Tegyük egy kicsit tisztába az állatokat!

Mit is jelent a növendék, hízó  és a tenyészállat kifejezés?

Mikor, hova kell sorolni az állatokat?

Lássuk sorban!

Mik a növendék-, a hízó- és az egyéb állatok?

A növendék-, a hízó- és az egyéb állatok,  azok az állatok, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják.

Tehát mindegy, hogy éven belül vagy éven túl, a lényeg, hogy ők “növekszenek”.

Ezek a növendék-, hízó állatok a  saját termelésű készletek közé tartoznak, ott kell kimutatnod a mérlegben.

Az üzleti évben  vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét anyagköltségként kell kimutatnod.

Még növekszik, ezért növendék állat.

Ő még növendék állat…

Ha már felnőttek, és teljesül egy két feltétel, akkor át kell minősítened és sorolnod őket!

Figyelj arra, hogy a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a tenyészállattá átminősített növendékállatok értékét!!

Az egyszerűsített mérlegben a saját termelésű készletet, így a növendék-, hízó- és egyéb állatot a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.

Ezek után lássuk a tenyészállatokat!

A tenyészállatokat a mérlegben a tárgyi eszközök között  kell kimutatnod. Ezek az állatok már befektetett eszközöknek minősülnek.

Mit kell tenyészállatok között kimutatni?

Tenyészállatok között kell kimutatnod azokat az állatokat,

– amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek

– tartási költségek a leválasztható  termékek értékesítése során megtérülnek, vagy

– az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Tehát itt sem az számít, hogy mennyi ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét!

Ha a tenyészállatokhoz kapcsolódik értékhelyesbítés, akkor azt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni (az értékhelyesbítés nyitó értékét, csökkenését, zártó értékét). A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

Mivel a tartás költségeit fedezi a lovagoltatás, így már tenyészállat.

Rajta már lovagolnak, így már tenyészállat…

Tömören a lényeg!

A fő megkülönböztető ismérv, hogy van-e leválasztható termék vagy egyéb hasznosítás, amely biztosítja a tartási költségek megtérülését.

Ha igen, akkor egyértelműen tenyészállat.

Lássunk két példát!

Ha vesz egy borjút a vállalkozás, akkor addig, míg nő, addig a forgóeszközök között növendék állat, amint elkezd tejet adni, s az fedezi a tartás költségeit, akkor át kell minősítened tenyészállattá, s átkerül az állat a befektetett eszközök közé.

Ha vesz egy csikót a vállalkozás, s addig, amíg nem fogják be gyermeklovagoltatásra, csak növekszik, addig növendék állatnak minősül, mikor már pénzért lovagoltatják rajta a gyermekeket a cirkusz mellett, na, akkor már tenyészállat, mivel az ott befolyó pénz fedezi a tartási költségeket.

Csütörtökön a Mérlegképes Tanoncok  Turbósító csütörtök sorozatának cikke megmutatja, hogy miként kell könyvelni a növendék-, és hízó állatokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket!
Ha tetszett a bejegyzés, akkor oszd meg ismerőseiddel is!