Ma az immateriális javakat fogom Neked bemutatni röviden és tömören.

Kezdjük az elmélettel!

Az immateriális javak a befektetett eszközök közé tartoznak. Itt kell kimutatni azon nem anyagi eszközöket, melyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a gazdálkodó érdekeit, az ezekre adott előlegeket és ezen eszközök értékhelyesbítését.

Az immateriális javak között kell kimutatnod a mérlegben az A/1 soron a következő bontásban (mindkét mérlegformában):

- Az alapítás-átszervezés aktivált értékét,

- A kísérleti fejlesztés aktivált értékét,

- A vagyoni értékű jogokat,

- A szellemi termékeket,

- Az üzleti vagy cégértéket,

- Az immateriális javakra adott előlegeket,

- Az immateriális javak értékhelyesbítését.

Az egyszerűsített mérlegben is az A/I sorban szerepelnek annyi eltéréssel, hogy az egyszerűsített beszámolóban az alapítás-átszervezés költségei nem aktiválhatók, illetve nem értelmezett az immateriális javak értékhelyesbítése.

Nagyon fontos, hogy ne keverd a vagyon értékű jogok és a szellemi termékek közé tartozó eszközöket.

A vagyoni értékű jogok közé tartoznak:

- bérleti jog,

- használati jog,

- vagyonkezelői jog,

- koncessziós jog,

- játékjog,

- márkanév,licencek

- szellemi termékek felhasználási joga,

- ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Szellemi termékek közé tartoznak:

- találmány, szabadalom

- ipari minta,

- szerzői jogvédelem alatt álló alkotások,

- szellemi alkotások,

- szoftver,

- know-how

- védjegy.

Immateriális javak értékelése

Az immateriális javakat a mérlegben nettó értéken kell értékelni, mely a következőképen alakul ki:

+Bekerülési érték

- terv szerinti értékcsökkenés

- terven felüli értékcsökkenés

+ visszaírás

= nettó érték

+ értékhelyesbítés (ez a módosító tétel csak a szellemi termékeknél és a vagyoni értékű jogoknál lehetséges)

Immateriális javak értékhelyesbítése:

ha az immateriális jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, az eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök értékhelyesbítéseként, a források között, értékelési tartalékként lehet kimutatni.

Az értékhelyesbítésre értékelési tartalékot kell képezni, ami osztalékfizetési korlát alá tartozik.

Állományváltozás a következő események miatt lehetséges:

Állománynövekedés:

- beszerzés,

- térítés nélküli átvétel,

- apport,

- leltári többlet,

- saját előállítás,

- követelés fejében átvétel,

- tulajdoni hányad fejében átvétel

Állománycsökkenés:

- értékesítés,

- terven felüli, terv szerinti értékcsökkenés,

- hiány,

- selejtezés,

- káresemény,

- apportként történő átadás,

- térítés nélküli átadás.

Eredménykimutatással való kapcsolat:

- költség: a terv szerinti értékcsökkenés

- egyéb ráfordítás: eladás, terven felüli értékcsökkenés, selejt, káresemény

-egyéb bevétel: visszaírás

- rendkívüli ráfordítás: apportként átadás, térítés nélküli átadás

- rendkívüli bevétel: követelés fejében átvétel,  apportként átvétel, térítés nélküli átvétel

Szerepe a kiegészítő mellékletben

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális tükröt. A tükör tartalmazza

-  immateriális javak nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését,

- záró bruttó értékét,

- az átsorolásokat,

- a  halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét,

- tárgyévi értékcsökkenés összegét (min. a mérlegtételek szerinti bontásban).

Ha nem szeretnél lemaradni semmilyen fontos és érdekes információról, akkor iratkozz fel hírlevelemre is!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Legolvasottabb cikkek

• Szakértő válaszol
• Ingyenes számvitel “puska”
• Mennyit ér a mérlegképes bizonyítványod?