Egy korábbi bejegyzésemben írtam a vásárolt készletek értékelési módjairól.
Még nem olvastad a bejegyzést?
Ide kattintva megteheted.

Ma nézzük át, hogy milyen készletértékelési eljárásokat használhatsz a saját előállítású készletek esetében!
Szabály szerint a saját előállítású készletek előállítási költségen kell értékelni.

Az előállítási költség lehet:

– tényleges közvetlen önköltség

– normák alapján meghatározott közvetlen önköltség.

A költségek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolatáról a következőt érdemes tudnod:

-összköltség eljárás esetén nem kötelező érték és analitikus nyilvántartást vezetni, használatáról a vállalkozó dönt

-forgalmi költség eljárás esetén köteles értékbeni és mennyiségbeni analitikus nyilvántartást vezetnie

Nézzük ezek fő jellemzőit:


1. Összköltség eljárás

– Költségeit csak 5-os számlaosztályban könyveli

– Összköltségeljáráson alapuló eredménykimutatást készít

– Készletekről tevékenységétől függöen vagy vezet évközbeni folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vagy sem, esetleg csak mennyiségi nyilvántartást vezet. (pl. nem vezet egyiket sem, mert szolgáltatást végez, s nincs készlete, ha rendelésre termel, akkor pedig csak mennyiségben tart nyilván)

– időszak végén leltározási és leltárértékelési kötelezettsége van

– vásárolt készleteket beszerzéskor költségként számolja el

– a számviteli elszámolásokat a leltárhoz igazítják, a az eltérés az állományváltozás, ebből adódóan hiány és többlet nem értelmezhető (ha úgy dönt, hogy vezet  mennyiségi nyilvántartást, akkor a a hiányok és a a többletek is megállapíthatók)

2. Forgalmi költség eljárás

– Elsődlegesen 6-os és 7-es számlaosztályokat vezeti másodlagosan az 5-öst,

– vagy elsődlegesen az 5-öst, másodlagosan a 6-7-est

– Forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít

– készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet.

– leltárt össze kell állítani a mérlegadatok alátámasztására

– Ennél a módnál értelmezhető a hiány és a többlet.

Akkor most nézzük, milyen módok vannak a gyakorlatban (a gazdasági események könyvelése ezeknek a módozatoknak a  függvényében változik):

– Összköltség eljárás, év közben nincs mennyiségi és értékbeni nyilvántartás, s csak 5-ös számlaosztályt használ

– Összköltség eljárás, év közben mennyiségi nyilvántartás van, értékbeni nincs, csak 5-ös számlaosztályt használ

– Összköltség eljárás, év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartás van, csak 5-ös számlaosztályt használ

– Forgalmi költség eljárás, év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartás van, elsődleges 5-ös, másodlagos 6-7-es számlaosztályt használ

– Forgalmi költség eljárás, év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartás van, elsődleges 6-7-es, másodlagos 5-ös számlaosztályt használ

Miután ma megnéztük elméletben, hogy milyen módokon értékelheti a készleteket egy gazdálkodó, hamarosan példával is megmutatom, hogy miként néz ki a gyakorlatban. Érdemes visszanézned!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Share/Bookmark