Sikerült megoldani a készletek könyvelésével kapcsolatos példát?
Ha még nem oldottad meg, akkor itt pótolhatod.
Ha végeztél, akkor nézhetjük is, hogy miként kellett megoldanod a példát!
Megoldás:
Első lépésben kezdjük azzal, hogy derítsük ki, hogy mennyi volt a nyitókészletben lévő készlet egységára.
Ehhez megvan a főkönyvi számla egyenlege és a készlet mennyisége. Ebből könnyen kiszámítható az egységár.
(Visszafele kell gondolkoznod 🙂 )
Ha az ár és db szám adott, akkor ugye úgy számolod az egyenleget, hogy ár*mennyiség=készletérték,
akkor ebből következik, hogy
ár= készletérték/mennyiség,
ami jelen esetben:
5 500 000 Ft / 2 000db = 2 750 Ft/db
Ezek után nézzük a gazdasági eseményeket:
0. Nyissuk meg a készletszámlát!
T: 211 Anyagok 5 500 000
K: 491 Nyitómérleg 5 500 000
1. Apportba adás ( I. 10-e)
Mivel FIFO eljárást alkalmaz (ami először be-az először ki, itt is találsz rá kidolgozott példát), ezért az apportba adott készlet értéke:
1 500*2 750=412 500 Ft ( nyitókészlet fedezte, s abból maradt még 500 db)
Tehát a kontírtételek:
Készlet kivezetése:
T: 881 Társaságba bevitt eszközök nyilv. tart-i értéke 4 125 000
K: 211 Anyagok 4 125 000
Társasági szerződés szerinti érték:
T: 368 Egyéb követelés 4 800 000
K: 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghat. értéke 4 800 000
Mivel itt nincs áfa fizetési kötelezettség, s nem írták, hogy megérkezett a cégbírósági bejegyzés, így ennyivel ez az esemény kész.
2. Beszerzés ( II.20-a)
Figyelj a dátumokra, hogy megfelelően kövessék egymást a gazdasági események! )
Beszerzés értéke: 4 000 db *3 000 Ft = 12 000 000 Ft
Könyvelése:
T: 211 Anyagok 12 000 000
K: 454 Szállítók 12 000 000
áfa:
T: 466 Előzetesen felszámított áfa 3 000 000
T: 454 Szállítók 3 000 000
Áfa összege: 12 000 000 * 0,25 = 3 000 000 Ft
3. Értékesítés (III. 15-e)
Lássuk is, hogyan áll össze a 2000 db.
Ugye az apport után maradt 500 db a 2750 Ft-os nyitókészletből.
Ezután vásárolt 4000 db-t 3000 Ft-os egységáron.
Tehát az értékesített készlet értéke a FIFO elv szerint 500*2 750+ 1 500* 3 000= 5 875 000 Ft.
Ez után a készleten marad (nyitó elfogy) 4 000-1 500= 2 500 db 3000 Ft/ db áras készlet.
Eladási érték: 2 000*3 200=6 400 000 Ft.
Könyvelési tételek
Készlet kivezetése:
T: 814 Eladott áruk beszerzési értéke 5 875 000
K: 211 Anyagok 5 875 000
Eladási ár:
T: 311 Vevők 6 400 000
K: 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele 6 400 000
Áfa:
T: 311 Vevők 1 600 000
K: 467 Fizetendő áfa 1 600 000
Áfa összege: 6 400 000-0,25= 1 600 000 Ft.
4. Térítés nélküli átadás ( IV.10-e)
Az átadott 15 db értéke (van 2500 db 3000 Ft-os készlet) 15*3 000= 45 000 Ft.
Piaci értéke: 15*2 750= 41 250 Ft
Könyvelése:
Kivezetés:
T: 889 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke 45 000
K: 211 Készletek 45 000
Áfa:
T: 368 Egyéb követelés 10 313
K: 467 Fizetendő áfa 10 313
Áfát a piaci érték után kell számolni: 41 250 * 0,25= 10 312,5 Ft
5. Beszerzés ( V.15-e)
Beszerzés értéke: 9 000 db *2 700 Ft = 24 300 000 Ft
Könyvelése:
T: 211 Anyagok 24 300 000
K: 454 Szállítók 24 300 000
áfa:
T: 466 Előzetesen felszámított áfa 6 075 000
T: 454 Szállítók 6 075 000
Áfa összege: 24 300 000 * 0,25 = 6 075 000 Ft
6. Felhasználás ( VI.30-a)
Na, akkor most nézzük, hogy miként is áll össze a 9000 db, a felhasznált mennyiség!
Van 2 485 db a 3 000 Ft/db áras és 9000 db a 2700 Ft/db árasból.
Így a felhasználás értéke: 2 485*3000+6 515* 2 700= 25 045 500 Ft.
Ezután marad 2 485 db a 2700 Ft/db egységárasból.
Könyvelése:
T: 511 Anyagköltség 25 045 500
K: 211 Anyagok 25 045 500
7. Beszerzés ( IX. 23-a)
Beszerzés értéke: 8 000 db *2 900 Ft = 23 200 000 Ft
Könyvelése:
T: 211 Anyagok 23 200 000
K: 454 Szállítók 23 200 000
áfa:
T: 466 Előzetesen felszámított áfa 5 800 000
T: 454 Szállítók 5 800 000
Áfa összege: 23 200 000 * 0,25 = 5 800 000 Ft
8. Felhasználás ( XII.31-e)
Na, akkor ismét nézzük, hogy miként is áll össze most a 8000 db, a felhasznált mennyiség!
Van 2 485 db a 2 700 Ft/db áras és 8 000 db a 2 900 Ft/db egységárasból.
Így a felhasználás értéke: 2 485*2 7000+5 515* 2 900= 22 703 000 Ft.
Ezután marad 2 485 db a 2 900 Ft/db egységárasból.
Könyvelése:
T: 511 Anyagköltség 22 703 000
K: 211 Anyagok 22 703 000
9. Hiány
A zárókészletünk 2 485 terméket mutat, viszont a leltár során csak 2450 db-ot találtak. Így a kettő különbözete, 2 485-2 450=35 db, a hiány.
Ennek értéke: 35 * 2900= 101 500 Ft.
Ennek könyvelése:
T: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek 101 500
K: 211 Anyagok 101 500
10. Értékvesztés
Meg kell nézned év végén, hogy miként viszonyul egymáshoz a mérlegkészítéskor és a könyv szerinti érték.
Jelen esetben a könyv szerinti érték 2 900Ft/db, s a mérlegkészítéskori 2 850 Ft/db.
Így az értékvesztés: 2 900-2 850= 50 Ft/db
Mivel a zárókészletünk leltár szerinti mennyisége 2 450 db, így az értékvesztés értéke= 2 450* 50=122 500 Ft
Ezt figyelembe is vesszük, mivel a piaci ár változása tartós és jelentős.
Könyvelése:
T: 866 Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 122 500
K: 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása 122 500
A kontírozás után lássuk a kérdésekre a választ.
b) Az anyagok mérlegértéke: 2 450db*2 850 Ft= 6 982 500 Ft. (leltár szerinti mennyiség * mérlegkészítéskori árral)
Ha felrajzolod a 211-es számlát „akasztófára”, s annak az egyenlegét korrigálod 0 229 (kivonod belőle, mivel annak K egyenlege van) egyenlegével, ugyanezt kapod.
c) Adózás előtti eredmény megállapítása: – 46 818 000 Ft.
Mellékelem az eredménykimutatást, mely alapján megkapod:
| 1. | Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 6 400 |
| 2. | Exportértékesítés nettó árbevétele | |
| I. | Értékesítés nettó árbevétele | 6 400 |
| 3. | Saját termelésű készletek állományváltozása | |
| 4. | Saját előállítású eszközök aktivált értéke | |
| II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 |
| III. | Egyéb bevételek | |
| Ebből: visszaírt értékvesztés | ||
| 5. | Anyagköltség | 47 749 |
| 6. | Igénybe vett szolgáltatások értéke | |
| 7. | Egyéb szolgáltatások értéke | |
| 8. | Eladott áruk beszerzési értéke | 5 875 |
| 9. | Eladott szolgáltatások értéke | |
| IV. | Anyagjellegű ráfordítások értéke | 53 624 |
| 10. | Bérköltségek | |
| 11. | Személyi jellegű egyéb kifizetések | |
| 12. | Bérjárulékok | |
| V. | Személyi jellegű ráfordítások | 0 |
| VI. | Értékcsökkenési leírás | |
| VII. | Egyéb ráfordítások | 224 |
| Ebből: értékvesztés | ||
| A. | Üzemi tevékenység eredménye | -47 448 |
| VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | |
| IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | |
| B. | Pénzügyi műveletek eredménye | 0 |
| C. | Szokásos vállalkozási eredmény | -47 448 |
| X. | Rendkívüli bevételek | 4 800 |
| XI. | Rendkívüli ráfordítások | 4 170 |
| D. | Rendkívüli eredmény | 630 |
| E. | Adózás előtti eredmény | -46 818 |
Végeztünk!
Remélem sikerült megoldanod, a jó is lett az eredmény!!!
Szép munka volt!
Ha a feladattal kapcsolatban bármilyen kérdésed van, tedd fel nyugodtan a kommenteknél!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Szia Móni!
Ha a készleteknél év végén leltártöbbletem van akkor azt hogyan könyvelem le.
Több helyen ezt találtam: T 21-22 K 989, majd T 989 K 483
A tanárnőm szerint ez nem így van, de órán lemaradtam a megoldásról 🙂
Köszi
Marcsi
Szia!
Ez attól függ, hogy a készletekről milyen nyilvántartást vezet a vállalkozás.
1. eset. Analitikát mennyiségben és értékben is vezet: T: 21-22 K: 989, majd T: 989 K: 483
2. eset: Analitikát csak mennyiségben vezet: T: 21-22 K: 989, majd T: 989 K: 483
3. eset: Nincs nyilvántartás: Akkor a többlet értelemszerűen nem értelmezhető (Nincs mihez viszonyítani 🙂 )
Ugyanez vonatkozik az árukra is.
Kíváncsi vagyok a tanárnőd megoldására is.
Ha megszerzed elküldöd nekem?
Mónika
Kedves Móni!
Köszönöm szépen a megvilágosítást!
Éva
Kedves Móni!
Köszönöm a példákat és a lehetőséget, amit a weblapod ad nekem is!
Szeretnék kérdezni valamit a következő példával kapcsolatban:
„Készletek-példa- megoldás
2010. november 24. | Szerző: Móni”
A következő kontírozás érdekelne engem:
„Társasági szerződés szerinti érték:
T: 368 Egyéb követelés 4 800 000
K: 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghat. értéke 4 800 000”
Azt szeretném megérteni, hogy miért könyvelünk itt a 981-es rendkívüli bevétel számlára, ha apportba adtak valamit? A rendkívüli ráfordítás előtte az logikus, de a rendkívüli bevételt nem értem. Előre is köszönöm a magyarázatot.
Éva
Kedves Barieva!
Bocsánat a kései válaszért…
A vállalat apportba adja a készletet, amiért „cserébe” részesedést kap egy másik cégtől, s erről társasági szerződés születik. A szerződésben meghatározott értéket kell rendkívüli bevételként elszámolni. Ebben a feladatban a társasági szerződés szerinti érték 4 800 000 Ft, amit a cégbírósági bejegyzés után az egyéb bevételek közül a 17 Tartós részesedések számlára kell átvezetni, s ott kell kimutatni.
Remélem tudtam segíteni.
Ha kérdésed van, írj nyugodtan!
Móni