Egy korábbi bejegyzésben már ejtettünk néhány szót az eredménykimutatásról, s arról hogy milyen tényezők alapján választ vállalkozás.

Most lássuk külön-külön az összköltség-, és a forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatások jellemzőit, s hátrányait.

Összköltség eljárás

Mikor érdemes használni?

– ha nincs vagy kevés a saját termelésű készlet

Ez az eljárás üzleti évben felmerült összes elemi költség gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza.

Az elemi költségeket összegzi, s ennek összegét veti össze az árbevétel, az egyéb bevétel, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével.

A  teljesség elve kerül előtérbe.

Felépítése

I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Aktivált saját teljesítmények értéke

III. Egyéb bevételek

IV. Anyagjellegű ráfordítások

V. Személyi jellegű ráfordítások

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

Jellemzői

– Az üzleti évben felmerült költségekre, ráfordításokra helyezi a hangsúlyt,

– üzleti év költségeit költségnemenként rögzíti,

– bruttó szemléletű, tehát a hozamokat, teljesítményeket teljeskörűen számba veszi, azokat is, melyeket még nem realizált ( nem adott még el), s ezeket állítja szembe az éve összes ráfordítással.

– tárgyidőszaki értékesítési árbevételt, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékét, egyéb bevételt)  állítja szembe a tárgyidőszakot terhelő összes anyagjellegű ráfordítás, személyi jellegű ráfordítás, értékcsökkenés és egyéb ráfordítások összegével,

– az adott időszak teljesítményét rögzíti, nem csak az értékesítést

– a saját teljesítmények közvetlen önköltsége az 5., a 8. és a 9. számlaosztályokban könyvelt adatokból állítható össze,

– nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére,

– az összes költség megfigyelésére helyezi a fő hangsúlyt

Hátránya

– nem mutatja ki az értékesítés elszámolt közvetlen költségeit

– nincs lehetőséged az értékesítés gazdaságosságának elemzésére

Forgalmi költség eljárás

Mikor érdemes használni?

– ha az éves termelés és az értékesítés időben eltér

Az értékesítés érdekében a tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket veszi számba és ezt veti össze az értékesítés árbevételével és az egyéb bevételekkel.

Az összemérés elve kerül előtérbe.

Felépítése

I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Értékesítés közvetlen költségei

III. Értékesítés bruttó eredménye

IV. Értékesítés közvetett költségei

V. Egyéb bevételek

VI. Egyéb ráfordítások

Jellemzői

– nettó szemléletű: a nem értékesített saját teljesítmények értékét, illetve az azokhoz felmerült ráfordításokat nem tartalmazza, tehát csak azokat a hozamokat veszi számba, melyeket már realizált (értékesített)

– a fő hangsúlyt az értékesítés bevételére helyezi

– az értékesítés bevételét és annak költségeit állítja szembe függetlenül a termék előállításának időpontjától

– a költségeket közvetlen és közvetett költségek szerint csoportosítja

– a közvetett költségeket fő funkciók szerint tovább részletezi

– az értékesítéshez kapcsolódó költségek megfigyelésére helyeződik a fő hangsúly

Hátránya

– nem tükrözi teljeskörűen a tárgyidőszakban felmerült költségeket,

– a költséggazdálkodás információigényének kielégítéséhez külön nyilvántartást kell vezetni

Következő bejegyzésben példán keresztül is megmutatom Neked, hogy miként is épül fel valójában a két kimutatás.

Nézz vissza Te is!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!