Miután átnéztük az értékcsökkenés elméletét és a leírásának módjait, azok kiszámításának képleteit, most térjünk rá a példákra!
Nézzünk is egy-egy példát az értékcsökkenés elszámolásának módozataira!
Íme a feladat:
Az Elavulás Bt. termelőgépet vásárolt. A gép tervezett bekerülési értéke 9 000 eFt. A pénzügyi teljesítéshez 5 000 eFt hitelt vett igénybe az Rt. A használatbavételt követő években a várható hitelkamat 250 eFt, 150 eFt, 100 eFt.
Számoljuk ki, hogy miként alakul a gép hasznos élettartama alatt – ami terv szerint 5 év – az évenkénti értékcsökkenés és a nettó érték, attól függően, hogy milyen écs leírási módszert használ az Bt.!
I) Lineáris leírást alkalmaz, a maradványérték 1 000 eFt.
II) Évek száma összege módszerrel számol (degresszív leírás).
III) Bruttó érték alapján, csökkenő kulcsok (1,6; 1,4; 1,0; 0,6; 0,4) segítségével számolja el az écs-t (degresszív leírás).
IV) Abszolút összeg alapján évente azonos összeg leírását alkalmaz.
V) Évente csökkenő abszolút érték módszerét alkalmazza (degresszív leírás) (éves amortizáció: 3 500 eFt; 2 500 eFt; 1 500 eFt; 1 000 eFt; 500 eFt) leírásával.
Lássuk a megoldásokat!
I) Lineáris leírás módszerrel
Leírási kulcs: L = 1/n*100%
L = 1/5*100% = 20%
vagy:
L= 100%/n
L=100%/5=20%
Éves amortizáció összege: (Bruttó érték-maradványérték)*Lk
(9 000 eFt _ 1 000 eFt)*20% = 1 600 eFt
(táblázat adatai ezer Ft-ban)
| Év | Bruttó érték mínusz maradványérték | Amortizációs kulcs % | Évi
amortizáció |
| 1. | 8 000 | 20 | 1 600 |
| 2. | 8 000 | 20 | 1 600 |
| 3. | 8 000 | 20 | 1 600 |
| 4. | 8 000 | 20 | 1 600 |
| 5. | 8 000 | 20 | 1 600 |
| ÖSSZESEN: | 100 | 8 000 | |
II. Évek száma összege módszer
S=1+2+3…+n S = 5+4+3+2+1 = 15
Évenkénti leírási kulcsok: n/S, (n-1)/S, (n-2)/S…, 1/S
Tehát az évenkénti kulcsok= 5/15, 4/15, 3/15, 2/15, 1/15
Éves écs összege= (bruttó érték- maradványérték) * éves amortizációs kulcs
(táblázat adatai ezer Ft-ban)
| Év | Bruttó érték | Amortizációs kulcs | Évi
amortizáció |
| 1. | 9 000 | 5/15 | 3 000 |
| 2. | 9 000 | 4/15 | 2 400 |
| 3. | 9 000 | 3/15 | 1 800 |
| 4. | 9 000 | 2/15 | 1 200 |
| 5. | 9 000 | 1/15 | 600 |
| ÖSSZESEN: | 15/15=1 | 9 000 | |
III) Degresszív leírás csökkenő kulcsok, szorzószámos módszerrel
Lineáris kulcs: L = 1/n *100% L=1/5*100%=20%
Éves kulcsok: L*A, L*B, L*C…, L*Z
20%*1,6 = 32%; 1,4*20% = 28%; 1,0*20% = 20%; 0,6*20% = 12%; 0,4*20% = 8%
Éves écs összege= (bruttó érték- maradványérték) * éves amortizációs kulcs
(táblázat adatai ezer Ft-ban)
| Év | Bruttó érték | Amortizációs kulcs % | Évi
amortizáció |
| 1. | 9 000 | 32 | 2 880 |
| 2. | 9 000 | 28 | 2 5200 |
| 3. | 9 000 | 20 | 1 800 |
| 4. | 9 000 | 12 | 1 080 |
| 5. | 9 000 | 8 | 720 |
| ÖSSZESEN: | 100 | 9 000 | |
IV) Lineáris, évente azonos összeg leírása nettó érték alapján
Leírás összege: 90 000 eFt/5 év = 1 800 eFt/év
| Év | Bruttó érték | Amortizációs kulcs % | Évi
amortizáció |
| 1. | 9 000 | – | 1 800 |
| 2. | 9 000 | – | 1 800 |
| 3. | 9 000 | – | 1 800 |
| 4. | 9 000 | – | 1 800 |
| 5. | 9 000 | – | 1 800 |
| ÖSSZESEN: | – | 9 000 | |
V) Évente csökkenő abszolút összeg alapján
Éves amortizáció rendre: 3 500 eFt; 2 500 eFt; 1 500 eFt; 1 000 eFt; 500 eFt .
| Év | Bruttó érték mínusz maradványérték | Amortizációs kulcs % | Évi
amortizáció |
| 1. | 9 000 | – | 3 500 |
| 2. | 9 000 | – | 2 500 |
| 3. | 9 000 | – | 1 500 |
| 4. | 9 000 | – | 1 000 |
| 5. | 9 000 | – | 500 |
| ÖSSZESEN: | – | 9 000 | |
Holnap folytatom a módozatok példával való bemutatását! Nézz vissza, megéri!
Ha nem szeretnél lemaradni semmilyen fontos és érdekes információról, akkor iratkozz fel hírlevelemre is!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
Kedves Mónika!
Az évek száma módszer szerint számít, hogy mikor volt az üzembehelyezés?
Mert a példákban sehol nem vettünk figyelembe ilyen dátumot, a lineáris leírásnál biztos, hogy számít. De a többi módszernél, mint pl. az évek száma módszer?
Köszönöm a válaszodat!
Kata
Kedves Kata!
Igen, ott is számít. Minden módszernél csak az arányos részt lehet elszámolni az adott évre.
Nézek egy feladatot, s hozok rá a jövő héten, amin megmutatom.
Mónika
Kedves Móni!
Most ismerkedem az oldaladdal, szuper!
Köszi előre is a sok segítséget!
Egy kérdés az ÉCS 1. példával kapcsolatban: az évek száma módszernél nem kell levonni a maradványértéket? Vagy csak véletlenül maradt le? Ha már valahol ez korrigálva lett, akkor bocsi 🙂
Üdv,
Andrea
Kedves Andrea!
A római számmal jelölt pontok egymástól függetlenek, így csak lineáris leírás esetén számol a cég maradványértékkel. Ha még a feladat fő szövegében lett volna az arab számok előtt, akkor kellett volna minden esetben számolni vele.
Így már rendben lesz?
Mónika