Ma az immateriális javakat fogom Neked bemutatni röviden és tömören.

Kezdjük az elmélettel!

Az immateriális javak a befektetett eszközök közé tartoznak. Itt kell kimutatni azon nem anyagi eszközöket, melyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a gazdálkodó érdekeit, az ezekre adott előlegeket és ezen eszközök értékhelyesbítését.

Az immateriális javak között kell kimutatnod a mérlegben az A/1 soron a következő bontásban (mindkét mérlegformában):

– Az alapítás-átszervezés aktivált értékét,

– A kísérleti fejlesztés aktivált értékét,

– A vagyoni értékű jogokat,

– A szellemi termékeket,

– Az üzleti vagy cégértéket,

– Az immateriális javakra adott előlegeket,

– Az immateriális javak értékhelyesbítését.

Az egyszerűsített mérlegben is az A/I sorban szerepelnek annyi eltéréssel, hogy az egyszerűsített beszámolóban az alapítás-átszervezés költségei nem aktiválhatók, illetve nem értelmezett az immateriális javak értékhelyesbítése.

Nagyon fontos, hogy ne keverd a vagyon értékű jogok és a szellemi termékek közé tartozó eszközöket.

A vagyoni értékű jogok közé tartoznak:

– bérleti jog,

– használati jog,

– vagyonkezelői jog,

– koncessziós jog,

– játékjog,

– márkanév,licencek

– szellemi termékek felhasználási joga,

– ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Szellemi termékek közé tartoznak:

– találmány, szabadalom

– ipari minta,

– szerzői jogvédelem alatt álló alkotások,

– szellemi alkotások,

– szoftver,

– know-how

– védjegy.

Immateriális javak értékelése

Az immateriális javakat a mérlegben nettó értéken kell értékelni, mely a következőképen alakul ki:

+Bekerülési érték

– terv szerinti értékcsökkenés

– terven felüli értékcsökkenés

+ visszaírás

= nettó érték

+ értékhelyesbítés (ez a módosító tétel csak a szellemi termékeknél és a vagyoni értékű jogoknál lehetséges)

Immateriális javak értékhelyesbítése:

ha az immateriális jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, az eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök értékhelyesbítéseként, a források között, értékelési tartalékként lehet kimutatni.

Az értékhelyesbítésre értékelési tartalékot kell képezni, ami osztalékfizetési korlát alá tartozik.

Állományváltozás a következő események miatt lehetséges:

Állománynövekedés:

– beszerzés,

– térítés nélküli átvétel,

– apport,

– leltári többlet,

– saját előállítás,

– követelés fejében átvétel,

– tulajdoni hányad fejében átvétel

Állománycsökkenés:

értékesítés,

– terven felüli, terv szerinti értékcsökkenés,

– hiány,

– selejtezés,

– káresemény,

– apportként történő átadás,

– térítés nélküli átadás.

Eredménykimutatással való kapcsolat:

költség: a terv szerinti értékcsökkenés

egyéb ráfordítás: eladás, terven felüli értékcsökkenés, selejt, káresemény

-egyéb bevétel: visszaírás

rendkívüli ráfordítás: apportként átadás, térítés nélküli átadás

rendkívüli bevétel: követelés fejében átvétel,  apportként átvétel, térítés nélküli átvétel

Szerepe a kiegészítő mellékletben

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális tükröt. A tükör tartalmazza

–  immateriális javak nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését,

– záró bruttó értékét,

– az átsorolásokat,

– a  halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét,

– tárgyévi értékcsökkenés összegét (min. a mérlegtételek szerinti bontásban).

Ha nem szeretnél lemaradni semmilyen fontos és érdekes információról, akkor iratkozz fel hírlevelemre is!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Share/Bookmark