Gondolom Te is rettegsz, hogy nehogy elszámolóáras legyen a készlettel kapcsolatos példád…

Szeretném, ha ez a rettegés elmúlna, ezért a ma az elszámolóárral kapcsolatban szeretnék tisztázni egy-két dolgot.

Az elszámolóáron nyilvántartott készlet esetén az készlet értékét az árkülönbözeti számla egyenlege a beszerzési árra módosítja.

Tehát a készletszámla és a hozzá tartozó árkülönbözet  számla összevont egyenlege adja meg a beszerzési árat.

Az árkülönbözet számla tartalmazza az elszámolóár és a beszerzési ár különbségét.

Ebből adódóan:

1) ha a beszerzési ár magasabb, mint az elszámolóár,

akkor az árkülönbözet számlának T egyenlege van

2) ha a beszerzési ár alacsonyabb, mint az elszámolóár,

akkor az árkülönbözet számlának K egyenlege van.

Abban az esetben, ha az elszámolóárba nem építi be a szállítási és rakodási költséget, akkor azt egy külön számlán kell könyvelned, s ebben az esetben három számla egyenlege adja a bekerülési értéket ( anyagok esetében pl. 211, 218, 228)

Az elszámolóáras feladat megoldásának menete:

1. Gyűjtsd ki készletfajtánként az értékesítés elszámolóáron számított összegét,

2. Határozd meg készletérték árkülönbözet arányát,

Árkülönbözet aránya= Készletérték különbözet számla egyenlege/készletszámla  egyenlege (elszámolóáron)

3. Ezután számold ki az értékesítésre jutó árkülönbözetet,

Árkülönbözet= Értékesítés elszámolóáron*árkülönbözet aránya

4. Állapítsd meg az ELÁBÉT!

ELÁBÉ= Értékesítés elszámolóáron+értékesítésre jutó árkülönbözet

Mindezek hogyan jelenhetnek meg feladatban?

1. Megadják az árkülönbözet arányát,

Pl. az anyagok árkülönbözete +3%

2. Megadják az árkülönbözet számla egyenlegét

pl. 228 számla egyenlege 3000 Ft és Tartozik

3. Megadják, hogy az elszámolóár vagy a tényleges beszerzési ár nagyobb-e, s ha igen, akkor mennyivel

Pl. a tényleges beszerzési ár 5%-kal magasabb, mint a tervezett beszerzési ár (vagy elszámolóár)

Mutatok Neked erre egy példát!

211-es számla adott: 10 000 Ft

Tudjuk, hogy az alapanyagok árkülönbözete -3%

vagy másként fogalmazva

a tényleges beszerzési ár 3%-kal alacsonyabb, mint a tervezett beszerzési ár

vagy

228-as számla egyenlege 300 és követel. (ennyi módon adhatják meg ugyanazt)

Megoldás:

Ebben az esetben az árkülönbözet aránya adott, 3%

Ebből kiszámítva az árkülönbözet 10 000* 0,03= 300,

tehát a 228-as számla egyenlege 300 és Követel

Mivel „-„, ezért a tényleges beszerzési ár 10 000-300= 9700 Ft

Lássunk még egy példát!

Előfordulhat, hogy nem a 211-es számla az adott, hanem a 228-es árkülönbözet és az, hogy a tényleges beszerzési ár hogyan viszonyul a tervezett beszerzési árhoz. Ekkor sem kell megijedni, csak fordítva kell gondolkoznod.

Például:

228-as számla egyenlege 500 és Tartozik, a termékek tényleges beszerzési ára 11 500 Ft.

Mit is mondtam?

A tényleges beszerzési árat a készlet számla és az árkülönbözet számla egyenlege adja.

Mivel a 228-as számla egyenlege tartozik, ez azt jelenti, hogy a tényleges beszerzési ár magasabb, mint a tervezett beszerzési ár (elszámolóár).

Tehát a tervezett beszerzési árat úgy kapod meg, ha a ténylegesből levonod az árkülönbözetet.

Ebből adódóan a 211-es számla egyenlege:

11 500 – 500= 11 000 Ft.

Tömören a lényeg:

Ha az árkülönbözet + X % vagy a tényleges beszerzési ár  X %-kal magasabb, mint a tervezett, akkor az árkülönbözet számla egyenlege Tartozik.

Ha az árkülönbözet -X% vagy a tényleges beszerzési ár X%-kal alacsonyabb, mint a tervezett, akkor az árkülönbözet számla egyenlege Követel.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!