Ma folytatjuk a Tanfolyam második részével.
Az elsőt láttad már?
Ha még nem, akkor katt ide, s nézd meg azt előbb!
Ma megnézzük, hogy az egyszerű és az összetett gazdasági eseményeknek milyen csoportjai vannak, s azok mit is jelentenek.
Szó lesz az eszközkörforgás, a forráskörforgás, a tőkekivonás és tőkebevonás (eszközkivonás, eszközbevonás) eseményekről is.
Lássunk is neki a mai leckének!
I. Egyszerű gazdasági események
Ezek a gazdasági események csak két számlát érint, vagyis csak a vagyon nagyságára, összetételére hatnak, a jövedelmi helyzetre viszont nem.
1.) Eszköz összetétel változás
Ebben az esetben “Eszköz nő, eszköz csökken”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla nő, a másik számla is eszközszámla, s az csökken:
E (+) = E (-)
Lássunk egy példát!
Anyagvásárlás készpénzért 1000 Ft értékben:
T: 21-22. Anyagok 1.000
K: 381. Pénztár 1.0000
2.) Forrás összetétel változás
Ebben az esetben “Forrás nő, forrás csökken”, tehát két számla változik, az egyik forrás számla nő, s a másik számla is forrásszámla, s az csökken:
F (+) = F (-)
Lássunk egy példát!
Szállító kiegyenlítése rövid lejáratú hitelből 1.000 Ft értékben.
T: 454. Szállító 1.000
K: 452. Rövid lejáratú hitel 1.000
3.) Tőkebevonás/Eszközbevonás
Ebben az esetben az “Eszköz nő, forrás nő”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla nő, a másik számla forrásszámla, s az is nő, így a mérlegfőösszeg is nő.
E (+) = F (+)
Lássunk egy példát!
Anyagvásárlás szállítótól 1.000 Ft értékben.
T: 21-22. Anyagok 1.000
K: 454. Szállító 1.000
4.) Tőkekivonás/ Eszközkivonás
Ebben az esetben az “Eszköz csökken, forrás csökken”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla csökken, a másik számla forrásszámla, s az is csökken, tehát a mérlegfőösszeg is csökken.
E (-) = F (-)
Lássunk egy példát!
Szállító kiegyenlítése bankból 1.000 Ft értékben.
T: 454. Szállító 1.000
K: 384. Bank 1.000
II. Összetett gazdasági események
Ezen események már hatást gyakorolnak a vagyoni és jövedelmi helyzetre is.
Az eredményállapot változásait három tényező befolyásolja:
– a bevétel, árbevétel változik (nő vagy csökken)
– a költség, ráfordítás változik (nő vagy csökken)
Az eredményváltozás mindig vagyonállapot változással jár együtt.
A vagyonállapot változása kétféleképpen történhet:
– az eszközök értéke változik (nő vagy csökken)
– a források értéke változik (nő vagy csökken)
Az előbbek alapján összetett gazdasági események nyolc típusát (négy
eredményt növelő, négy eredményt csökkentő típust) szoktuk megkülönböztetni. (
Ezek után nézzük a csoportosítást!
1.) Eredményt növelő gazdasági események
Az eredmény növekedése bekövetkezhet a ráfordítás, költség csökkenéséből vagy az árbevétel, bevétel növekedéséből.
E (+) = Bevétel (+) E (+) = Ráfordítás (-)
F (-) = Bevétel (+) F (-) = Ráfordítás (-)
Lássunk egy példát!
Értékesítés 1.000 Ft. nyereséggel.
E (+) > E (-) E (+) – E (-) = Eredmény (+)
T 31. Vevő 1000
K 91. Árbevétel 1000
T: 8.Ráfordítás 900
K: 25. Késztermékek 900
2.) Eredményt csökkentő gazdasági események
Az eredmény csökkenése bekövetkezhet a ráfordítás, költség növekedése vagy az árbevétel, bevétel csökkenése által.
E (-) = Bevétel (-) E (-) = Ráfordítás (+)
F (+) = Bevétel (-) F (+) = Ráfordítás (+)
Lássunk egy példát!
Értékesítés 1.000 Ft veszteséggel.
E (+) < E (-) E (+) – E (-) = Eredmény (-)
T: 31. Vevő 1000
K: 91. Árbevétel 1000
T: 8. Ráfordítás 1100
K: 25. Késztermékek 1100