Ma a Mérlegképes Tanoncok Turbósító Csütörtök sorozatának keretében átnézzük a behajthatatlan követelések könyvelését!
Először tisztázzuk a behajthatatlan követelés fogalmát!
Azután egy feladatban megnézzük, hogy adott helyzetben értékvesztést vagy hitelezési veszteséget kell-e elszámolnod.
Mikor behajthatatlan egy követelés?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az alábbi eseteket fogalmazza meg:
Behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem
vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés
várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel,
mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
Ezután nézzük a könyvelését!
A behajthatatlan követelésként leírt követelést hitelezési veszteségként, egyéb ráfordításként kell a könyvekből kivezetned.
T: 869 Egyéb ráfordítások
K: 3 Követelés
Most pedig nézzünk meg egy feladatot a behajthatatlan követelésre!
ÉRTÉKELEK Kft. december 5-én ÁTVÁGLAK Bt-nek 500.000 Ft+ 27% áfa értékben árut értékesített. ÁTVÁGLAK Bt. január 15-én tartozásából 225.000 Ft-ot kiegyenlített. ÁTVÁGLAK Bt. ellen február elején csődeljárás indult. A csődeljárás során történt tárgyalások jegyzőkönyvei alapján a hitelezők elveszítik követeléseik 85 %-t, a maradék követelések várhatóan 95%-ban lesznek kielégíthetőek.
Feladat: Értékeld év végén a követelést, állapítsd meg annak mérlegértékét, s könyveld el a könyvelendő tételeket!
Lássuk a követelés értékelését!
A követelés mérlegértékét az alábbiak alapján vezesd le:
Mivel a csődeljárási jegyzőkönyvek alapján követeléseik 85%-t elvesztik, ezért az behajthatatlan követelés, amire hitelezési veszteséget kell elszámolnod. Ennyivel csökkenni fog a 311-es számla egyenlege. (Fontos, hogy a kiegyenlített követeléssel csökkentett összegre kell elszámolni)
Mivel a maradék követelés 95%-ban kielégíthető lesz, ezért a behajthatatlan összeggel csökkentett összeg 5%-ra pedig értékvesztést kell elszámolnod (Számításhoz kiegészítő infó: Mivel 85%-a behajthatatlan, ezért 15% a behajtható) .
A levezetés pedig:
Követelés bekerülési értéke | 500.000+135.000 | 635.000 |
Behajthatatlan követelés | (635.000-225.000) x 0,85 | 348.500 |
Értékvesztés | (635.000-225.000) x 0,15x0,05 | 3.075 |
Mérlegérték | 283.425 |
Az értékesítés könyvelése
T: 311 Vevők 500.000
K: 911 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 500.000
Áfa elszámolása
Áfa összege:
500.000 x 0,27 = 135.000
T: 311 Vevők 135.000
K: 467 Fizetendő áfa 135.000
Behajthatatlan követelés leírása
A behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként kell könyvelned az egyéb ráfordításokkal szemben:
T: 869 Egyéb ráfordítások 348.500
K: 311 Vevők 348.500
Értékvesztés elszámolása
T: 866 Egyéb ráfordítások 3.075
K: 315 Vevők értékvesztése 3.075
Bízom benne, hogy ezzel a feladattal segítettem megérteni e témakört.