Tegyük egy kicsit tisztába az állatokat!
Mit is jelent a növendék, hízó és a tenyészállat kifejezés?
Mikor, hova kell sorolni az állatokat?
Lássuk sorban!
Mik a növendék-, a hízó- és az egyéb állatok?
A növendék-, a hízó- és az egyéb állatok, azok az állatok, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják.
Tehát mindegy, hogy éven belül vagy éven túl, a lényeg, hogy ők “növekszenek”.
Ezek a növendék-, hízó állatok a saját termelésű készletek közé tartoznak, ott kell kimutatnod a mérlegben.
Az üzleti évben vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét anyagköltségként kell kimutatnod.
Ha már felnőttek, és teljesül egy két feltétel, akkor át kell minősítened és sorolnod őket!
Figyelj arra, hogy a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a tenyészállattá átminősített növendékállatok értékét!!
Az egyszerűsített mérlegben a saját termelésű készletet, így a növendék-, hízó- és egyéb állatot a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.
Ezek után lássuk a tenyészállatokat!
A tenyészállatokat a mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatnod. Ezek az állatok már befektetett eszközöknek minősülnek.
Mit kell tenyészállatok között kimutatni?
Tenyészállatok között kell kimutatnod azokat az állatokat,
– amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek
– tartási költségek a leválasztható termékek értékesítése során megtérülnek, vagy
– az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Tehát itt sem az számít, hogy mennyi ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét!
Ha a tenyészállatokhoz kapcsolódik értékhelyesbítés, akkor azt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni (az értékhelyesbítés nyitó értékét, csökkenését, zártó értékét). A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
Tömören a lényeg!
A fő megkülönböztető ismérv, hogy van-e leválasztható termék vagy egyéb hasznosítás, amely biztosítja a tartási költségek megtérülését.
Ha igen, akkor egyértelműen tenyészállat.
Lássunk két példát!
Ha vesz egy borjút a vállalkozás, akkor addig, míg nő, addig a forgóeszközök között növendék állat, amint elkezd tejet adni, s az fedezi a tartás költségeit, akkor át kell minősítened tenyészállattá, s átkerül az állat a befektetett eszközök közé.
Ha vesz egy csikót a vállalkozás, s addig, amíg nem fogják be gyermeklovagoltatásra, csak növekszik, addig növendék állatnak minősül, mikor már pénzért lovagoltatják rajta a gyermekeket a cirkusz mellett, na, akkor már tenyészállat, mivel az ott befolyó pénz fedezi a tartási költségeket.