Mit érdemes feltétlen tudnod a befektetett értékpapírok értékvesztéséről, értékhelyesbítéséről?
Néhány pontban összefoglaltam a legfontosabbakat.
Kezdjük a tulajdoni részesedésekkel!
A tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatban értékvesztést kell elszámolni akkor,
ha annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori értéke.
Ezt el kell számolni függetlenül attól, hogy ez a részesedés a forgóeszközök vagy befektetett eszközök között van -e kimutatva.
Mikor kell csökkenteni az értékvesztést?
Amennyiben a mérlegkészítéskor piaci érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti értéke, akkor különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkentened kell.
Figyelj arra, hogy a visszaírás után a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak eredeti beszerzési árát.
Nézzük, hogy mit kell figyelembe venned a tulajdoni részesedést jelentő befektetések piaci értékének meghatározásánál!
Figyelembe kell venned:
A) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját; a befektetés felhalmozott osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját
B) a társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt; ha külföldi pénzértékre jutó befektetésed van, akkor az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamra átszámított forintértékkel kell számolnod
C) Megszűnő gazdasági társaságnál pedig a várhatóan megtérülő összeget
Most akkor hogyan értékeljem?
Most nézzük a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat!
A hitelviszonyt megtestesítő, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapírokkal kapcsolatban értékvesztést kell elszámolni akkor,
ha annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó mérlegkészítéskori értéke.
Ezt el kell számolni függetlenül attól, hogy a forgóeszközök vagy befektetett eszközök között van -e kimutatva.
Mikor kell csökkenteni az értékvesztést?
Amennyiben a mérlegkészítéskor piaci érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti értéke, akkor különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkentened kell.
Figyelj arra, hogy a visszaírás után az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak eredeti beszerzési értékét.
Ha névérték felett vásárolt értékpapírról beszélünk, akkor az értékvesztés visszaírása után az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az értékpapír névértékét.
A hitelviszonyt megtestesítő, 1 événél hosszabb lejáratú értékpapír piaci megítélésekor figyelembe kell venned:
A) a kibocsátó tartós piaci megítélését, annak tendenciáját – lejáratkor, beváltáskor a névértéket és a kamatot várhatóan megfizeti-e, ha nem az egészet, akkor milyen arányban fizeti meg
B) az értékpapír felhalmozott kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, s annak tartós tendenciáját
Végül nézzük, hogy mit kell tudni a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos értékhelyesbítésről!
A legfontosabb, hogy csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél lehet elszámolni.
Értékhelyesbítést akkor számolhatsz el, ha a befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a részesedések visszaírás utáni bekerülési értékét!
Figyelj, hogy az értékhelyesbítés összegére értékelési tartalékot kell képezned.
Ha a vállalkozó úgy dönt, hogy él az értékelés lehetőségével, akkor év végén el kell végezni az értékelést, meg kell állapítani az értékhelyesbítés összegét.
– Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évi összegét, a különbözettel növelned kell az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben.
– Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évi összegnél, a különbözettel csökkentened kell az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben maximum az előző évi értékhelyesbítés összegéig.
