Mai bejegyzésünk az anyagok selejtezéséről fog szólni.
Átnézzük, hogy
milyen esetekben kell selejtezni, és miként kell elszámolni, lekönyvelni az anyagkészlet selejtezését.
Kezdjük először egy kis elméleti összefoglalóval!
Év végén a beszámoló készítése előtt az anyagokat is értékelni kell.
Meg kell vizsgálnod, hogy raktárban maradt készlet minősége megfelel-e a minőségi előírásoknak.
Abban az esetben, ha
– a készlet az előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg,
– megrongálódott,
– felhasználása, értékesítése kétségessé vált, vagy
– feleslegessé vált,
akkor meg kell állapítanod a minősítés pillanatában a minőséget tükröző aktuális piaci értékét.
Ezután a számított piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét értékvesztésként kell elszámolnod.
Ha a készletre későbbiekben nincs szükségünk, akkor akkor selejtezési jegyzőkönyv alapján ki kell vezetned a könyvekből.
A selejtezés lényege a társaság számára „feleslegessé vált” eszközök – ami lehet tárgyi eszköz, készlet- állományból való kivezetése.
Most nézzük meg, hogy miként kell az anyagok selejtezését könyvelned!
Feltételezzük, hogy a vállalkozás folyamatosan vezeti analitikus nyilvántartásait:
I. Ha a vállalkozás tényleges beszerzési áron tartja nyilván készleteit:
T: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
K: 21-22 Anyagok
II. Elszámoló áras készletnyilvántartás esetén:
T: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
K: 21-22 Anyagok elszámoló áron
Ha
1) az elszámoló ár > a tényleges bekerülési érték
T: 228 Anyagok árkülönbözete
K: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
2) elszámoló ár a < tényleges bekerülési érték,
T: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
K: 228 Anyagok árkülönbözete
Milyen hibákat szoktak a készlet selejtezése témában véteni a „kezdő” mérlegképes tanoncok?
1. A leggyakoribb hiba, hogy anyagkészlet selejtezését nem egyéb ráfordításként, hanem anyagköltségként számolják el.
2. Második leggyakoribb hiba, hogy elszámoló áras nyilvántartás esetén a selejtezésre jutó árkülönbözetről megfeledkeznek, vagy rosszul számolják ki annak értékét.
Bízom benne, hogy mivel te már olvastad ezt a bejegyzést, nem fogod elkövetni ezeket a hibákat.
A következő bejegyzésben folytatjuk a témát.
Egy hét múlva megmutatom, hogy miként kell elszámolni a selejtezés, ha nem vezet folyamatos készletnyilvántartást.
De javaslom, hogy ne csak egy hét múlva nézz vissza, mert hét többi napján is kerülhet fel új anyag, s érdemes azokat is elolvasnod 🙂
