Amint a Mérlegképes Tanoncok Facebook oldalán ígértem, hozok feladatot készletértékelésre is.

Okozott már Neked gondot a FIFO eljárás?

Tudod, hogy mi a különbség a csúsztatott átlagár és az időszak végi átlagár között?

Ezeket mind megmutatom neked a Beindító hétfő sorozat keretében gy kidolgozott feladaton belül.

Mai bejegyzés témája a FIFO eljárás.

Lássuk mit is jelent!
A FIFO (angol nevén: First in First out) módszer alkalmazásánál a felhasználás során az elsőnek beérkezett készlet kerül először felhasználásra, mégpedig beszerzési áron.

Hogyan befolyásolja a FIFO eljárás a zárókészletet?

Ez az eljárás ha az ár nő, akkor az átlagárhoz képest felértékel, ha az ár csökken, akkor pedig leértékel, mivel a zárókészlet értékét az utolsó beszerzési áron/árakon kell megállapítanod.

Nézzük meg a FIFO eljárást feladaton keresztül!

KészletElek Bt. készletével kapcsolatban az alábbi információink vannak:

Készletmozgás mennyisége Egységár Érték Korrigált készlet
kg Ft/kg Ft kg
Nyitókészlet 150 330 49.500  …….
I. beszerzés 300 360 108.000 …….
I. félévi felhasználás – 375  …….  …….
II. beszerzés 150 390 58.500  …….
III. beszerzés 300 375 112.500  …….
II. félévi felhasználás -480  …….  …….
Zárókészlet 45  …….  …….
Összes beszerzés 750   …….  …….

Feladat:

Határozd meg az egyes felhasználások és a zárókészlet értékét

a) FIFO módszerrel,

b) csúsztatott átlagárral és

c) időszak végi átlagárral!

 

És íme  a megoldás:

Mai bejegyzésben a FIFO módszerrel mutatom meg a megoldást.

Már tudod, hogy  módszer alkalmazásánál a készletet a beérkezés sorrendjében adják el/használják fel.

Ebből adódóan

I. félévi felhasználás:

Mivel a 150 kg 330 Ft/kg egységáras nyitó készlet nem elég a 375 kg anyag felhasználásához, ezért az I. beszerzésből szükség van még 375-150 = 225 kg anyagra a 360 Ft/kg egységárasból.

Így a felhasználás értéke:

   150 kg x 330 Ft/kg

+ 225 kg x 360 Ft/kg

= 130.500 Ft

Ezután marad a I. beszerzésből

300 kg -225 kg = 75 kg készlet (ez lesz a korrigált készlet), aminek egységára 360 Ft/kg.

II. félévi felhasználás:

Elsőként felhasználjuk a 75 kg 360 Ft/kg egységárú terméket, ezután a 150 kg 390 Ft/kg egységárasat. Ez még mindig nem elég, mert 480 kg a felhasználás, így még ezután is szükség van 480-75-150= 255 kg termékre, amit a 375 Ft/kg egységárasból használunk fel.

Ezek alapján a felhasználás értéke:

75 kg x 360 Ft/kg

+ 150 kg x 390 Ft/kg

+  255 kg x 375 Ft/kg

181.125  Ft

Ezután nézzük a zárókészletet!

1. mód:

Az utolsó beszerzésből is felhasznált 255 kg-ot, így a zárókészlet:

300 kg-255 kg  = 45 kg, s ennek értéke
45 kg x 375 Ft/kg= 16. 875 Ft

2. mód:

A készletnövekedések és készletcsökkenések értéke alapján:

49.500 + 108.000 – 130.500 + 58.500 + 112.500 – 181.125 = 16.875 Ft

 Végül megmutatom a kitöltött táblázatot is:

Készletmozgás mennyisége Egységár Érték Korrigált készlet
kg Ft/kg Ft kg
Nyitókészlet 150 330 49.500 150
I. beszerzés 300 360 108.000 150 + 300 = 450
I. félévi felhasználás – 375 130.500  450 – 375= 75
II. beszerzés 150 390 58.500  75 + 150 = 225
III. beszerzés 300 375 112.500 225 + 300 = 525
II. félévi felhasználás -480 181.125 525 – 480 = 45
Zárókészlet 45 16.875 45
Összes beszerzés 750 328.500
A következő bejegyzésben folytatjuk a feladatot, s megmutatom, hogy miként működik a csúsztatott átlagár és az időszak végi átlagár eljárás.
Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel is, hogy ők is lássák, hogy nem is olyan bonyolult a FIFO módszerrel készletet számolni 🙂