Ma folytatjuk a Tanfolyam második részével.

Az elsőt láttad már?

Ha még nem, akkor katt ide, s nézd meg azt előbb!

Ma megnézzük, hogy az egyszerű és az összetett gazdasági eseményeknek milyen csoportjai vannak, s azok mit is jelentenek.

Szó lesz az eszközkörforgás, a forráskörforgás, a tőkekivonás és tőkebevonás (eszközkivonás, eszközbevonás) eseményekről is.

Lássunk is neki a mai leckének!


 

I. Egyszerű gazdasági események

Ezek a gazdasági események csak két számlát érint, vagyis  csak a vagyon nagyságára, összetételére hatnak, a jövedelmi helyzetre viszont nem.

 

1.) Eszköz összetétel változás

Ebben az esetben  “Eszköz nő, eszköz csökken”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla nő, a másik számla is eszközszámla, s az csökken:

E (+) = E (-)

Lássunk egy példát!

Anyagvásárlás készpénzért 1000 Ft értékben:

T: 21-22. Anyagok   1.000

K: 381. Pénztár   1.0000

 

2.) Forrás összetétel változás

Ebben az esetben  “Forrás nő, forrás csökken”, tehát két számla változik, az egyik forrás számla nő, s a másik számla is forrásszámla, s az csökken:

F (+) = F (-)

Lássunk egy példát!

Szállító kiegyenlítése rövid lejáratú hitelből 1.000 Ft értékben.

T: 454. Szállító  1.000

K: 452. Rövid lejáratú hitel  1.000

 

3.) Tőkebevonás/Eszközbevonás

Ebben az esetben az “Eszköz nő, forrás nő”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla nő, a másik számla forrásszámla, s az is nő, így a mérlegfőösszeg is nő.

E (+) = F (+)

Lássunk egy példát!

Anyagvásárlás szállítótól  1.000 Ft értékben.

T: 21-22. Anyagok  1.000

K: 454. Szállító  1.000

 

4.) Tőkekivonás/ Eszközkivonás

Ebben az esetben az “Eszköz csökken, forrás csökken”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla csökken, a másik számla forrásszámla, s az is csökken, tehát a mérlegfőösszeg is csökken.

E (-) = F (-)

Lássunk egy példát!

Szállító kiegyenlítése bankból  1.000 Ft értékben.

T: 454. Szállító  1.000

K: 384. Bank  1.000

 

II. Összetett gazdasági események

Ezen események már hatást gyakorolnak a vagyoni és jövedelmi helyzetre is.

Az eredményállapot változásait három tényező befolyásolja:

– a bevétel, árbevétel változik (nő vagy csökken)
– a költség, ráfordítás változik (nő vagy csökken)

Az eredményváltozás mindig vagyonállapot változással jár együtt.

A vagyonállapot változása kétféleképpen történhet:

– az eszközök értéke változik (nő vagy csökken)
– a források értéke változik (nő vagy csökken)

Az előbbek alapján összetett gazdasági események nyolc típusát (négy
eredményt növelő, négy eredményt csökkentő típust) szoktuk megkülönböztetni. (

Ezek után nézzük a csoportosítást!

1.) Eredményt növelő gazdasági események

Az eredmény növekedése bekövetkezhet  a ráfordítás, költség csökkenéséből vagy az árbevétel,  bevétel növekedéséből.

E (+) = Bevétel (+)                 E (+) = Ráfordítás (-)

F (-) = Bevétel (+)                  F (-) = Ráfordítás (-)

Lássunk egy példát!

Értékesítés 1.000 Ft. nyereséggel.

E (+) > E (-)        E (+) – E (-) = Eredmény (+)

T 31. Vevő                  1000

K 91. Árbevétel           1000

T: 8.Ráfordítás             900

K: 25. Késztermékek    900

2.) Eredményt csökkentő gazdasági események

Az eredmény csökkenése bekövetkezhet  a ráfordítás, költség növekedése vagy az árbevétel,  bevétel csökkenése által.

E (-) = Bevétel (-)                   E (-) =  Ráfordítás (+)

F (+) = Bevétel (-)                  F (+) = Ráfordítás (+)

Lássunk egy példát!

Értékesítés 1.000 Ft veszteséggel.

E (+) < E (-)          E (+) – E (-) = Eredmény (-)

T: 31. Vevő                  1000

K: 91. Árbevétel           1000

T: 8. Ráfordítás             1100

K: 25. Késztermékek    1100

 

Holnap folytatjuk! 🙂

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!

Share/Bookmark