Mai bejegyzésünk az anyagok selejtezéséről fog szólni.

Átnézzük, hogy

milyen esetekben kell selejtezni, és miként kell elszámolni, lekönyvelni az anyagkészlet selejtezését.

Kezdjük először egy kis elméleti összefoglalóval!

Év végén a beszámoló készítése előtt az anyagokat is értékelni kell.

Meg kell vizsgálnod, hogy raktárban maradt készlet minősége megfelel-e a minőségi előírásoknak.

Abban az esetben, ha

– a készlet az előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg,

– megrongálódott,

– felhasználása, értékesítése kétségessé vált,  vagy

– feleslegessé vált,

akkor meg kell állapítanod a minősítés pillanatában a minőséget tükröző aktuális piaci értékét.

Ezután a számított piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét értékvesztésként kell elszámolnod.

Ha a készletre későbbiekben nincs szükségünk, akkor akkor selejtezési jegyzőkönyv alapján ki kell vezetned a könyvekből.

A selejtezés lényege a  társaság számára “feleslegessé vált” eszközök – ami lehet tárgyi eszköz, készlet-   állományból való kivezetése.

Most nézzük meg, hogy miként kell az anyagok selejtezését könyvelned!

Feltételezzük, hogy a vállalkozás folyamatosan vezeti analitikus nyilvántartásait:

I. Ha a vállalkozás tényleges beszerzési áron tartja nyilván készleteit:

T:  869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke

K:  21-22 Anyagok

II. Elszámoló áras készletnyilvántartás esetén:

A selejtezett anyagkészletet számold el először elszámoló áron:

T: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke

K: 21-22 Anyagok elszámoló áron

Majd jöhet a  selejtezett anyagkészletre jutó árkülönbözet elszámolása:
Ha
1) az elszámoló ár > a tényleges bekerülési érték
akkor az árkülönbözet Követel jellegű:

T: 228 Anyagok árkülönbözete

K: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke

2) elszámoló ár a < tényleges bekerülési érték,
akkor az árkülönbözet Tartozik jellegű:

T: 869 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke

K: 228 Anyagok árkülönbözete

Milyen hibákat szoktak a készlet selejtezése témában véteni a “kezdő” mérlegképes tanoncok?

1. A leggyakoribb hiba, hogy anyagkészlet selejtezését  nem  egyéb ráfordításként, hanem anyagköltségként számolják el.

2. Második leggyakoribb hiba, hogy elszámoló áras nyilvántartás esetén a selejtezésre jutó árkülönbözetről megfeledkeznek, vagy rosszul számolják ki annak értékét.

Bízom benne, hogy mivel te már olvastad ezt a bejegyzést, nem fogod elkövetni ezeket a hibákat.

A következő bejegyzésben folytatjuk a témát.

Egy hét múlva megmutatom, hogy miként kell elszámolni a selejtezés, ha nem vezet folyamatos készletnyilvántartást.

De javaslom, hogy ne csak egy hét múlva nézz vissza, mert hét többi napján is kerülhet fel új anyag, s érdemes azokat is elolvasnod 🙂

Ha úgy érzed, hogy hasznos volt számodra ez a bejegyzés, s más is tanulhat belőle, akkor oszd meg ismerőseiddel!