Ma összefoglaltam Neked a Facebook-on Napi instrukcióként megosztott adózással kapcsolatos legfontosabb változások közül a béren kívüli juttatásokkal és a béren kívülinek nem minősülő, egyes meghatározott juttatásokkal kapcsolatos információkat.
Vágjunk bele! 2012-ben is különbséget tesz a törvényi a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő, egyes meghatározott juttatások között.
Először nézzük meg az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó infókat!
Ebbe a körbe tartoznak az alábbi juttatások, amelyek értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16% szja és 27% eho terheli 2012-től:
– a belső szabályzat alapján több munkavállalónak vagy (szabályzat hiányában) valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel
– a reprezentáció és az üzleti ajándék
– az adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá
– az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része.
Majd nézzük a béren kívüli juttatásokat!
A béren kívüli juttatásként adható juttatások körét módosították, így 2012. január 1-jétől kikerül a béren kívüli juttatások közül az étkezési utalvány.
2012-től a munkahelyi étkeztetésre 3 különálló, de egymástól függetlenül is adható támogatási lehetőség áll rendelkezésünkre.
Nézzük, hogy mik ezek, s milyen összeg adható:
– melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, illetve fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből havi legfeljebb 5 ezer forint (régi hideg étkezési utalvány helyett van)
forrás:erzsebetutalvany.hu
– harmadik lehetőség a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlája. Ide éves 150.000 Ft juttatást adhat a cég, melyet a vendéglátás területén tud majd elkölteni a munkavállaló.
Továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás.
A Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg azonban az három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya számlájára utalható a következők szerint:
1. szálláshely – kártya számlájára legfeljebb 225 ezer forint támogatás
2. vendéglátás – kártya számlájára utalható legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
3. szabadidő – kártya számlájára utalható legfeljebb 75 ezer forint támogatás.
Ezen kívül fontos kiemelni, hogy kikerül a béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás biztosítása.
Bent marad a béren kívüli juttatások között, s figyelembe kell venni az 500.000 Ft-os határ megállapításánál az fentebb említetteken kívül:
-a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott
üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem a munkavállaló és közeli
hozzátartozója részére
– iskolakezdési támogatás
– helyi bérlet
– iskolarendszerű képzés
– önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
– egészségpénztári/önsegélyező pénztári hozzájárulás
– foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás
A béren kívüli juttatások személyi jövedelemadója 16 %, az adóalapja pedig a bruttó juttatási érték 1,19 -szerese. Minden esetben 10 % EHO is terheli az adóalapot.
Figyelem, ha az éves béren kívüli juttatások értéke átlépi az 500 ezer forintot, akkor az EHO mértéke 27%.
Valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel kell biztosítani a béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP kártya számlára utalt támogatás összegét? Én ezt nem olvastam ki a jogszabály szövegéből. Rosszul értelmezem, hogy ez a juttatás adható, de nem kötelezően minden munkavállaló számára ?
Kedves Zsuzsa!
Ez úgy van, hogy választhat:
1. mindenkinek azonos összeget ad
2. mindenkinek azonos pl. bér %-ában határozza meg az összeget pl. SZÉP, kaja stb.
3. cafeteria rendszerben: itt keretösszeg, akár csoportonként is (teljesítménytől nem függhet, de beosztástól, hajszíntől stb. igen) eltérően meghatározott (ehhez már cafeteria szabályzat és nyilatkozat kell, hogy ki mit választ, a választék lehet tágabb, szűkebb, ezt a munkáltató dönti el)
Olyan verzió nincs, hogy az alkalmazottak között szabadon választott, hogy havonta rendszeresen kinek mit adok.
Azt viszont lehet, hogy pl. prémiumként ad valamit (pl. SZÉP-re utal, hogy ha ügyes volt az alkalmazott, akkor mehet nyaralni), csak az éves határt figyelnie kell (500eFt), bár felette is adhatja, csak akkor átesik a másik kategóriába és a 27% eho vonatkozik majd rá.
Egyébként:
Bármi adható egységesen a második (drágább kategóriában), akár munkaruha is, csak egységes legyen!
Kedves Móni!
Fenti, januárban kelt összefoglalód nagyon jól, közérthetően tárja elénk a béren kívüli juttatások körülményeit. Azonban, Zsuzsának adott válaszodban van egy kis hiba: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnál (más néven: vállalati nyugdíjalap) a foglalkoztató szabadon megkülönböztethet (differenciálhat), kinek ad és kinek nem (tiszteletben tarva az egyenlő bánásmód elvét). Tehát, van olyan verzió…
Üdvözlettel,
Zoltán