‘Pénzeszközök’ kategória archívum

Ma nézzük meg, hogy milyen árfolyamon kell értékelned, s miként kell könyvelned a valuta-, és devizakikerüléseket.

Ez a feladat egymástól független a devizás és valutás gazdasági eseményekből épül fel.

Kezdjük is!

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Sikerült átvenned a pénzeszközök bekerülésével kapcsolatos elméletet és feladatot?

Akkor folytassuk, hogy miként kell értékelni kikerüléskor a pénzeszközöket!

Kezdjünk is bele!

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Ma folytatjuk a pénzeszközök értékelésével kapcsolatos tudásod bővítését.

Ma a bekerüléskori értékelésre hozok Neked egy példát.

Láttad a pénzeszközök értékelésével kapcsolatos bevezető bejegyzést?

Ha nem, akkor itt el tudod olvasni.

Ebben írtam a pénzeszközök bekerüléskori értékeléséről.

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Neked okoztak már gondot a pénzeszközök?

Nem tudtad, hogy mikor milyen értéken, árfolyammal  számolj?

Mai bejegyzéssel szeretném megmutatni Neked, hogy hogyan kell értékelni az egyes pénzeszközöket.

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Pénzeszközök értékelése bekerüléskor

Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a pénzeszközöket?

A pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történhet.

Ez az összeg attól is függ, hogy forintban nyilvántartott pénzeszközről van szó vagy valutáról/devizáról.

I.A forintban nyilvántartott pénzeszközöket a befolyt forintértéken kell nyilvántartásba venned

II. A valutapénztárba bekerülő valutát és a devizaszámlára bekerülő devizát a napi választott árfolyamon kell forintosítani, s nyilvántartásba venni, KIVÉVE a FORINTÉRT VÁSÁROLT valutát és devizát, mert azokat a fizetett forintösszegben kell nyilvántartásba venned.

Mi lehet a napi választott árfolyam?

- a választott hitelintézet  deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlaga vagy

- az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam

vagy

- a deviza vételi árfolyam vagy

- a deviza eladási árfolyam, ha az átlag vagy az MNB árfolyam által történő értékelés nem biztosítja a megbízható és valós összképet.

Nézzük két példát a devizás pénzeszköz értékelésére!

1. példa: Valuta vásárlása

Egy vállalkozás  30.000 EUR valutát vásárolt, melyért fizetett 9.300.000 Ft-ot. A valuta vásárlásának napján érvényes választott árfolyam 305 Ft/EUR.

Hogyan kell a valutavásárlást elkönyvelned?

A forintért vásárolt valutát a fizetett forintösszegben kell nyilvántartásba venned:

Tehát az értéke 9.300.000 Ft.

A forintpénztár csökkenésének elszámolása a kiadási pénztárbizonylat alapján:

T: 389 Átvezetési számla  9.300.000

K: 381 Pénztár  9.300.000

Majd a valuta bevételezése a valutapénztárba:

T: 382 Valutapénztár 9.300.000

K: 389 Átvezetési számla 9.300.000

Ugyanígy kell eljárnod forintért vásárolt deviza esetén is, amit az elszámolási betétszámláról vonnak le, s a devizaszámlán  írnak jóvá.

2. példa: Deviza jóváírása devizaszámlán

Adott kölcsönök után a tárgyévben 10.000 euró kamatot kapott a vállalkozás, mely a devizaszámlára érkezett.  A jóváírás napján érvényes árfolyam:

vételi: 300 Ft/EUR

eladási:  302 Ft/EUr

választott árfolyam: 304 Ft/EUR.

Hogyan kell a deviza jóváírását elkönyvelned?

A kapott kamatot a választott árfolyamon kell nyilvántartásba venned.

Ezért ennek összege:

10.000 EUR x 304 FT/EUR =  3.040.000 Ft

T: 386 Devizabetét-számla  3.040.000

K: 974 Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bev. 3.040.000

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Sajnálom, a bejegyzés tartalmát csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók láthatják. Ha szeretnéd tovább olvasni, akkor a jobb oldalon tudsz regisztrálni és bejelentkezni az oldalra.

Okozott már gondot Neked a devizás tételek könyvelése?

Mindig tisztában vagy azzal, hogy melyik árfolyamot kell használnod?

Ha Neked nem okoznak problémát az árfolyamok, akkor is oldd meg a feladatot, sosem árt egy kis gyakorlás.

Lássuk, milyen feladatot hoztam Neked a devizás tételekkel kapcsolatban !

Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »