Ma a Mérlegképes Tanoncok  Turbósító Csütörtök sorozatának keretében átnézzük a behajthatatlan követelések könyvelését!

Először tisztázzuk a behajthatatlan követelés fogalmát!

Azután egy feladatban megnézzük, hogy adott helyzetben értékvesztést vagy hitelezési veszteséget kell-e elszámolnod.

Mikor behajthatatlan egy követelés?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az alábbi eseteket fogalmazza meg:

Behajthatatlan követelés: az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem
vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés
várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel,
mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Ezután nézzük a könyvelését!

A behajthatatlan követelésként leírt követelést hitelezési veszteségként,  egyéb ráfordításként kell a könyvekből kivezetned.

T: 869 Egyéb ráfordítások

K: 3 Követelés

Most pedig nézzünk meg egy feladatot a behajthatatlan követelésre!

ÉRTÉKELEK Kft. december 5-én ÁTVÁGLAK Bt-nek 500.000 Ft+ 27% áfa értékben árut értékesített.  ÁTVÁGLAK Bt. január 15-én tartozásából 225.000 Ft-ot kiegyenlített. ÁTVÁGLAK Bt. ellen február elején csődeljárás indult.  A csődeljárás során történt tárgyalások jegyzőkönyvei alapján a hitelezők elveszítik követeléseik 85 %-t, a maradék követelések várhatóan 95%-ban lesznek kielégíthetőek.

Feladat: Értékeld év végén a követelést, állapítsd meg annak mérlegértékét, s könyveld el a könyvelendő tételeket!

Lássuk a követelés értékelését!

A követelés mérlegértékét az alábbiak alapján vezesd le:

Mivel a csődeljárási jegyzőkönyvek alapján követeléseik 85%-t elvesztik, ezért az behajthatatlan követelés, amire hitelezési veszteséget kell elszámolnod. Ennyivel csökkenni fog a 311-es számla egyenlege. (Fontos, hogy a kiegyenlített követeléssel csökkentett összegre kell elszámolni)
Mivel a maradék követelés 95%-ban kielégíthető lesz, ezért a behajthatatlan összeggel csökkentett összeg 5%-ra pedig értékvesztést kell elszámolnod (Számításhoz kiegészítő infó: Mivel 85%-a behajthatatlan, ezért 15% a behajtható) .
A levezetés pedig:

Követelés bekerülési értéke500.000+135.000635.000
Behajthatatlan követelés(635.000-225.000) x 0,85348.500
Értékvesztés(635.000-225.000) x 0,15x0,05 3.075
Mérlegérték283.425

Az értékesítés könyvelése

T: 311 Vevők 500.000

K: 911 Belföldi értékesítés nettó árbevétele  500.000

Áfa elszámolása

Áfa összege:

500.000 x 0,27 = 135.000

T: 311 Vevők   135.000

K: 467 Fizetendő áfa  135.000

Behajthatatlan követelés leírása

A behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként kell könyvelned az egyéb ráfordításokkal szemben:

T: 869 Egyéb ráfordítások  348.500

K: 311 Vevők   348.500

Értékvesztés elszámolása

T: 866 Egyéb ráfordítások  3.075

K: 315 Vevők értékvesztése  3.075

Bízom benne, hogy ezzel a feladattal segítettem megérteni e témakört.

Ha hasznosnak találtad a feladatot, akkor mutasd meg ismerőseidnek is.