Lássuk mit érdemes tudni a szóbelin a behajthatatlan követelésekről!
Mit is jelent a behajthatatlan követelés?
Behajthatatlan követelések eseteit a számviteli törvény tételesen felsorolja.
Behajthatatlan követelés az a követelés:
• amelyekre a végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet csak részben fedezi
• amelyet a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során elengedtek,
• amelyre a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs fedezet,
• amelyre a vagyonfelosztási javaslat alapján nincs fedezet,
• amelynél a behajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés összegével,
• amelynél az adós igazoltan nem lelhető fel,
• amelyet a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni
• amely elévült.
Hogyan tudod bizonyítani a behajthatatlanság tényét?
Az alábbi dokumentumok bizonyíthatják:
•felszámoló írásbeli igazolása,
•vagyonfelosztási javaslat,
•nemleges foglalási jegyzőkönyv,
•elévülés tényét igazoló irat
Mit kell csinálnod a behathatatlan követelésekkel?
A mérlegben behajthatatlan követelést nem mutathatod ki, ezért , azokat amelyek részben vagy egészben behajthatatlanok legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig a rendelkezésre álló információk alapján az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írnod, s ezt az eredménykimutatásban egyéb ráfordításként kell kimutatnod ( Azért itt is van kivétel 🙂 : a behajthatatlanként leírt vásárolt követelés értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatnod).
Mit kell tenned, ha a behajthatatlan követelés mégis befolyik?
Ha a behajthatatlanként leírt követelés utólag mégis befolyik, akkor azt egyéb bevételként kell elszámolnod.
Hogyan néz ki a könyvelése?
Katt ide, s ebben a cikkben megmutatom azt is.
Jó tanulást kívánok!
Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!
