Készletgazdálkodás?
Mit takar ez a fogalom?
A készletgazdálkodás a logisztika körébe tartozik, s szerepe, hogy biztosítsa a termeléshez szükséges anyagok a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen álljanak rendelkezésre (3M).
Fontos, hogy mindez a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett menjen végbe.
Mikkel gazdálkodik a készletgazdálkodás?
Egyszerűen rávághatjuk, hogy készletekkel.
Mik tartoznak ide?
Egy vállalkozásnak a működéshez különböző készletekre van szükségük.
A vállalkozások legfontosabb készletei:
– anyagok
– befejezetlen termelés körébe tartozó készlet
– késztermékek
– félkész termékek.
Ezen készletekkel kapcsolatban több munkafolyamat is felmerül.
Ezek közé tartozik a beszerzés, készletezés, tárolás stb. Mindezen folyamatokkal kapcsolatban költségek merülnek fel.
Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a készletekben a vállalkozás tőkét köt le.
Az előbbieket figyelembe véve, tehát nem mindegy, hogy milyen nagyságú készletet tartunk, azok milyen gyorsan forognak stb. Mindezek indokolttá teszik, hogy a készletgazdálkodáshoz rendszeres elemzés is társuljon és ez az elemzés ne alkalmi elemzés, hanem rendszeres tevékenység legyen!
Elemzés területei:
1. Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva
2. Vállalkozási szinten a készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata
3. Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése
4. a készletgazdálkodás problémáira figyelmeztető adatok vizsgálata
1) Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva
Ebben az esetben a számításokat készletfajtánként kell elvégezned.
Az elemzés fő célja annak meghatározása, hogy a tervezett készletállománytól milyen nagyságú az eltérés, s ezen eltéréseket milyen főbb okok idézték elő.
A felhasznált összefüggésekkel meghatározhatod a készlet nagyságát.
2) Vállalkozási szinten a készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata
A készletstruktúra vizsgálatát megoszlási viszonyszámokkal kell elvégezned.
Itt azt kell vizsgálnod, hogy milyen irányba, mely készlet javára mozdult el az összkészleten belül az egyes készletfajták részaránya, illetve, hogy miként változott a vállalkozás készletének összetétele, készlethatékonysága.
3) Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése
E körbe tartozik:
a) Készletek nagyságának alakulása (két időpont vagy időszak készletállományát hasonlíthatod össze)
b) Készletlekötés relatív alakulása (forgási mutatók segítségével végezheted el)
c) A készletrugalmasság mutatói (reagálási fok)
d) A relatív készletváltozás (egyes tényezők hogyan befolyásolják a lekötött készletek nagyságát)
e) Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata
4) A készletgazdálkodási problémákra figyelmeztető adatok vizsgálata
Ilyen adatokra lehetnek készletek értékvesztésével, leltárhiánnyal, kötbérrel stb kapcsolatos adatok.
Miután ma megnéztük elméletben, hogy milyen módokon elemezheti a készleteket egy gazdálkodó, hamarosan példával is megmutatom, hogy miként néz ki a gyakorlatban. Érdemes visszanézned!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
