Már a készletgazdálkodási alapokat bemutattam Neked egy korábbi bejegyzésemben, melyet itt tudsz elolvasni, ha még nem olvastad.

Ebben a bejegyzésben nézzük meg részletesebben, hogy mivel is foglalkoznak az egyes elemzési területek.

1. Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva

A normákhoz viszonyított elemzést készletfajtánként kell elvégezned, s ennek célja, hogy meghatározd a  tervezett nagyságtól való eltérés mértékét, s az eltérést kiváltó okokat.

Az anyagkészlet nagyságának a meghatározásához a következő képletet alkalmazd:

anyagkészlet = átlagos anyagtárolási idő * egy napi anyagfelhasználás

Az átlagos anyatárolási időt és az egy napi anyagfelhasználást különböző módszerekkel lehet csökkenteni, aminek eredményeképpen csökken az anyagkészlet.

A befejezetlen és félkész termelést a következő képlettel számszerűsítheted:

befejezetlen, félkész termelés=gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fok * egy napi termelési költség

Az átfutási idő és az egy napra jutó termelési költség többféle módon is csökkenthető.

A késztermék-készlet számítását a következő összefüggés segíti:

Késztermék készlet= átlagos késztermék tárolási idő  * 1 napi termelési költség

Mindkét tényező csökkenthető hatékony gazdálkodással.

Nézzük, hogy az egyes tényezőket miként tudod kiszámolni:

Átlagos anyagtárolási idő napokban=

Anyagkészlet

1 napi anyagköltség

Késztermékek átlagos tárolási ideje =

Késztermékek

1 napi közvetlen termelési költség

Befejezetlen ,félkész termelés átlagos tárolási ideje =

Befejezetlen, félkész termelés

1 napi közvetlen termelési ktg.

Teljesség igénye miatt az áruk tárolási idejét is ideteszem:

Áruk átlagos tárolási ideje=

Áruk

1 napi ELÁBÉ

2. Vállalkozási szinten a  készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata

Itt vizsgálnod kell, hogy az összkészleten belül hogyan változott egyes készletfajáték részaránya.  Ezt legjobban megoszlási viszonyszámokkal tudod megtenni.

A készletek hatékonyságát az alábbi képlettel tudod megvizsgálni:

Hatékonysági mutató =

Forgalom vagy termelési érték

Átlagos készlet

3. Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése

Ennél a módszernél a készletet egy bázishoz vagy valamilyen egyéb jellemzőhöz kell viszonyítanod, s értékelned.

a) Készletek nagyságának alakulása

Dinamikus mutatók segítségével megvizsgálhatod, hogy miként változott az egyes készletek nagysága.

Kétféleképpen teheted meg:

– két időpont készletének vagy

– két időszak átlagkészletének a különbségét és/vagy indexét számolod ki.

Ezeket a számításokat elvégezheted a teljes készletállományra vagy egyes készletfajtákra is.

b)Készletlekötés relatív alakulása

Ezen vizsgálat körében a legfontosabb mutatók a forgási mutatók, melyekkel a készletek forgási sebességét tudod vizsgálni.

A forgási mutatók között számszerűsíthetjük:

– a fordulatok számát

– a forgási sebesség, (forgóeszköz-igényesség) mutatóját

– a forgási idő mutatóját (napokban mutatja meg)

A fordulatok száma azt mutatja meg, hogy egy vizsgált időszak alatt az árbevételből a készletek hányszor térülnek meg.

Fordulatok száma=

Nettó árbevétel

Átlagos készletérték

Kedvezőnek tekintjük azt, ha a fordulatok száma emelkedik.

A készletek forgási sebessége ( készletigényesség mutatója) a fordulatok száma mutatónak a reciproka, s azt mutatja meg, hogy a készletek hány napi értékesítési árbevételt kötnek le.

Forgási sebesség napokban=

Átlagos készletérték x időszak napjai

Értékesítés nettó árbevétele

vagy

Időszak napjainak száma

Fordulatok száma

Másként, egységnyi árbevétellel mekkora készletlekötéssel érhető el:

Készletigényességi mutató =

Átlagkészlet

Nettó árbevétel

A mutató számítható még az árukészletre, a vevőállományra, illetve a szállítók állományára is.

A forgási idő napokban azt az időtartamot mutatja be, amely alatt egy körforgás végbemegy.

Forgási idő=

Időszak napjainak a száma

Fordulatok száma

c) Készletrugalmassági mutató

Ezáltal a mutató által vizsgálni tudod, hogy egy százalékos árbevétel-növekedés hány százalékos készletnövekedéssel jár együtt.

Készletrugalmassági mutató =

Készlet változásának %-a

Árbevétel változásának %-a

d) Relatív készletváltozás

Elemezheted azt is, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolják a lekötött készletek nagyságát.

Ezt kiszámolhatod az alábbi képlettel:

Lekötött készlet értéke= forgási idő (napokban)*1 napra jutó árbevétel

e) Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata

Végezhetsz elemzést arra vonatkozólag is a korrelációszámítás segítségével, hogy milyen erős kapcsolat mutatható ki készletek változása és a vállalkozás teljesítménye, nettó árbevétel változása között.

4. Készletgazdálkodás problémáira figyelmeztető adatok vizsgálata

Van néhány olyan adat információ a vállalkozás számviteli információs rendszerében, melyből nagyon hasznos információkhoz juthatsz a készletgazdálkodással kapcsolatban. Ezen adatok változása, s a változások okainak feltárása a készletgazdálkodás hiányaira is rámutathat.

Ilyen adatok pl.:

– az anyagár-különbözetek

– a készletek értékvesztése

– a leltárkülönbözetek

– a fizetett kötbérek.

Miután ma megnéztük elméletben, hogy milyen módokon elemezheti a készleteket egy gazdálkodó, hamarosan példával is megmutatom, hogy miként néz ki a gyakorlatban. Érdemes visszanézned!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!