ft

8. Felhasználás ( XII.31-e)

Na, akkor ismét nézzük, hogy miként is áll össze most a 8000 db, a felhasznált mennyiség!

Van 2 485 db a 2 700 Ft/db áras és 8 000 db a 2 900 Ft/db egységárasból.

Így a felhasználás értéke: 2 485*2 7000+5 515* 2 900= 22 703 000 Ft.

Ezután marad 2 485 db  a 2 900 Ft/db egységárasból.

Könyvelése:

T: 511  Anyagköltség  22 703 000

K: 211 Anyagok    22 703 000

9. Hiány

A zárókészletünk 2 485 terméket mutat, viszont a leltár során csak 2450 db-ot találtak. Így a kettő különbözete,  2 485-2 450=35 db, a hiány.

Ennek értéke: 35 * 2900= 101 500 Ft.

Ennek könyvelése:

T: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek  101 500

K: 211 Anyagok  101 500

10. Értékvesztés

Meg kell nézned év végén, hogy miként viszonyul egymáshoz a mérlegkészítéskor és a könyv szerinti érték.

Jelen esetben a könyv szerinti érték  2 900Ft/db, s a mérlegkészítéskori 2 850 Ft/db.

Így az értékvesztés: 2 900-2 850= 50 Ft/db

Mivel a zárókészletünk leltár szerinti mennyisége 2 450 db, így az értékvesztés értéke= 2 450* 50=122 500 Ft

Ezt figyelembe is vesszük, mivel a piaci ár változása tartós és jelentős.

Könyvelése:

T: 866 Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés  122 500

K: 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása  122 500

A kontírozás után lássuk a kérdésekre a választ.

b) Az anyagok mérlegértéke:  2 450db*2 850 Ft= 6 982 500 Ft. (leltár szerinti mennyiség * mérlegkészítéskori árral)

Ha felrajzolod a 211-es számlát “akasztófára”, s annak az egyenlegét korrigálod 0 229 (kivonod belőle, mivel annak K egyenlege van) egyenlegével, ugyanezt kapod.

c) Adózás előtti eredmény megállapítása: – 46 818 000 Ft.

Mellékelem az eredménykimutatást, mely alapján megkapod:

1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 6 400
2. Exportértékesítés nettó árbevétele
I. Értékesítés nettó árbevétele 6 400
3. Saját termelésű készletek állományváltozása
4. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 0
III. Egyéb bevételek
Ebből: visszaírt értékvesztés
5. Anyagköltség 47 749
6. Igénybe vett szolgáltatások értéke
7. Egyéb szolgáltatások értéke
8. Eladott áruk beszerzési értéke 5 875
9. Eladott szolgáltatások értéke
IV. Anyagjellegű ráfordítások értéke 53 624
10. Bérköltségek
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
12. Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások 0
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások 224
Ebből: értékvesztés
A. Üzemi tevékenység eredménye -47 448
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. Pénzügyi műveletek eredménye 0
C. Szokásos vállalkozási eredmény -47 448
X. Rendkívüli bevételek 4 800
XI. Rendkívüli ráfordítások 4 170
D. Rendkívüli eredmény 630
E. Adózás előtti eredmény -46 818

Végeztünk!

Remélem sikerült megoldanod, a jó is lett az eredmény!!!

Szép munka volt!

Ha a feladattal kapcsolatban bármilyen kérdésed van, tedd fel nyugodtan a kommenteknél!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Share/Bookmark

Az adott cikk linkje: http://merlegkepestanoncok.hu/szamvitel/peldak/keszletek-pelda-megoldas

5 comments

Skip to comment form

  1. 3

    Szia Móni!
    Ha a készleteknél év végén leltártöbbletem van akkor azt hogyan könyvelem le.
    Több helyen ezt találtam: T 21-22 K 989, majd T 989 K 483
    A tanárnőm szerint ez nem így van, de órán lemaradtam a megoldásról 🙂

    Köszi
    Marcsi

    1. 3.1

      Szia!

      Ez attól függ, hogy a készletekről milyen nyilvántartást vezet a vállalkozás.

      1. eset. Analitikát mennyiségben és értékben is vezet: T: 21-22 K: 989, majd T: 989 K: 483
      2. eset: Analitikát csak mennyiségben vezet: T: 21-22 K: 989, majd T: 989 K: 483
      3. eset: Nincs nyilvántartás: Akkor a többlet értelemszerűen nem értelmezhető (Nincs mihez viszonyítani 🙂 )
      Ugyanez vonatkozik az árukra is.

      Kíváncsi vagyok a tanárnőd megoldására is.
      Ha megszerzed elküldöd nekem?

      Mónika

  2. 2

    Kedves Móni!
    Köszönöm szépen a megvilágosítást!
    Éva

  3. 1

    Kedves Móni!
    Köszönöm a példákat és a lehetőséget, amit a weblapod ad nekem is!
    Szeretnék kérdezni valamit a következő példával kapcsolatban:
    “Készletek-példa- megoldás
    2010. november 24. | Szerző: Móni”
    A következő kontírozás érdekelne engem:
    “Társasági szerződés szerinti érték:

    T: 368 Egyéb követelés 4 800 000

    K: 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghat. értéke 4 800 000”
    Azt szeretném megérteni, hogy miért könyvelünk itt a 981-es rendkívüli bevétel számlára, ha apportba adtak valamit? A rendkívüli ráfordítás előtte az logikus, de a rendkívüli bevételt nem értem. Előre is köszönöm a magyarázatot.
    Éva

    1. 1.1

      Kedves Barieva!
      Bocsánat a kései válaszért…
      A vállalat apportba adja a készletet, amiért “cserébe” részesedést kap egy másik cégtől, s erről társasági szerződés születik. A szerződésben meghatározott értéket kell rendkívüli bevételként elszámolni. Ebben a feladatban a társasági szerződés szerinti érték 4 800 000 Ft, amit a cégbírósági bejegyzés után az egyéb bevételek közül a 17 Tartós részesedések számlára kell átvezetni, s ott kell kimutatni.
      Remélem tudtam segíteni.
      Ha kérdésed van, írj nyugodtan!

      Móni

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.