Sikerült a FIFO módszer lényegét megérteni?
Ha nem is láttad a cikket, akkor itt nézd meg!
Ha az már egy, akkor lássuk a Mérlegképes Tanoncok mai Beindító hétfő bejegyzésében
a készletértékelést csúsztatott átlagárral és időszak végi átlagárral!
Nézzük, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak!
Csúsztatott átlagár:
ennél a módszernél az átlagos beszerzési árat minden beszerzés után újra és újra ki kell számolnod s az aktuális készletcsökkenés értékét ezzel a frissen számolt átlagárral kell számolnod
Időszakonkénti átlagár:
ennél a módszernél az átlagos beszerzési árat időszakonként számolod ki, s ezzel az árral kell számolnod a készletcsökkenést. Ez az időszak lehet egy hónap- havi átlagár; egy év – éves átlagár.
Jöjjön a feladat!
Ugyanazon a feladatom fogom megmutatni ezt a két készletértékelési módszert is, mint a FIFO módszert, hogy össze tud őket hasonlítani, s jobban megértsd őket!
KészletElek Bt. készletével kapcsolatban az alábbi információink vannak:
| Készletmozgás mennyisége | Egységár | Érték | Korrigált készlet | |
|---|---|---|---|---|
| kg | Ft/kg | Ft | kg | |
| Nyitókészlet | 150 | 330 | 49.500 | ……. |
| I. beszerzés | 300 | 360 | 108.000 | ……. |
| I. félévi felhasználás | – 375 | ……. | ……. | |
| II. beszerzés | 150 | 390 | 58.500 | ……. |
| III. beszerzés | 300 | 375 | 112.500 | ……. |
| II. félévi felhasználás | -480 | ……. | ……. | |
| Zárókészlet | 45 | ……. | ……. | |
| Összes beszerzés | 750 | ……. | ……. |
Feladat:
Határozd meg az egyes felhasználások és a zárókészlet értékét
a) FIFO módszerrel,
b) csúsztatott (gördülő) átlagárral és
c) időszak végi átlagárral!
És íme a megoldás:
1. Csúsztatott/gördülő átlagár:
Ennél a módszernél minden felhasználás előtt ki kell számolnod a raktáron lévő készlet mennyiséggel súlyozott átlagárát. A felhasználást az így kiszámolt átlagárral kell elszámolnod.
I. csúsztatott/gördülő átlagár:
((150 x 330) + (300 x 360)) / (150 + 300) = 350 Ft/kg
Így az I. félév felhasználásának értéke:
375 kg x 350 Ft/kg = 131.250 Ft.
Majd jön a II. csúsztatott átlagár:
Ekkor a nyitó készlet mennyiségét a korrigált készletnél látod, hogy
150 + 300 – 375 = 75 kg,
s ennek egységára, a számolt átlagár, tehát 350 Ft/kg. Ezt kell „nyitókészletnek” tekintened.
Így a II. csúsztatott átlagár:
((75 x 350) + (150 x 390) + (300 x 375)) / (75+ 150 + 300)) = 375,71 Ft/kg
Ezzel számolva a II. félév felhasználásának értéke:
480 kg x 375,71 Ft/kg = 180.341 Ft
Így az éves felhasználás értéke:
131.250 + 180.341 = 311.591 Ft.
A zárókészlet:
A zárókészlet értékét két módon tudod kiszámolni:
1. A korrigált készlet és a II. félévi átlagár szorzataként:
Tudod, hogy a zárókészlet mennyiség 45 kg, és az utolsó számított átlagár 375,71 Ft.
Így a zárókészlet értéke:
45 kg x 375,71 = 16.907 Ft
2. Beszerzések értékéből levonod a felhasználások értékét:
49.500 + 108.000 – 131.250 + 58.500 + 112.500 – 180.341 = 16. 909 (ez a kerekítések miatt minimálisan eltérhet)
2. Időszak végi átlagár
Ennél a módszernél időszakonként kell kiszámolnod az átlagárat, így jelen esetben év végén, és a felhasználást az így kapott értékekkel kell elszámolnod.
Így az átlagár:
((150 x 330) + (300 x 360) + (150 + 390) + (300 x 375)) / (150 + 300 + 150 + 300) = 365 Ft/kg
Ezzel az átlagárral számolt felhasználás:
Felhasznált mennyiség:
375 kg + 480 kg = 855 kg
855 kg x 365 Ft/kg = 312.075 Ft
Nézzük a zárókészletet!
A zárókészletet pedig így tudod kiszámolni:
1. mód:
Záró készlet természetesen itt is 45 kg, s az átlagár 365 Ft/kg, így értéke:
45 kg x 365 Ft/kg = 16.425 Ft
2. mód:
49.500 + 108.000 + 58.500 + 112.500 – 312.075 = 16. 425 Ft
És készen is vagyunk.
Hogy érzed?
Ezután menni fog egyedül is?
