Készletgazdálkodás?
Mit takar ez a fogalom?

A készletgazdálkodás a logisztika körébe tartozik, s szerepe, hogy biztosítsa a termeléshez szükséges anyagok a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen álljanak rendelkezésre (3M).

Fontos, hogy mindez a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett menjen végbe.

Mikkel gazdálkodik a készletgazdálkodás?

Egyszerűen rávághatjuk, hogy készletekkel.

Mik tartoznak ide?

Egy vállalkozásnak a működéshez  különböző készletekre van szükségük.

A vállalkozások legfontosabb készletei:

– anyagok

– befejezetlen termelés körébe tartozó készlet

–  késztermékek

– félkész termékek.

Ezen készletekkel kapcsolatban több munkafolyamat is felmerül.

Ezek közé tartozik a beszerzés, készletezés, tárolás stb. Mindezen folyamatokkal kapcsolatban költségek merülnek fel.

Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a készletekben a vállalkozás tőkét köt le.

Az előbbieket figyelembe véve, tehát nem mindegy, hogy milyen nagyságú készletet tartunk, azok milyen gyorsan forognak stb. Mindezek indokolttá teszik, hogy a készletgazdálkodáshoz rendszeres elemzés is társuljon és ez az elemzés ne alkalmi elemzés, hanem rendszeres tevékenység legyen!

Elemzés területei:

1. Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva
2. Vállalkozási szinten a  készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata
3. Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése
4. a készletgazdálkodás problémáira figyelmeztető adatok vizsgálata

1) Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva

Ebben az esetben a számításokat készletfajtánként kell elvégezned.

Az elemzés fő célja annak meghatározása, hogy a tervezett készletállománytól milyen nagyságú az eltérés, s ezen eltéréseket milyen főbb okok idézték elő.

A felhasznált összefüggésekkel meghatározhatod a készlet nagyságát.

2) Vállalkozási szinten a  készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata

A készletstruktúra vizsgálatát megoszlási viszonyszámokkal kell elvégezned.

Itt azt kell vizsgálnod, hogy milyen irányba, mely készlet javára mozdult el  az összkészleten belül az egyes készletfajták részaránya, illetve, hogy miként változott a vállalkozás készletének összetétele,  készlethatékonysága.

3) Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése

E körbe tartozik:

a) Készletek nagyságának alakulása (két időpont vagy időszak készletállományát hasonlíthatod össze)

b) Készletlekötés relatív alakulása (forgási mutatók segítségével végezheted el)

c) A készletrugalmasság mutatói (reagálási fok)

d) A relatív készletváltozás (egyes tényezők hogyan befolyásolják a lekötött készletek nagyságát)

e) Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata

4) A készletgazdálkodási problémákra figyelmeztető adatok vizsgálata

Ilyen adatokra lehetnek készletek értékvesztésével, leltárhiánnyal, kötbérrel stb kapcsolatos adatok.

Miután ma megnéztük elméletben, hogy milyen módokon elemezheti a készleteket egy gazdálkodó, hamarosan példával is megmutatom, hogy miként néz ki a gyakorlatban. Érdemes visszanézned!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Share/Bookmark